A magyar választási rendszer szándékosan van úgy alakítva, hogy gyakorlatilag leválthatatlan a fidesz?

"A Fidesz sem nyerne, ha közel 3 millióan nem rájuk szavaztak volna."

Igen, csak úgy hozott olyan szabályokat, ami a legerősebb pártot jutalmazza (extrém mértékben), hogy éppen ő volt az.

#13

Na, te tipikus példája vagy a ballibes budapestinek.

Nem ártana megismerkedned az országoddal, mert a tény az, hogy nem tudod úgy felosztani egyenlő lakosságszámmal 106 körzetre úgy, hogy abban ne legyen a nagyobb városokkal együtt mindig kistelepülés is benne.

Persze, gondolom szívesen vennétek ha utólag lennének meghúzva a körzethatárok, mindig aszerint, hogy melyik szavazókörökben szavaztak kevesebben a fideszre és azokat tennétek egy körzetbe. de ez nem így megy.

A tény az, hogy az egész országban kellene a legerősebbnek, legtámogatttabbnak lenni ahhoz, hogy megérdemelje egy párt a kormányzás lehetőségét, nem csak a városokban.

Kérdésre: Igen.

#16:

Kedves Takács Zs5! Nem szoktam hozzászólni túl gyakran a politikához, de rendszeresen olvaosm, és látva a hozzászólásaidat, most már úgy érzem, muszáj valamit nekem is hozzátennem.

Bár nem nekem szántad a következő kommenteket, de már nem bírom tovább:

„Na, te tipikus példája vagy a ballibes budapestinek.”

Te meg tipikus példája vagy a személyeskedő, más szemében a szálkát is meglátó, de a saját szemében a gerendát sem észrevevő megmondóembernek. Már bocsánat.

„Nem ártana megismerkedned az országoddal, mert a tény az, hogy nem tudod úgy felosztani egyenlő lakosságszámmal 106 körzetre úgy, hogy abban ne legyen a nagyobb városokkal együtt mindig kistelepülés is benne.”

Nem mondta senki, hogy 106 körzetre kell osztani. Régen sem úgy volt, és nem véletlenül. Most azzal fogsz jönni, hogy „az emberek kisebb parlamentet akartak”, de egyrészt főleg az akkori kormánypártok akarták, az embrekenek csak a szájába lett adva, de valójában rgy ország költségvetésében minimális tétel az, hogy 200 vagy épp 400 fős az országgyűlés, bár jól hangzik, hogy mennyit „spórolunk” ezen.

Ráadásul a „kisebb parmalent” elég sokféleképpen elképzelhető. Pl. akár 200 listás hely egyéni körzet nélkül (ahol nem érvényesül az „egyéni körzetben a győztes mindent visz” elv, így összességében igazságosabb, vagy épp 200 egyéni körzet lista nélkül (ennek az az előnye, hogy homogénabb körzeteket lehet létrehozni) + ezek mindenféle kombinációja (amelyek közül a mostani az egyik lehető legrosszabb a maga nemében, azzal, hogy az egyéni körzetek dominálnak, ráadásul 1 fordulóval és a győzteskompenzációval). Most épp a regnáló kormánypárt szerzett 2/3-ot úgy, hogy még a választóük 50%-a sem támogatta őket. A jelenlegi pártok is elbuknak majd egyszer, és akkor meg majd az akkori győztes kezében fog irreálisan nagy hatalom összpontosulni. Egyik sem jó. Akkor sem, ha a világ legbecsületesebb pártja nyer így, és csupa jót tesz az országnak (mert ezt meg tudná tenni a mandátumok 50%-ával is, ha épp annyian szavaztak rá...). Arányos rendszer kell.

