Liberálisok, egyetértetek azzal az eus kéréssel, hogy Magyarországnak kötelezően meghatározott mennyiségű bevándorlót kelljen befogadnia?

"annyi igényesség meg persze nincs bennük, hogy utánaolvassanak az EU alapokmányában és a csatlakozási szerződésben foglaltaknak"

Minek? Nem lehet benne karakterek olyan egymásutánisága amitől megszeretném a migrációt.

Csak ezt az eu-s kérést felejtetted el linkelni, azt azért nem ártana.

Egyébként te egyetértesz azzal a készülő kormányhatározattal, hogy minden fizetésből jövő évtől 10%-ot levonjanak, amivel a NER-t fogják támogatni?

# 29, # 30, # 31, # 33:

Az a helyzet, sajnos, hogy ti hazudtok (vagy teljesen félre vagytok informálva).

Az igazság ugyanis az, hogy:

1. Görögország és Olaszország a tengeri határai miatt került 2015-ben abba a helyzetbe, amibe kerültek.

A tengerjog ugyanis olyan nemzetközi jogi alapszabály, ami minden mást felülír, márpedig a nemzetközi tengerjog értelmében minden államnak, amelynek tengere van KÖTELESSÉGE a fuldoklókat kimenteni a felségvizeiből - és ez nem vita tárgya.

Sajnos ezzel a nemzetközi jogi rendelkezéssel a menekültek előszeretettel éltek, az embercsempészek pedig előszeretettel visszaéltek (az éj leple alatt a vízbe tették ki mentőmellényben az embereket, akiket a nemzetközi tengerjog értelmében az adott országok kötelesek voltak partra menteni saját felségvizeikből).

A tengeri határok nehezebb ellenőrizhetősége miatt ezek az országok olyan válságba kerültek, amivel a hatóságaik nem tudtak megbírkózni segítség nélkül.

Megjegyzem, még Magyarország sem tudott megbirkózni a helyzetével 2015-ben, pedig szárazföldi ország, amelynek a területét sokkal könnyebb megvédenie.

Görögország partvidéke 15.000 (azaz TIZENÖTEZER) kilométer hosszú, 1300 (azaz EZERHÁROMSZÁZ) szigete van, amelyből 170 (azaz SZÁZHETVEN) emberek által lakott sziget, és EGYNEGYED MAGYARORSZÁGNYI TERÜLETE, 25.000 (azaz HUSZONÖTEZER) négyzetkilométert tesz ki a különböző szigetek területe együtt.

Na mármost eléggé szánalmas, amikor a görög és olasz hatóságok "lustaságáról" hadováltok hülyeségeket, annak tükrében, hogy a balfax magyar hatóságok 2015-ben szárazföldi határvédelemben is csődöt mondtak, holott ÖSSZESEN 175 (azaz százhetvenöt) kilométernyi szerb határszakaszt és részben 344 kilométernyi horvát határszakaszt kellett volna ellenőrizniük.

Tehát a semmire sem jó magyar hatóságok összesen 519 kilométernyi déli határszakasszal kellett volna megbirkózzanak SZÁRAZFÖLDÖN, és ti a görög hatóságokat ostorozzátok, mert nem tudtak úrrá lenni 15.000 (azaz TIZENÖTEZER) kilométernyi tengeri határszakasz ellenőrzésén!!!

Röhejesek vagytok, komolyan mondom. A magyar hatóságok befuccsoltak ötszáz kilométeren 2015-ben, és ellenőrizetlenül, regisztráció nélkül átengedték (részben pedig szervezetten átszálították) a migránsokat az ország nyugati határaira, mert képtelenek voltak bármit kezdeni velük.

Nekünk SZERENCSÉNK VOLT, mert a kutya sem akart ebben az országban maradni közülük, ők sem erősködtek, hogy Magyarországon regisztráljanak, örültek, hogy mihamarabb áthaladhatnak rajtuk.

