Mennyit kellene az államnak az egészségügyre költeni évente Magyarországon, hogy az emberek megfelelő, elégedettséget keltő ellátást, szolgáltatást kapjanak tőle?

Ez nem elhatározás kérdése. Ha mondjuk február elsején elhatároznák, hogy minden szükséges pénzt megadnak (az egyéb következményeit most ne firtassuk), rámenne egy év, hogy a megfelelő infrastruktúrát kiépítsék. További egy két év, hogy megfelelő számú és minőségű hely legyen megfelelő műszerezettséggel. És ugye 6 év mire egy orvost kiképeznek, további 4-5 év, mire a többség kellő gyakorlatot szerez, és nem tudni mennyi idő, hogy rávegyék a fiatalokat, jelentkezzenek orvosnak, majd oda menjenek, ahol szükség van rájuk. Azt sem lehet tudni, ezt ki tudja kidolgozni.

Az egészségügy egy rendszer, amit pár év alatt tönkre lehet tenni, 1-2 év alatt elérhető, hogy csökkenjen a rossz körülmények miatti halálesetek száma, 5-6 év, mire a minőség is javul, de egy emberöltő legalább, mire nagyjából rendbe jön. 100 év, mire minőségi lesz, ha semmi nem jön közbe. De közbejön és nem is itthon. Ezért rendkívül rossz, hogy ekkora hátránnyal indulunk.

Az egészségügy nem csak az orvosoknál kezdődik. Az egészséges életmóddal és a mozgással.

Stadionok helyett köznépi mozgást kéne finanszírozni a sport büdzséből.

Bármennyit bele lehet tolni, az emberek sosem lesznek elégedettek.

minden jóban megtalálják a rosszat. Kritizálnak, panaszkodnak, ebben profik.

Én többféle orvoshoz járok, vegyesen magánrendelésre és tb-szakrendelésre.

Ahová megyek, általában időben fogadnak, mert előjegyzst kérek. Nem kell több hónapot várnom, mármint amikről a hírek szólnak, olyan hosszú időt sosem.

Sőt, az a tapasztalatom, hogy a magán szekcióban gyakrabban előfordul, hogy nem hívnak be időben, hanem ott ülök 1-2 órát. Pedig azért fizetek, nem is keveset.

Legutóbbi tapasztalatom, hogy fájdalom miatt kértem időpontot magánrendelésre a magánbiztosítótól. Hozzám se szóltak 2 hétig, pedig a szerződés szerint 2 munkanapon belül le kéne szervezniük. A 2 hét alatt én hívtam őket 3x, hogy van-e már vmi, de csak a türelmemet kérték.

Azt mondtam, hogy ezt simán elnézném, ha maguktól eszükbe jutna, hogy felhívjanak, hogy még nem sikerült időpontot szerezniük.

Aztán végül jelentkeztek, és 2 hónappal későbbre tudtak időpontot foglalni, elnézésemet kérték, az egész városban nincs korábbi, sehova.

De mivel fájdalmaim voltak, és amúgy is mentem más ügyben háziorvoshoz, kértem, hogy adjon egy beutalót, és átsétálok a szomszéd utcába, kérek egy időpontot szakrendelésre.

Fele annyi időre adtak, kb 1 hónapra. Persze az is idő, de nem volt életveszély.

Meglepett az egész, az állami egészségügy jobban teljesített, mint a fizetős magán. És ott is rendben működött, időben behívtak.

A másik még meg sem volt, februárban lesz. Jó drága.

Nehéz konkrét számadatot mondani, semelyikünk nem szakértő. Most ha azt mondom, hogy legyen 320 ezer HUF/fő, akkor nyilván csak a hasamra csaptam. De ha nem is hasra ütés alapján mondtam, itt az emberek 99,99%-a nem fogja tudni lebontani, hogy az pontosan mit jelent. Meg nem is lehet. Szóval hülyén tetted fel a kérdést, ezt próbálom mondani.

De szerintem mindenki észreveszi, hogy ráomlik-e a plafon és 10 órát kell várnia, vagy nem omlik rá és 10 percet. Ha olyan színvonalú lesz az egészségügy, hogy az emberek túlnyomó többsége kielégítőnek találja, akkor majd jó lesz. Addig emelni kell a színvonalat.

Olyan ez, mintha a cukrász felháborodna, hogy "Mégis hány g cukrot tegyek bele, hogy finom legyen???". Hát nekem fogyasztóként halvány fingom sincsen. De nem is kell hogy legyen. Nekem meg kell kóstolni és megmondani, hogy jó-e vagy nem. Ha nem jó, akkor nem jó. Nem az én feladatom megmondani, hogy egész pontosan hogy legyen jó.