A privatizáció meg az ország gazdaságának a leépítése annak idején valóban egy elkerülhetetlen folyamat volt?

A privatizáció önmagában se nem jó se nem rossz dolog. Lehetett volna jól is csinálni csak az akkori döntéshozók vagy teljesen ismeretlenek voltak a témában, ezért a jószándékuk ellenére is hatalmas hülyeségeket csináltak, vagy nagyon is jól tudták mit csinálnak és szándékosan nem az ország jövőjéért, az emberek életének javításáért hoztak döntéseket.

Egy olyan gazdaság, amelyben hiánygazdaság volt - vagyis mesterségesen érték el, hogy az embereknek kevés dolguk legyen, kicsi választékból és csak hosszú idő után juthassanak a dolgokhoz, az a gazdaság nem életképes. Voltak nagyon jó magyar termékek, ellenben nem voltak érdekeltek sem a dolgozók a jó munkában sem a vezetés abban, hogy alacsony költséggel, jó minőséggel, a minimálisan szükséges munkaerővel dolgozzanak. Ez nem hasznot termel az országnak, hanem folyamatos veszteséget - ezért is jött el a rendszerváltás, mert az uralkodó elit, az mszmp tagjai is látták már, hogy nem működik tovább.

Sajnos az emberek hittek a mesének, hogy az állam rossz tulajdonos és mindent el kell adni. Hogy a piac szabályozza önmagát és a piaci verseny a vásárlók, dolgozók érdekeit fogja szolgálni. A valóság éppen ellentétes, de míg a nyugati országokban már létezett mind az állami szabályozás is meg az embereknek is volt róla tudásuk hogyan működik, itt semmi nem volt.

A privatizáció nem lett volna rossz, ha nem elkótyavetyélik az állami vagyont hanem értékén adják el. Ha nem akárkinek adják el hanem annak, aki vállalja szerződésben, hogy az elkövetkezendő 10 évben nem fogja bezárni. Ha nem válogatás nélkül adnak el mindent hanem a főképpen rosszul menő vállalatokat, és megtartják ami jól működik, van vásárlója a termékének. Ha a stratégiai ágazatokat nem adják el. Ha nem engednek be egyben korlátlanul és ellenőrizetlenül külföldi termékeket. Ha az emberekben először tudatosítják, hogy csak mert külföldi termék még nem lesz jobb a magyarnál, tehát nézzék meg az ára mellett a minőségét is és azt vegyék meg ami valóban jobb, ha azonos minőségű és árú, akkor mindig a magyart. Ha elmondják az embereknek, hogy aki magyar terméket vesz az a magyar állásokat tartja meg vele. Ha a privatizációból befolyt pénzből valóban az államadósságot csökkentik - de ehelyett eladtak mindent és az államadósság nem csökkent, hanem nőtt, miközben a befolyt pénzekből nem épült semmi sem. Csak eltűnt.

Az egész olyan volt, mint amikor meghal egy idős rokon és kiderül, hogy ott a ház, tele van értékes dolgokkal (bútorok, könyvek, ékszerek) amik kicsit kopottak és senki nem tudja mennyit érnek. de van egy hatalmas adósság is az elhunyt után, ráadásul elavult a ház vezetékrendszere, fűtése és beázik a tető. Majd jön egy "szakember" aki szerint mindent el kell adni gyorsan, mert a beázó tető miatt minden tönkre fog menni. Ahelyett hogy nekiálltak volna kiválogatni, hogy mi kell a háztartásba (fontosabb könyvek, bútorok, edények, ruhák) mindent eladtak fillérekért, majd nem kifizették belőle a tartozást, nem megcsináltatták a tetőt, hanem tüzijátékot rendeztek, mert az olyan szép.

Majd ezután kiderül, hogy most újra meg kell venni amit eladtak, mert nem maradt bútor a lakóknak, külön kölcsönt kell felvenni a tető javítására, fizetni kell azért, hogy legyenek könyvek, ruhák és egyre tőbb az adósság, mert eladták az előszobát és a garázst is, amiket most vissza kell vásárolni többszörös áron.

Szóval a privatizáció elkerülhetetlen folyamat volt, de a gazdaságnak nem leépülnie hanem fejlődnie kellett volna tőle.

Egyáltalán nem volt elkerülhetetlen, csak hát pont azért volt a rendszerváltás, hogy ne legyen az országban diktatúra és állami tervgazdaság.

Egyébként nem a privatizáció volt a probléma, hanem az, ahogy csinálták. Ha elköltözöl valahova máshova és el akarod adni a régi lakásodat, akkor neked sem mindegy, hogy 2 milliót kapsz érte vagy 15 milliót. Nos, itt pont úgy történt a privatizáció, hogy aprópénzért szétszórták egymás közt az állami cégeket az ettársak.

,,Ha az emberekben először tudatosítják, hogy csak mert külföldi termék még nem lesz jobb a magyarnál, tehát nézzék meg az ára mellett a minőségét is és azt vegyék meg ami valóban jobb, ha azonos minőségű és árú, akkor mindig a magyart"

A gond az, hogy ez már a szocializmusban is így volt. El kell felejteni azt a mesét, hogy boldog, boldogtalan a magyar terméket vette. Már akkoriban is az volt, hogy sokan a boltokban inkább vették a pocsék minőségi, bizonytalan eredetű román tejet, mint a magyar, mert az olcsóbb. A magyarnak meg azóta se a minőség számít, hanem, hogy valami olcsó legyen.

"Sajnos az emberek hittek a mesének, hogy az állam rossz tulajdonos és mindent el kell adni. Hogy a piac szabályozza önmagát és a piaci verseny a vásárlók, dolgozók érdekeit fogja szolgálni. A valóság éppen ellentétes."

Az biztos. Takács, te már megint nagyot alkottál.

Szerintem fogjuk meg magunkat és államosítsuk vissza a gazdaságot, jó?

#4

Te pedig ismét nagyot hazudtál.

Mi lenne ha egyszer, csak egyszer nem valami mást próbálnál belemagyarázni abba amit leírtam, hanem azzal foglalkoznál ami le van írva?

NEM ÍRTAM ILYET!

Elkerülhetetlen volt annak, akinek egy igan nagy problémát kell megoldania, de hozzáértés híján fogalma sincs, mit egyen. Ezt találta ki. Még ennyi emberismerete se volt hogy annak ezt a módját gazember szerencselovagok tudják csak megvalósítani. Most aztán ők a menők, ők a főnökök.

A témával kapcsolatban sokféle vélemény van, de ez nem káosz. Akinek jól összejött,azt mondja, így kellett. Néhányan azt is mondják, másképp nem lehetett. Aki rosszul járt ezzel, az szidja a módszert.

De ezt nem dicsérni vagy szidni kell, hanem elemezni. Mit lehetett, mit kellett (volna), hogyan gondolkodik az ember. Nem a jószándék hiányáról van itt szó, hanem a dilettantizmusról. Meg a nyomásról. Arról a tévképzetről, amit sok turista is terjesztett, miszerint a kapitalizmus a Kánaán. Nem az, főleg nem , ha nem érti valaki (márpedig akkor kevés embernek volt róla tapasztalata). A leépítés hamis szó. Senki se építette le. Leépült! A privatizáció elhamarkodott és elkapkodott dilettáns módjától nem is lehetett másképp.