Ha a valasztasi rendszer a gyöztest preferalja, akkor hogy, hogy az orszagos partlistan 93 mandatumbol kapott a fidesz 42öt? Holott 47%ot ert el a fidesz. Akkor hol van a gyöztes kompenzacio?

#9

Igazad van, nem 1 mandátum múlott a győzteskompenzáción.

Azonban az általad belinkelt cikkben levő számításban nagy tévedések vannak és ezek egy részét az első, a cikk alatt közvetlenül látható kommentben le is írják, de ezen lépjünk túl.

Ha nincsenek a külhoni szavazatok, akkor a listás aránya a parlamentbe jutott pártok között a fidesz szavazatainak 2608086/5089807=51%.

A külhoni szavazatokkal már 53%, de most ezt hagyjuk. Nem az összes szavazat számít ilyenkor, hiszen akik nem jutnak be a parlamentbe, azokét nem lehet az ellenzékhez adni. A bejutott ellenzéki és kormánypártok szavazatainak aránya a döntő.

Ez pedig a külhoni szavazatok nélkül is 51%:49%.

A kompenzációs számítások után a fidesz-kdnp a listás 96 mandátumból 42-t kapott. 1 a nemzetiségi képviselőé, tehát 42/95=44%

Azaz a szavazatarányához képest 7%-kal, 6-7 mandátummal kevesebbet (nem tudom hogy kerekítik a 6,65 mandátumot) ha nem vesszük figyelembe a külhoni szavazatokat, de azokkal együtt még többet, 9%-t, 8-9 mandátumot.

Ez a valóság.

Mi volt győztes kompenzáció nélkül a 2010-es választáson:

a fidesz-kdnp 53%-os listás eredményére, a parlamenti pártok között elért 55%-t jelent, akkor a listás mandátumokból 90/210=43%-t kapott meg. Azaz 55-43=12%-kal kevesebbet.

Vegyük megint a külhoni szavazatok nélküli arányt, vagyis most 51%-t, 51-44=7%-kal kapott kevesebbet 2018-ban a fidesz-kdnp a listás mandátumokból.

Ez tényleg nem 1 mandátum, hanem 12-7= 5%-nyi, vagyis 4-5 (4,75) mandátum különbség.

Azonban engedd meg, hogy én maradjak annál, hogy a külhoni szavazatok is érvényes szavazatok, tehát 53%-os parlamenti listás arányhoz képest értékelem a megkapott 44%-nyi listás mandátumot, vagyis 9%-kal kaptak kevesebbet annál, ami járt volna. Így a 2010-es helyzethez képest 12-9=3%-kal kaptak többet, azaz 3 képviselővel.

Igazad van, én tévedtem, nem 1, hanem 3 mandátumot jelentett a fidesz-kdnp-nek.

A kompenzáció az egyéniben leadott, de nem győztes szavazatokat érinti. Azért találták ki a kompenzációs listát, hogy ahol sokan szavaztak egy párt jelöltjére de nem nyert, az is valamennyire megmutatkozzon a parlament összetételében.

Most pl. a fidesz-kdnp nyert 91 egyéni körzetben, de ott nem minden szavazó őket akarta, hanem hasonlóan a listás eredményhez, kb. a fele nem rájuk szavazott. De mivel az győz aki a legtöbb szavazatot kapta, így övék lett a 91 hely.

Ha ez ennyiben marad, akkor aránytalan lesz képviselet, mert nem a 91 körzet teljes lakossága áll szemben a maradék 12 körzet lakosságával, mint fideszes-ellenzéki arány.Ezt javítja, hogy van listás mandátum, amiben a valós szavazat arányok jelentkeznek és hogy kapnak pár kompenzációs mandátumot is mellé az ellenzki pártok.

Soha nem volt teljes a kompenzáció, mindig a győzteseknek kedvezett a választási rendszerünk, mert a cél a kormányalakítás. Most kevesebbet kapnak kompenzációs mandátumot a győztes kompenzáció miatt, vagyis amiatt, hogy nem csak a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat figyelik, hanem azok számát is ami a győztesnek már nem kellett a győzelemhez.

Tehát a győztes kompenzáció valójában csak csökkenti kicsit a vezsteskompenzáció mértékét.

Ezért nem 12%-kal kapott kevesebbet a listás szavazatarányánál most a fidesz-kdnp, mint 2010-ben, hanem csak 9%-kal.

Lehet azon vitázni, hogy ez jó vagy rossz rendszer, hogy meg akarjuk-e változtatni és ha igen hogyan, de a lényeg az, hogy most nagon könnyű a kormányváltás, de ez az ellenzék olyan kevés szavazatot kapott, hogy nincs olyan választsi rendszer, amiben ne a fidesz alakíthatott volna kormányt.