Görögországban és Olaszországban viszont a helyi hatóságok megpróbáltak eleget tenni a kötelességeiknek, ezért nem más kerítésén dobták át a xart, hanem REGISZTRÁLTÁK a menedékkérőket és megpróbáltak szembenézni a helyzettel - ezért kerültek az összeomlás szélére.

2. Az Európai Unió Tanácsának a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 számú tanácsi határozata csak és kizárólag Görögország és Olaszország megsegítését szolgálta.

A kormányzati hazugságorkán állításaival ellentétben NEM osztott szét sem Németországból, sem máshonnan bevándorlókat, migránsokat, menedékkérőket, CSAK ÉS KIZÁRÓLAG Görögországban és Olaszországban regisztrált menedékkérők ideiglenes elhelyezését és menekültügyi eljárásuk lefolytatását kérte, egy, a tagállamok népességét, területét és gazdasági erejét figyelembe vevő kvóta alapján.

A költségeket az Európai Unió központi költségvetése állta, 6000 euró / migráns értékben (Magyarország 7,8 millió eurót kapott volna erre).

Amennyiben egy tagállam nem fogadja a menedékkérőket viszont 250 EZER eurós kártérítést fizet az EU központi költségvetésének menedékkérőnként (ha ez a végrehajtás fázisába kerül, Magyarország 375 MILLIÓ EURÓT FIZET az EU-nak a mi zsebünkből, adófizetői pénzből).

A feladat tehát a menedékkérők ideiglenes elszállásolása és a menekültügyi eljárásuknak a nemzeti hatóságok általi lebonyolítása volt, amelynek a végén oltalmazotti, befogadotti, menedékes vagy menekült státust adhattak volna a menedékkérőknek, vagy kérelmüket elutasítva kiutasítják őket az országból, visszatoloncolva származási országukba, vagy oda, ahol először regisztráltak (azaz Görögország vagy Olaszország területére).

Semmi mást nm kellett volna tehát tenni, mint amit Magyarország ingyen is megtett a déli határról oltalmazotti státussal befogadott Orbán-migránsok esetében: korrekt, a magyar törvényeknek megfelelő menekültügyi eljárást lefolytatni velük szemben Magyarorzág területén.

Ezt minden EU-tagállam megtette részben vagy teljesen, az egyedüli Magyarországot leszámítva, és senki nem halt bele.

Tessék bátran elolvasni a kormányzati hazugságpropaganda mellett az EREDETI TANÁCSI HATÁROZATOT, amely magyar nyelven is elérhető:

[link]

Utána talán lesz miről beszélgetni, ha már ti is tisztában vagytok azzal, miről beszéltek (eddig csupa hülyeséget).

3. Az Európai Unió Tanácsa a fent is idézett rendeletet ( [link] NÉGYÖTÖDÖS TÖBBSÉGGEL HOZTA MEG: 23 igen, 4 nem és 1 tartózkodás mellett.

Ehhez a döntéshez minősített többség is elegendő lett volna (azaz kétharmad) a minden tagállam által aláírt szerződések szerint, ehhez képest NÉGYÖTÖDDEL lett megszavazva.

Az Európai Unió tanácsában minden tagállam azonos súlyú, egyenlő szavazati joggal bír, azaz a magyar kormányt képviselő félkegyelmű Szijjártó Péternek a valódi diplomata kollégáival egyenlő súlyú szavazata volt ebben az esetben is.

Az Európai Unió Tanácsa (más néven A Tanács vagy Miniszterek Tanácsa) az EU egyik döntéshozó szerve (a másik az Európai Parlament), amelynek rendeletei ugyanolyan kötelező érvényűek a tagállamokra nézve, mint az Európai Parlament törvényei, megszegésük szankciókat von maga után.

4. Magyarország és Szlovákia volt az a két tagállam, amelyik a döntés ellen megpróbált jogorvoslattal élni: 2015 decemberében egy-egy keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságára ezügyben, melyeket a bíróság egy perben egyesítve tárgyalt.