Ha 200 listás hely lenne, utána a listáról bejutott képviselőkhöz a pártok utólag is rendelhetnének körzeteket, hogy senki ne maradjon egyéni képviselő nélkül. Sőt, még azt is meg lehtne tenni, hogy minden párt felosztja az országot annyi körzetre, ahány mandátumot szerzett, és így minden választópolgárnak lenne minden pártból egy egyéni képviselője. És ennek még az az előnye is meglenne, hogy mindenki annak a pártnak a képviselőjéhez fordulhatna bajával, akire szavazott. A kis pártoknál nyilván nagy lenne egy körzet, de hozzájuk valószínűbben kevesebben is fordulnának (mivel kevesebben is szavaztak rájuk). A nagy pártok képviselőihez, akikhez meg valószínűleg többen fordulnának, kisebb körzetek jutnának...

Fordítsuk meg. Ha pl. 200 egyéni körzet lenne, és arra törekednénk, hogy mindegyikben azonos számú lakos legyen, akkor ha az ország lakosságát 10 milliónak vesszük) most egyelőre ne foglalkozzunk azzal, hogy ebből mennyi a választópolgár), akkor 1 körzetre nagyjából 50 ezer ember jutna. Ebből nagyjából 35 jutna Budapestre, 4 Debrecenre, 3-3-3 Szegedre, Miskolcra, Pécsre, 2-3 Győrre, 2-2 Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár. 1-2 körzet Szombathely, Szolnok. 12 további körzet egyéb 50.000 körüli városok.

[link]

Már 76 körzetnél vagyunk a 200-ból, és ebben eddig semmilyen kistelepülés nem volt. A kis településeket meg szintén be lehetne osztani nagyobb, megyehatárokat sem feltétlenül respektáló körzetekre (ne menjünk bele abba a vitába, hogy én nem is értek hozzá, és ezt nem is lehet megtenni). Az emberek akaratát sokkal jobban reprezentálná, mert így nem lenne az, ami most hogy mondjuk egy olyan körzetben, amelynek a fele nagyváros, és egy adott pártot támogat, a másik fele meg falu, amelyek lakói egy másikat, és végül a győztes ráerőlteti az akaratát a másikra. Pedig ha máshogy lettek volna meghúzva a körzetek, akkor mindegyik körzetben nyerhetett volna az a párt, amit az ott lakók nagyobb többséggel támogattak. Most meg vannak billegő körzetek, ahol a városban stabilan az egyik, falvakban stabilan a másik párt erős, aztán valamelyik majd mindent visz...

A körzeteket tehát úgy kellene meghúzni, hogy ne túlzottan vegyes lakosságú zónák alakuljanak ki, mert ha egy egykori bányászvárost, egy megyeszékhely külvárosi részeit összeraksz egy főleg német nemzetiségiek lakta újgazdag településsel meg a környékbeli falvakkal, nem biztos, hogy bárki akarata is érvényesülhet. Mert lehet, hogy a városban az egyik párt erős, a falvakban a másik aztán végül a nevető harmadik nyer... Az ilyen körzetekben a választott képviselő vajon egyformán jól képviseli az egykori bányászok, a nagyváros külvárosi lakóinak, a gazdag város polgárainak, és a körülötte lakó gazdálkodó falusiaknak is az érdekeit?

„Persze, gondolom szívesen vennétek ha utólag lennének meghúzva a körzethatárok, mindig aszerint, hogy melyik szavazókörökben szavaztak kevesebben a fideszre és azokat tennétek egy körzetbe. de ez nem így megy.”

Nem, bár a 2010-es törvénynél gondosan ügyeltek arra, hogy bizonyos pártok számára „megfelelően” legyenek meghúzva a körzethatárok (és mondhatjuk, hogy „utólag”). De gondolom, az nem zavar, hogy akkor az emberek pártprederenciáinak ismeretében alakították ki a körzeteket, úgy, hogy az akkori kormánypártoknak kedvezzen, de az bezzeg zavar, ha valakiben felmerül, hogy akár változtatni is lehetne rajta.