Tisztelt kérdező!

Az országos egyéni választókerületben (továbbiakban: OEVK) győztes egyéni jelölt pártja, pártszövetsége, csak a győzelemhez már felesleges szavazatokat kapja meg töredékszavazatként, viszont a nem győztes egyéni jelölt pártja, pártszövetsége, a jelölt összes szavazatát megkapja töredékszavazatként.

Tehát ha az OEVK győztese és a második helyezettje közt nincs annyi szavazatkülönbség, mint ahány szavazatot összesen kaptak a parlamentbe jutó pártok, pártszövetségek egyéni jelöltjei, akkor a győztes kevesebb töredékszavazatot kap, mint a többi jelölt együtt. Többnyire ez volt a helyzet abban a 91 OEVK-ban, ahol a FIDESZ-KDNP jelöltje győzött, így ez rontotta a 92 képviselői hely FIDESZ-KDNP pártszövetség számára a pártlistás szavazatarányos mandátumszerzés lehetőségét. (Nem 93 volt, mert egy helyet a német nemzetiségi képviselő szerzett meg.)

A tiéd az egyik nézet a töredékszavazatok vonatkozásában, a másik nézet nem ezt vitatja, hanem, szerintük, a győztesnek nem kéne töredékszavazatot kapnia.

Itt a FIDESZ saját javára írt új törvényt szokták emlegetni, ami itt is említésre került. („amit a Fidesz szavazott meg hét évvel ezelőtt”).

Azért arról a szavazásról érdemes szót ejteni.

Valóban FIDESZ-es képviselő nyújtotta be a törvényjavaslatot (2010.-2014. ciklus T/5006-os iromány), majd több FIDESZ-es képviselő is támogatóan csatlakozott hozzá.

A szavazás 2011. december 23-án 15:22:08-kor történt. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők legalább 2/3-ának „Igen” szavazata kellett.

Ha a független képviselőket nem számítom, akkor csak a pártfrakciós ellenzéki képviselők létszáma 109 fő volt. És mindösszesen 39-en szavaztak „Nem”-mel. Ez azért nem egy körömszakadtáig való tiltakozás.

De ami támogatásnak fogható fel, 21 ellenzéki pártfrakciós képviselő igazoltan távol volt. Ez azért számított, mert az elfogadáshoz a jelenlevő képviselők legalább 2/3-ának „Igen” szavazata kellett. A FIDESZ és KDNP képviselők annyi „Igen”-nel szavaztak, amennyivel. Kevés lett volna a jelenlevők 2/3-ához, ha az igazoltan távollévő ellenzéki pártképviselők jelen lettek volna, akár tartózkodtak volna a szavazástól, akár nem is szavaztak volna.

Így viszont biztosították, hogy a 2/3-ot jelentő 66,66% helyett több mint 70%-os lett az „Igen”szavazatok aránya a jelenlévő képviselők szavazatai közt. Még úgy is, hogy 3 jelenlévő FIDESZ-es és 4 jelenlévő KDNP-s képviselő nem szavazott.

És az így megszavazott 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ugyanúgy tartalmazta a töredékszavazatokat, ahogyan a most hatályos szövegben van. Egyetlen írásjelnyi változtatás sincs benne.

A töredékszavazatokkal kapcsolatban a cél az volt, hogy minél nagyobb arányban biztosítva legyen, hogy a szavazók szavazatai ne váljanak semmit érővé.

Ha valahova nem számítanák be, akkor a nem győztesre adott egyéni jelöltes szavazatok semmit sem érnének, feleslegessé válnának.

De ugyanígy semmit sem érnének, feleslegessé válnának azok a szavazatok, amiket a győztes egyéni jelölt a győzelméhez szükséges szavazatszámon felül kap.

Így aztán mindkétféle szavazat, töredékszavazatként, a listákhoz kerül.

Persze, így is válnak értéktelenné szavazatok, független egyéni képviselő jelölteknél és azoknál a párt, pártszövetség által jelölt egyéni jelölteknél, akiknek a jelölő pártja, pártszövetsége nem jut be a parlamentbe.

Hogy az OEVK győztesektől mennyi töredékszavazat kerül a pártlistához, attól függ, hogy milyen különbséggel előzik meg a második helyezetteket. Ez is választói akaratot fejez ki.

Abban a 91 OEVK-ban, ahol a FIDESZ-KDNP jelöltje győzött, átlagosan 10041,24 szavazattal előzték meg a második helyezetteket, ez 913662 töredékszavazatot jelentett.

Ha a 2. helyezetteket, például, átlagosan csak 2000 szavazattal előzték volna meg, akkor csak (91-1999=) 181999 töredékszavazatot szereztek volna.