Ha Magyarországon elszegényítenék és lebutítanák a lakosságot, akkor a nők több gyermeket szülnének Orbán Viktor miniszterelnök úrnak?

ma 11:51

Legyen a te dolgod, engem pont nem izgat. Csak megmosolyogtató, hogy sokan azt hiszik majd, hogy kib...nak a magyarokkal, kormánnyal ha nem lesz gyerekük.

Aztán meg jönnek közben a gyerekellenes bites droidok a fröcsögésükkel, hogy az szinglik adóját szipolyozzák teljesen. Pedig te is leírtad lényegében, hogy a gyerek felelősség, miegymás, főleg ha több van. (Amúgy megjegyzem nekem sincs még gyerekem, de ha úgy adódik, hogy lesz akkor azért legyen valami "trónörökös" majd.)

20.

Nagy szép és szofisztikált írás. Majd olvasd el, ha lesz gyereked, hogy milyen hülyeségeket írtál. Ezzel a gyerek - kérdéssel pont az a baj, hogy nem lehet elmagyarázni annak, akinek nincs gyereke.

Tetszhet persze egy aranyos kisgyerek egy gyermektelennek is, de amolyan "szép - szép, de otthonra nem kéne" érzés, feszeng, ha egy haverja, testvére, rokona a kezébe nyomja a kisgyerekét egy összejövetelen. Aranyos nagyon, jé, tiszta apja, anyja, nagybácsija - de vegye már el valaki, izeg - mozog, be is kakilt szerintem.

Legyen sajátod, akkor dumálj, ezt meg kell élni. Láttam én már nagyon öntudatos, kemény arcokat megváltozni mikor gyerekük született. Ha gyereked van, valóban nagyon megváltozik az életed, valóban sok dologról le kell mondanod - csak akkor már ez egyáltalán nem érdekel.

Részemről, ha rám hallgat, mindenki azt csinál, amit akar, de gyerek olyan élményeket ad, amit nagy kár kihagyni.

Hakapeszi, van gyerekem.

De ettől még teljesen megértem azokat, akik nem akarnak. És abszolút egyetértek a "szofisztikált írással", nem véletlenül másoltam be.

20. voltam

#23

Amit nem értesz meg az az, hogy olyanokat befolyásol a jelenlegi balliberális fősodor gyermektelenséget magasztaló véleménytömege, akiknek nincs tapasztalatuk és nem tudnak vele szemben más véleményt is megismerni.

Hiába lenne neki magának saját joga dönteni - ha nincs birtokában a megfelelő információknak.

vagyis ha azt hallja, hogy a gyermektelen lét a modern, a nagyszerű, hogy kár ide szülni, mert azt csak a zorbán erőlteti stb. stb. akkor negatív érzései lesznek csak a gyermekvállalással szemben.

a baj pedig az, hogy szinte mindenkinél eljön az a pillanat, amikor már vágyik saját családra, gyerekre. Lehet, hogy csak 60 évesen, de eljön az a pillanat.. Gyermeket szülni azonban csak meghatározott ideig lehet, ez biológia és nem döntés kérdése. Ha pedig kifut az időből, akkor már hiába jön rá, hogy ő nem is ezt akarta, már késő.

természetesen nem kell mindenkinek gyereket világra hoznia és lehet nagyon szép életet élni gyermektelenül is. De aztán ott lesz az illető amikor már nincs bulizás, nincs pörgés, nincs szakmai siker - és már nem lesz semmi.

Ha ezt nem mutatjuk meg előre, nem mondjuk el, hogy a gyermek maga az élet, a gyermekvállalás megváltoztatja ugyan az életet, de nem kell, hogy rosszabb legyen tőle, hogy a gyermek nem örökké pelenkás, nem kell mindig a száját törölgetni és rengeteg olyan csodát mutat meg, ami másképpen elérhetelen - akkor nem is tud az illető valóban dönteni.

Csak HISZI, hogy döntött arról, hogy nem akar gyereket, holott csupán csak tévedett.

Vegyük akkor részletesen:

"A drága kedves beszólás után én ezt válaszoltam volna: látom az arcokon az értetlenséget, hogy hogyan élem meg pozitívan, hogy utazgatok, hogy fotózom, hogy új dolgokat csinálok, hogy élvezem a munkám, hogy"

És hol az ellentmondás? Gyerekkel nem lehet "pozitívan megélni", hogy utazgatok? Utazgatsz gyerekkel, megmutatod neki a világot, elviszed szép helyekre stb.

