Ezek közül milyen vallású embereket fogadnál el, illetve nem fogadnál el miniszterelnöknek és miért?

Lásd: [link]

Ki választhat és kit választhatnak meg?

Nem esik szó vallásról. Ha az illető a vallását tolná előtérbe a kampány során, akkor szerintem alkalmatlan volna. Talán volt ilyenre példa?

Ezért hát a kérdés erőltetett, értelmetlen.

Nem vagyok vallásos, így nekem az ateista komoly előnyt élvezne, de lényegében politikáról lévén szó, a hangoztatott politikai, gazdasági nézetei, programja döntene.

Ha már vallási nézeteket hangoztatna, az régen rossz.

Az általad felsoroltakat egyáltalán nem fogadnám el, tapasztalatom szerint mindegyik nyomatná a saját maszlagját, talán a hindut kivéve, ugyanis azokról a nevükön kívül semmit sem tudok.

Muszlimot különösen nem fogadnék el.

Zsidó embert igen, de vallásút nem, mert azok is megrögzött hívők, így minden tettüket a vallásuknak rendelnék alá.

A keresztény egyházak legfőbb irányzatait nem írtad, pedig a katolikus, vagy a református hitnek van nálunk hagyománya, történelmi múltja és a humanizmus képviselői között is számos keresztény szerepelt, így azok közül, ha a hirdetett nézetei nem vallási alapúak, ám megfelelnek a számomra (hiszen ezek a vallások már tanultak toleranciát), akkor ateista hiányában őket elfogadnám némi gyanakvással és mint írtam, jobb híján, de csak akkor, ha semmilyen ateista politikus nem lenne konkurense.

Pontosabban:

Csak reformátusból, vagy katolikusból nézném ki, hogy valamennyire ateistáknak is megfelelhetne, lévén ezek a vallások nem teljesen szélsőségesek, valamelyest toleránsak napjainkban, nem ellenzik a fejlődést, és kulturálisan is vannak gyökereik hazánkban.

Kedves válaszolók. (Legalábbis a többség.) Ti komolyan azt hiszitek, hogy a magyar kormány és a vallások szét vannak választva? Elmondom: nem. Hogy miért? Én már alapból azt sem helyeslem, hogy az egyházaknak pénzt ad az államkasszából. (Tehát az én zsebemből is.) De az még rendben is lenne, ha mindegyiknek egyformán adna. De ez nem így megy. Hisz mindenki nagyon jók tudja, hogy a katolikusnak megy a legtöbb. A többit meg nem támogatja. Vagy ha támogatja is, nagyságrendileg kevesebb pénzzel, mint a katolikust.

Szóval a tapasztalat azt mutatja, hogy igenis számít, hogy mi a vallása a jelölteknek.

Egyiket sem.

Csak katolikust vagy reformátust. A mai viszonyok között evangélikust se.

A miniszterelnöknek az egyik többségi valláshoz kell tartoznia.

"A miniszterelnöknek az egyik többségi valláshoz kell tartoznia."

Miért is?

#16

Az egyházak annak arányában kapnak állami támogatást, hogy milyen és mennyi feladatot végeznek el az állam helyett és a legutóbbi népszámláláson mennyien vallották magukat ahhoz az egyházhoz tartozónak.

[link]

17. oldal táblázata

Az országban a legtöbben katolilkusnak vallották magukat, 3,9 millió ember. A második a református közösség: 0,5 millióval. Az összes ember közül, vagyis a majdnem 10 millióból mindösszesen 2,3 millióan mondták azt, hogy vagy nem tartoznak egyetlen vallási közösséghez sem (0,9 millió) vagy csupán nem akarnak a kérdésre válaszolni.

Tehát 2,3 millió nem vallásos vagy magát egyházhoz soroló ember áll szemben 7,5 millióval. Kicsit több jogalapja van tehát annak, hogy az állam támogassa az egyházakat, mint hogy ne tegye, lévén, hogy 3-szor annyian vannak akik számára az egyház, a vallás fontos.

Utolsó.

Oké, a logigák alapján továbbviszem a dolgot:

Kórházi ellátásra az egész ország lakossága szorul, tehát 9-10 millióan. Ez erősen leveri a vallásosak arányát. Iskolába is sokan járnak 7-18 (22) éves korukig. Oktatásra és eüre mégis kevesebb pénz jut valahogy, mint vallásokra. Szerinted jól van ez így?