Ki érti meg az öregeket? 19/f

#11

Igen, mondhatjuk.

A fiataloknak nincs a vállukon még a család, csak önmagukért felelősek. Nem tapasztalataik vannak, hanem elképzeléseik, vágyaik, ötleteik és úgy érzik, a régi világot meg kell és meg lehet változtatni, hogy ezeknek megfeleljen az új. Ezért megyünk előre, mert a fiatalokat még nem húzza vissza olyasmi, hogy másnap is meg kell élni valamiből, hogy ez a megszokott, akkor így maradjon.

Aztán ahogy telik az idő, tapasztalataik lesznek és tudásuk a múltról is, meg a jelenről is, az emberekről is. Nem azért lesznek kevésbé liberálisak az idősebbek, mert beletörődnek a dolgokba vagy belefásulnak, hanem mert rájönnek, hogy nem minden szép elképzelésnél jó ha meg is valósul. Hogy mindennek következményei is vannak és sokszor olyanok, amik rosszabbak, mint amit meg akartak változtatni azzal a jó ötlettel. Ahogy idősödik az ember rájön, hogy a korábban élők sem voltak hülyék és már sokszor csináltak hasonlót, majd okul azok következményéből.

Ilyen különbség a fiatalok és idősebek között pl. a család, a gyerekek és a karrier kapcsolata. A fiatal azt látja, hogy a szülei már idősek (számára), olyan életet élnek ami neki nem tetszik, mert kötött, unalmas, kispolgári. Ő maga a gyerek, de ez nem tudatosul benne, hogy ő azért létezik, mert a szüleinek fontos volt hogy ő legyen. Hogy ő azért élhet olyan szabad életet, mert a szülei számára boldogság, hogy ő van és megpróbálnak neki megadni amit csak lehet. Ez egy 19 évesnek egyrészt természetes, másrészt kevés. Most ő van a középpontban és mindent így is lát, hogy neki milyen legyen majd a világa. Ebbe nem fér bele olyan, hogy lemondás, megalkuvás, csak hogy egy gyerekkel éljen együtt. Mert nem is érti, nem értheti még annak jelentőségét, fontosságát, nincs itt az ideje. Neki első, hogy tanul vagy megpróbálja "megvalósítani önmagát", legyen ez egy jó munkahelyen vagy akár az utcán egy bandában.

Aztán a legtöbb embernél a biológia bekapcsolja azt a részt is, ami a családot akarja majd. Amikor már kevés lesz az ami van és társat akar, esetleg gyereket, majd gyerekeket. Amikor ez meg lesz, már ettől másképp fogja látni a világot, olyan természetes lesz, fontos, mint ő a saját szülei számára. Nem lehet elmagyarázni egy gyermektelen fiatalnak mivel és mennyivel több ha gyermeked van. Egyszerűen onnantól más lesz a család, a karrier és a szórakozás fontossági sorrendje. Ne rosszabb vagy jobb, hanem másmilyen.

De ettől még a felnőttek között is rengeteg a liberális, ahogy fiatalok között is rengeteg a konzervatívabb. Csak az életkorral nő az ismeretek száma és már ugyanazt másképpen ítéli meg az ember mert más szemmel látja. Nem a világot megváltani akarja esetleg, hanem megőrizni, jobbá tenni, hogy a gyerekeinek is jó, még jobb legyen. Csak már érti azt, hogy nem azzal teszek jót a világnak, ha a nincstelennek adom a kabátom, lakásom, hanem ha megtanítom, ráveszem arra, hogy teremtse meg ő is magának azt az életet, ahol lesz saját kabátja, lakása. Mert ha csak odaadom az enyémet, akkor arra éppen úgy nem fog vigyázni, mint korábban a sajátjára - hiszen nem képes rá -de még nekem sem lesz.