"hogy az életemnek a gyerek nélkül is van értelme, hogy nem a gyerek az egyetlen cél és értelem a mindennapjaimban"

Ennek már egy kis savanyú a szőlő hangulata van. Persze, gyerek nélkül is van értelme az életnek. Ki mondta, hogy nincs? Minden gyerekes volt jó ideig gyermektelen, és így tudja milyen az.

"hogy nem azért csinálok gyereket, mert unom magam, unom a párom, unom a mukám, unom az életem, kilátástalan és értelmetlen minden"

Szerintem ezért szinte senki nem csinál gyereket. Ez egy nagyon rosszindulatú feltételezés.

"hát dobjuk fel valamivel, hogy utána nem cserélem le a profilképem a gyerekére"

Jó, gondolkodhatunk profilképekben - 21. század - ja, az én lépernyőm háttere is a kislányom, naná, büszke vagyok rá, örülök, ha láthatom. És igen, feldobja az ember életét.

"hogy utána nem életem egyetlen maradék értelme"

Nem egyetlen és nem maradék, de bizony a legfontosabb. Most már együtt élhetek meg vele élményeket. Látom, ahogy fejlődik, okosodik. Persze sok minden más is érdekel, de ma már más megvilágításban, más környezetbe helyezve látom a dolgokat.

"hogy utána nem vágom a fejéhez hogy felneveltelek és hogy feladtam a karrierem"

Marhaság, ilyet jóérzésű ember nem vág a gyereke fejéhez. Kicsúszhat esetleg a száján egy felhevült vitában egy pimasz kamasszal, de magas sem gondolja komolyan.

"közben magamnak is gyáva vagyok beismerni, előtte semmi nem volt az életemben"

Itt ellentmondást érzékelek. Hát ha olyan jó gyerek nélkül "önmegvalósítani", akkor volt életem előtte is nem? Amit elveszíthetek a gyerekkel. Erre kiderül, már előtte sem volt értelme az életemnek. Akkor meg nem mindegy? Különben is: ez is egy szemét feltételezés, miért, nincs ember aki már sikeres volt és aztán lett gyereke? És még azután is sikeres maradt, na, erre varrj gombot. De mondok mást: a sikertelen, az gyerekkel, gyerek nélkül is sikertelen marad. Ez már valószínűbb.

"csak bűnbakot keresek, hogy utána ezzel a lúzer szöveggel nem keltek a gyerekben bűntudatot, hogy utána nem akarom még ezzel is betörni, akaratom alá kényszeríteni, a saját tulajdonomnak"

Saját rossz tapasztalat? Értem, az a legmeggyőzőbb. Hja, csak ne vetítsük ki minden más családra, szülőre.

"egy tárgynak tekinteni, akit vásári majomként lehet mutogatni"

Megint, saját élmények?

"mint életem elért legnagyobb eredményét"

Ez igaz, bizonyos értelemben a gyerek(ek) az ember életének legnagyobb eredménye(i).

"hogy nem kényszerítem őket az általam soha el nem ért eredmények megvalósítására"

Megint, személyes tapasztalat? Ha nálatok Apa Anyát ostorral verte, kergette az asztal körül, attól az még nincs máshol is ugyanúgy.

"hogy miután kirepülnek, nem a pia és a válóperes ügyvéd lesz minden mi megmarad"

Ugyanaz. Ezrek, milliók nem így élnek. Felnevelik becsülettel a gyerekeiket, nem válnak el és nem piáznak.

"egyszerűen örülök, hogy egy kukkot nem értetek ebből"

Akkor minek írod? Ilyen hevülettel.

"retardált vérvonalú dísznövényeket"

Szép hasonlat.

"hanem önálló, felelősségvállaló emberi lényeket szeretnék a saját életem mellett, csak úgy mellesleg felnevelni"

"Csak úgy mellesleg" legfeljebb téged neveltek. Önálló, "felelősségvállaló" emberi lényt - ez is milyen közhelynek is gyenge duma - nem lehet "csak úgy mellesleg" nevelni.

Na de várjál, akkor mégis kell a gyerek? Hiszen úgy "mellesleg" nevelni akarsz. Akkor most gyerektelen - gyerekes életről beszélünk vagy nevelési kérdésekről? Akkor neveld majd a gyereked, ahogy jónak látod, és eljött rá az idő. Köszi, ezt más is tudja és teszi. Amíg nincs gyereke, addig úgy próbál tartalmas életet élni, mikor meg már van neki, akkor úgy. Ennyit akartál mondani?

