Most már mindenkinek egyértelmű, hogy miért nem működik az alapjövedelem koncepciója?

Csak munkanélküli embereknek adták az "alapjövedelmet" a munkanélküli segély helyett, a kontrollcsoport munkanélküli segélyt kapók voltak. Az alapjövedelmet kapóknak nem volt kötelező aktívan állást keresniük, a munkanélküli segélyt kapóknak igen.

Ehhez képest a két csoport foglalkoztatottsága közel hasonlóan alakult, az aj-t kapók csoportja árnyalatnyival többet dolgozott, mint akiknek aktívan kötelező volt munkát keresni.

Ezzel annyit sikerült bebizonyítani, hogy a nagyvonalúbb munkanélküli ellátás és a hivatallal együttműködés kényszere nem releváns tényezője, hogy a munkanélküli milyen eséllyel tud elhelyezkedni.

Ettől függetlenül nyilván ez hivatkozási alappá válik a neolib-neokonz írásokban, hogy lám, az aj megbukott, legalábbis már most látszik, hogy megbukik, mert ugye ezek még nem a végleges eredmények.

Szóval ez - bár alapjövedelemnek nevezték - valójában nem volt feltétel nélküli alapjövedelem, hanem segély helyett kapták. Ezért átfogó következtetéseket levonni az alapjövedelemmel kapcsolatban ebből a kísérletből nem lehet.

67%

Hiába sírsz, ez bizony megbukott.

Svájcban is, meg máshol is.

Nem lesz ebből semmi.

Az a legjobb, hogy a fotelból osztja az észt, hogy a finn kutatóknak hogy kellene.

Gondolom mekkora szakértő lehet.

Kevés helyen volt kommunizmus, Magyarországon, Szovjetunióban meg soha. Amiről olvastam, hogy volt az egy keresztény gyülekezet, az irodalmi forrás meg a Biblia.

Az alapjövedelem egyáltalán nem a kommunizmushoz, még csak nem is a szocializmushoz kötődik, hanem a jóléti kapitalizmushoz A jóléti kapitalizmust északi modellnek is hívják, a Skandináviában valósult meg. És nem azért valósulhatott meg a jóléti kapitalizmus, mert gazdag voltak, hanem azért lettek gazdagok, mert ezt a gazdaságpolitikát választották.

Ami ezt a kísérletet illeti, határozott idejű volt, és nem azért lett vége, mert beavatkoztak egy csúfos kudarc miatt, hanem mert véget ért a kísérleti időkeret. Az index cikke alapján is csak annyi jön le nekem, hogy "nem volt átütő siker", vagyis hogy a közvéleményt nem győzte meg. A kérdezőhöz hasonló közvéleményt meg az sem biztos, hogy meggyőzi, ill. jónak, igazságosnak tartja, ha 100%-ban elmennek dolgozni. Közeleg a választás, és így minél több megosztó dolgot el akarnak simítani, még akkor is, ha az hosszútávon hasznos dolog lenne. Amúgy meg egy vihar a biliben az egész. A kísérlet (leszámítva a kutatási és egyéb költségeket) tehát az alapjövedelem összköltsége: 24 hónapra 2000 fő számára fejenként havi 560 € összesen 126.880.000 € azaz szerintem egy újfajta gyógyszer kifejlesztése, kísérletezése többe kerülhet a siker garanciája nélkül.

A cikk eléggé demagóg, triviális. Hangsúlyozom, maga a cikk, és nem a kísérlet, illetve a kutatók, vagy azok, a politikusok, akik engedélyezték, és együttműködtek.

Úgy gondolom, hogy legyen szó akármilyen kísérletről, egy kísérlet akkor hatékony, ha

- tisztában a céljával, reális elvárásaink vannak az eredménnyel kapcsolatosan,

- előítélet nélkül fogadjuk a kapott eredményeket,

- az eredményeket kontextusában értékeljük

Kétlem, hogy az indexes cikk írója tisztában lenne azzal, hogy mi volt a kísérlet vizsgálatának pontos célja. Egy-két dologról számolt csak be: hány emberen zajlott a kísérlet, mennyit kaptak, mennyien mentek vissza dolgozni, és hogy mennyire lettek egészségesebbek, kevésbé stresszesek a kontrollcsoporthoz, a hagyományos munkanélküli segélyt az eredeti feltételekkel kapókhoz képest. A tudósítás tehát nincs rendben. A kutatók, szerintem ennél jóval több eredményre jutnak, és lehet, hogy nekik nem is az volt a céljuk, hogy megtalálják a csodaszert a 100%-os munka világába zsuppoláshoz.

Szerintem az volt, hogy igaz-e az a hiedelem, hogy az AJ-t kapó emberek leszoknak a munkáról, mert minek dolgozzanak, ha ingyen is kapnak pénzt? Erre az a válasz jött, hogy NEM IGAZ!

Igaz-e az a feltevés, hogy az AJ jótékonyan hat az emberek egészségére? - IGAZ

Lehet, hogy voltak még más kutatási célok is, mint pl. miként hatott a vásárlási szokásokra, az alkoholisták elvonókúra esetén könnyebben kigyógyultak-e, vagy inkább nagyobb arányban estek vissza, mint más munkanélküli alkoholisták, nőtt-e az alkoholfogyasztásuk, vagy sem, de ezek mind csak az én koncepcióim, csak azt mondom, hogy elég sok dolgot ki lehet deríteni ennyiből is.

Vannak viszont, amiket nem lehet, mert nagyon szórványos és ahhoz képest kevés kísérleti alanyról van szó.

A kutatók nyilván sok kompromisszumba kényszerültek a politikusokkal szemben, hogy azok támogassák a kísérletet, hiszen azért nem azok nem engedhetik meg maguknak, hogy a közvélemény ellenük forduljon.

Hazugság, hogy Svájcban megbukott volna az alapjövedelem. Az igazság az, hogy népszavazáson leszavazták, de ennek eredményét sem szabad kontextusából kiragadva kezelni. Nem szabad elfelejteni, hogy Svájcban nagyon erős a szociális háló, másfelől nagyon nagy összegű alapjövedelmet indítványoztak. Azt az összeget én is leszavaztam volna, márpedig egy kérdésben volt az alapjövedelem és annak mértéke. Mindenesetre ott az erős szociális háló miatt nem pont ne olyan nagy gond az alapjövedelem hiánya.

Magyarországon más lenne a helyzet: gyenge és ritka a szociális háló, és a javasolt összegek is nagyon alacsonyak.

"Támogassák a családokat, de nem így és tényleg azokat akiket kellene."

Kiket kellene támogatni?

Épp hogy jobbak a mostani támogatások. Külföldi hitelből munkanélküli segély helyett közmunka van. A munka mellett gyereket nevelők támogatása családi adókedvezménnyel. A diploma mellett gyereket vállalók támogatása a diákhitel elengedésével. Stb.

Nem kapsz ingyen autót csak támogatást hozzá, a munkanélküli ha 6 gyereket csinál akkor se tudja megvenni.