A magyar nép stockholm-szindrómás, vagy tanult tehetetlenség hatása alatt áll?

A magyar népen az utóbbi 100 évben átment a gyorsvonat, eltaposták a tankok, rázuhant pár repülő és rakéta, ráadásként belecsapott jó néhány méretes villám. Nem csoda, ha nem kiegyensúlyozott, harmonikus gondolkodású. A fekete-fehér világképre vevő, ahogy az USA és Nagy-Brittannia népének nagy része is, akiket nem sújtott ennyi minden, mégis... Ez most egy politikai divathullám. Erős vezető, karakteres mondanivalóval, megmondva a tutit, ellenségképpel, könnyen ellenőrizhető hazugságokkal, mégis beveszik sokan, mert inkább a mulatóst nézik a tv-ben, meg a valóság showkat, minthogy kigugliznák az állítások mögötti tényeket. Elég 10% igazság, hozzácsapva 90% kamu és veszik, mint az ingyen cukrot. Egy fekete-fehér világkép sokkal egyszerűbben értelmezhető, sokkal könnyebben megítélhető, mint egy komplex. Ítélkezni is sokkal könnyebb mások felett, az emberek pedig ezt szeretik. "Kenyeret és cirkuszt a népnek!" Ez még ma is működik. A nép pedig szereti lefelé tartani a hüvelykujját, ha a cézár is lefelé tartja. Sajnos felfelé tartani egyik sem nagyon szereti. Az nem annyira menő, divatos. Ez egy vallási szekta, ami sajátosan, lebutítva magyarázza a világ, élet folyamatait, hogy ne legyen megerőltető az agynak. Az érzelmekre, indulatokra apellál az ész helyett. Jelen korban, bizonyos helyeken beválik egy darabig. Hosszú távon irgalmatlan károkat okoz a közgondolkodásban. Viszont volt már ennél rosszabb is, ezt is érdemes észben tartani. Önzetlen, szent, igazságos, jóságos vezetők sehol sincsenek, soha sehol sem voltak és nem is lesznek. Legalábbis e Földön. Ha lenne is egy ilyen, hamar kifordulna az is. Mivel nem lehet egyszerre k..vának is lenni, meg szűznek is maradni.