"akinek nem inge ne vegye magára, aki értette, arra pont nem vonatkozik, aki nem érette, annak pont meg kéne próbálnia megérteni..."

Összegezzük. A Facebook - korához méltó, látszólag összeszedett, kifinomult, de közelebbről megvizsgálva felületes, általánosságokat és - minden alap nélkül - általánosításokat tartalmazó, "jól odamondogató", beolvasó, olyan "önmegvalósító", stilisztikailag is gyengécske, itt - ott ellentmondásokat is rejtő, magyarázkodó, saját családi vagy baráti, ismeretségi körben tapasztalt sérelmeket és kudarcokat kivetítő, okoskodó nagy semmi ez az írás.

#TakácsZs:

"Amit nem értesz meg az az, hogy olyanokat befolyásol a jelenlegi balliberális fősodor gyermektelenséget magasztaló véleménytömege, akiknek nincs tapasztalatuk és nem tudnak vele szemben más véleményt is megismerni.

Hiába lenne neki magának saját joga dönteni - ha nincs birtokában a megfelelő információknak.

vagyis ha azt hallja, hogy a gyermektelen lét a modern, a nagyszerű, hogy kár ide szülni, mert azt csak a zorbán erőlteti stb. stb. akkor negatív érzései lesznek csak a gyermekvállalással szemben."

Mivel csak minimálisan foglalkozom politikával, fogalmam sincs a "balliberális fősodor" véleményéről, soha nem láttam/hallottam/olvastam, és őszintén szólva nem is érdekel.

Viszont Orbán "nőkkel való szövetségkötésével" kapcsolatban megfordítom a válaszod első pár bekezdését:

"Amit nem értesz meg, az az, hogy olyanokat befolyásol a jelenlegi kormány gyermekvállalást magasztaló véleménytömege, akiknek nincs tapasztalatuk, és nem tudnak vele szemben más véleményt is megismerni.

Hiába lenne neki magának saját joga dönteni - ha nincs birtokában a megfelelő információknak.

Vagyis ha azt hallja, hogy az nem is igazi magyar hazafi, aki nem szül legalább két-három-négy gyereket, meg hogy a nőknek "gyerekeket és unokákat kell szülniük a férfiaknak", egyébként meg a konyhában a helyük; tehát ha folyamatosan az amúgy is eléggé erős társadalmi nyomást erősítik meg benne "fentről" (azaz hogy családot _kell_ alapítani, gyerekeket nemzeni/szülni), és erre még rátesznek egy lapáttal azokkal a hamis riogatásokkal, hogy "elfogy a magyar", "azé az ország, aki teleszüli", "kellenek a gyerekek, különben nem lesz nyugdíj" stb. stb.,

akkor

- jó eséllyel beépül a tudatába, hogy ez (a sok hülyeség) tényleg így van; és "kötelességből" megnősül/férjhez megy, "kötelességből" gyerekei lesznek;

vagy

- negatív érzései lesznek saját magával szemben, hogy a társadalmi nyomás és a kormánypropaganda ellenére ő köszöni szépen, de jól érzi magát egyedül, vagy párkapcsolatban ugyan, de gyerek nélkül.

"a baj pedig az, hogy szinte mindenkinél eljön az a pillanat, amikor már vágyik saját családra, gyerekre. Lehet, hogy csak 60 évesen, de eljön az a pillanat."

Lehet. És az is lehet, hogy ez az érzés tényleg csak egy pillanat (vagy csak néhány).

De az ellenkezője is létezik. Én speciel már nem egy embertől hallottam, hogy ha még egyszer kezdhetné az életét, nem lenne gyereke.

"De aztán ott lesz az illető amikor már nincs bulizás, nincs pörgés, nincs szakmai siker - és már nem lesz semmi."

És? Mire akartál ezzel kilyukadni?

#HakapesziM:

"És hol az ellentmondás? (...)"

Nincs ellentmondás. Félreértetted a mondatot. Olvasd újra. Kb. azt jelenti, hogy "hogyan lehetséges, hogy gyerek nélkül is jól érzed magad a bőrödben?"

"Ennek már egy kis savanyú a szőlő hangulata van."

Szerintem meg nincs.

"Szerintem ezért szinte senki nem csinál gyereket. Ez egy nagyon rosszindulatú feltételezés."

Bocs, de nagyon naiv vagy ezen a területen, valószínűleg nem tapasztaltál ilyesmit a környezetedben (vagy legalábbis nem vallották be).

Pedig nagyon sok ember akkor vállal gyereket, amikor a felsoroltak bekövetkeznek (vagy akár csak egy is).