Magyarország és Szlovákia a kvótapert jogerősen ELVESZÍTETTE, fellebbezési lehetőség nélkül:

Az Európai Unió Bírósága 2017 szeptember 6-án 50 oldalas ítéletében szedte ízekre a magyar érvelést, az ítélet rendelkező részében pedig:

1) A Bíróság a kereseteket elutasítja.

2) A Bíróság a Szlovák Köztársaságot és Magyarországot kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségek viselésére.

Az Európai Unió Bíróságának jogerős ítélete ITT OLVASHATÓ: [link]

Szintén hasznosabb és értelmesebb olvasmány, mint a kormányzati hazugságpropaganda, vagy a lakájmédia álhírei.

Olvassátok figyelemmel, utána lesz miről beszélgetnünk, ha már ezügyben is tisztában vagytok végre azzal, hogy miről is dumáltok össze-vissza (eddig csupa hülyeségeket)!

6. Az Európai Unió Tanácsa az említett, négyötödös többséggel megszavazott, minden tagállamra nézve kötelező érvényű határozatát az Európai Unió alapokmányában rögzített uniós alapelvekre, azok közül is különösképpen az európai országok közti szolidaritás elvére építette, amelyet minden ország aláírt a csatlakozási szerződésben, és amelyet az Európai Unió alapokmánya 1993-ban MÁR A PREAMBULUMÁBAN RÖGZÍTETT, az alábbiak szerint:

"ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGYBRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európai Közösségek megalapításával felvállalt európai integrációs folyamat egy új szakaszába lépjenek,

ÖSZTÖNZÉST MERÍTVE Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak,

EMLÉKEZTETVE az európai kontinens megosztottsága megszüntetésének történelmi fontosságára és annak szükségességére, hogy a jövő Európájának kialakításához szilárd alapokat teremtsenek,

MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett,

MEGERŐSÍTVE az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott alapvető szociális jogok melletti elkötelezettségüket,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elmélyítsék a népeik közötti szolidaritást, miközben történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat tiszteletben tartják,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább javítsák az intézmények demokratikus és hatékony működését, és így azok a rájuk ruházott feladatokat egy egységes intézményi kereten belül jobban elláthassák,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy megerősítik és közelítik egymáshoz gazdaságaikat, valamint hogy gazdasági és monetáris uniót hoznak létre, amely e szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban egy közös és stabil valutát foglal magában,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembevételével és a belső piac megvalósításának, a megerősített kohéziónak és a környezetvédelemnek a keretében előmozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését, továbbá hogy olyan politikákat hajtsanak végre, amelyek biztosítják, hogy a gazdasági integráció előrehaladása más területek párhuzamos fejlődésével járjon együtt,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy országaik állampolgárai számára közös uniós polgárságot hoznak létre,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy közös kül- és biztonságpolitikát valósítanak meg, beleértve a 42. cikk rendelkezéseivel összhangban egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet, megerősítve ezáltal Európa identitását és függetlenségét Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy — miközben biztosítják népeik védelmét és biztonságát — megkönnyítik a személyek szabad mozgását azáltal, hogy e szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően létrehoznak egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy tovább viszik az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát, ahol a szubszidiaritás elvének megfelelően a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg,

SZEM ELŐTT TARTVA az európai integráció előrehaladása érdekében teendő további lépéseket,

ÚGY HATÁROZTAK, hogy létrehozzák az Európai Uniót."

Ezt a preambulumot követi a 417 oldalas alapszerződés, amihez a később társulók is csatlakoztak.

Az alapokmányban KÜLÖN SZOLIDARITÁSI KLAUZULÁT is szenteltek a tagállamok közötti szolidaritás kérdésének, amely kimondja, hogy a költsönös segítségnyújtás KÖTELEZŐ válsághelyzetekben, és azokról A TANÁCS DÖNT!