Csak két "kellemetlenség":

- Sok-sok kihűlt kapcsolatban hiszik azt a felek - vagy legalább az egyik -, hogy majd egy gyerek megváltoztat mindent. - Ennek még a kifutása is ismert: csak nagyon ritkán következik be a várt pozitív változás, az esetek döntő többségében a szülők pár éven belül elválnak.

- Sok-sok nő van, aki azért szül, hogy addig se kelljen dolgoznia az aktuális munkahelyén, utána meg "majd lesz valami"...

(Nekem két kolléganőm is van, akik ebbe a kategóriába tartoznak, az egyik "bevallottan".)

"És igen, feldobja az ember életét."

Látod, pont ezért vállalnak gyereket sokan, akikről az előbb szó volt, akik unják magukat, az életüket stb.

"Nem egyetlen és nem maradék, de bizony a legfontosabb. (...)"

Te most magadról beszélsz. (Egyébként nagyon pozitív, amit írtál.)

De nem mindenki gondolkodik ugyanúgy.

"Marhaság, ilyet jóérzésű ember nem vág a gyereke fejéhez. Kicsúszhat esetleg a száján egy felhevült vitában egy pimasz kamasszal, de magas sem gondolja komolyan."

Jóérzésű ember valóban nem. De ne élj burokban, a világ sajnos nem olyan szép.

Pszichológusok és pszichiáterek a megmondhatói, hány gyereket (kamaszt, fiatal felnőttet) tesznek padlóra a szülei ilyen szövegekkel.

"Itt ellentmondást érzékelek. (...)"

Összezavartad, ennyi. Az "unottakról" van szó, nem az "önmegvalósítókról".

"ez is egy szemét feltételezés, miért, nincs ember aki már sikeres volt és aztán lett gyereke? És még azután is sikeres maradt, na, erre varrj gombot. De mondok mást: a sikertelen, az gyerekkel, gyerek nélkül is sikertelen marad. Ez már valószínűbb."

Senki nem mondta, hogy nincs "előbb siker, aztán gyerek".

Azokról van szó, akik nem sikeresek, és a gyerektől remélik a sikert, vagy inkább úgy mondom: a gyerek az ő sikerük. Mert valóban, más területen nem nagyon lesznek sikeresebbek attól, hogy van gyerekük. Persze kivételek lehetnek.

"Saját rossz tapasztalat? Értem, az a legmeggyőzőbb. Hja, csak ne vetítsük ki minden más családra, szülőre."

Nem saját rossz tapasztalat. Legalábbis ha az író mint szülő helyzetre gondolsz. Az írónak ugyanis nincs gyereke. (Vagy legalábbis akkor még nem volt, amikor ezt írta. Mivel nem ismerem személyesen, csak a neten találkoztam ezzel a szöveggel, így nem tudom, hogy esetleg az eltelt évek alatt apává vált-e vagy sem.)

Ha viszont az író mint gyerek helyzetre gondoltál, akkor az lehetséges.

"Megint, személyes tapasztalat? Ha nálatok Apa Anyát ostorral verte, kergette az asztal körül, attól az még nincs máshol is ugyanúgy."

Megintcsak nem tudom, mivel nem ismerem az írót.

Viszont a 2. mondatból úgy látom, hogy nem olvastál figyelmesen, és azt hiszed, én írtam.

Egyébként meg megint azt tudom mondani, hogy bővítsd a pszichológiai ismereteidet. Rengeteg gyereket tesznek tönkre ilyenekkel a szüleik.

És fordítsuk meg: attól még, hogy te rendes, normális családban nőttél fel, ill. rendes, normális családban élsz jelenleg, azaz nem terrorizálod a gyereked lelkileg (ennek kisezer módját inkább nem részletezem most), az nem jelenti azt, hogy mindenhol így van. Sajnos.

"Ezrek, milliók nem így élnek. Felnevelik becsülettel a gyerekeiket, nem válnak el és nem piáznak."

Senki nem állította, hogy nem léteznek ilyenek. De ezrek és milliók viszont így élnek. Kb. minden második házasság válással végződik, és sok pár csak a "gyerekek miatt" marad együtt, majd elválnak, ha már a gyerekek felnőttek (vagy ha "már nagyobbak").

A másikhoz pedig egy javaslat, nézz utána: üres fészek szindróma.

....

A többit hagyom, mivel most már nyilvánvaló, hogy azt hitted, én írtam. De nem, így nem is tudok reagálni a további kérdésekre.