„A tény az, hogy az egész országban kellene a legerősebbnek, legtámogatttabbnak lenni ahhoz, hogy megérdemelje egy párt a kormányzás lehetőségét, nem csak a városokban.”

Szerintem meg az is tény, hogy az egész országban kellene a legerősebbnek, legtámogatttabbnak lenni ahhoz (beleértve Budapestet és a városokat is), hogy megérdemelje egy párt a kormányzás lehetőségét, nem csak a kistelepüléseken. Persze lehet mondani, hogy mennyivel többen szavaztak a Fidesz-KDNP-re, de most mégis az van, hogy a kis települések választói akarata sok helyen elnyomta a város lakóinak akaratát. Pedig ha normálisan lennének kialakítva a körzetek, erre nem lenne szükség, és végül a várost meg a kistelepülést is az a párt képviselhetné, amelyik valóban a legtöbb szavazatot ott, és nem az, amelyik az összemosott körzetben nyert.

Számos rendszer elképzelhető, és a jelenleginél bizonyára számos jobb megoldás is akadna. De erről a pártoknak kellene megegyezniük, és aztán akár 100%-os szavazati aránnyal hozni egy új választási törvényt. Nem úgy kellene ennek lennie, hogy az éppen 2/3-dal rendelkező párt önkényesen módosítgatja az alkotmányt meg a választási törvényt, senki más véleményét meg sem kérdezve, csak azért, mert megtehetik, mert szerntük „az emberektől erre felhatalmazást kaptak”.

Felesleges az összes ilyen kérdsnél mindig bizonygatnod, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ha majd legközelebb a kedvenc pártod belebukik ugyanebbe a legtöbb körzetben, mert mondjuk csúnyán bukja a városokat, és habár a kistelepüléseken még nyerne is, akkor már a város nyomná el a falusiak akaratát a legtöbb körzetben. És akkor – gondolom – te lennél ezen a legjobban felháborodva.

Nem várom, hogy megértsd ezt, de legalább gondolkozz el...

#17

Ahogy jól látható volt, az üzenetemet egy bizonyos kommentelőnek címeztem és konkrétan azért amit ő maga éppen leírt. Nem általánosían bárkinek és nem a levegőbe, tehát nem személyeskedtem - abban a stílusban és úgy válaszoltam neki, ahogyan ő előtte megfogalmazta a beírását.

De menjünk sorban.

1. A körzethatárok önkényes kijelöléséről volt éppen szó és nem arról, hogy más számban kellenének körzetek. Vagyis nem válaszolhatok másra. Most más is felmerült, majd arra is reagálok.

A jelen választási rendszer 106 körzetre épül éppen úgy, ahogy az előtte levő pedig 175-re. Mindkettő önkéyesen meghatározott szám. A 200 is az lenne. Valaki azt találja jobbnak és a többiek elfogadják. Vagy nem. Ettől a tény az tény, hogy aki kormányozni akarja az egész országot, annak az egész országban kell győznie és nem csak a városokban.

2. Az emberek akarták a kisebb parlamentet és ezt lovagolták meg a pártok, ezért volt téma minden kampányban.

És pontosan azért nem történt korábban semmi az ügyben, mert a pártok nem akarták, nekik nem állt érdekükben a kisebb létszámú parlament.

Amúgy megjegyzem, én mindig is elleneztem a kisebb parlamentet, mert minél kevesebb a képviselő, annál kevésbé érvényesül az egyének képviselete. De nagyon-nagyon kisebbségben voltam ezzel a véleményemmel, azzal, hogy nem az okoz kárt ha megfizetjük a képviselőket (annyit és úgy vagy jobban), hanem ha következmények nélkül élhetnek vissza a jogköreikkel, mandátumukkal.

4. A csak listás képviselet ellehetetlenítené a valódi demokráciát, azt, hogy mindenki választható legyen és arra szavazhasson, aki neki a legjobb.

Mert csak listás választásnál nem indulhatnának független, párton kívüli jelöltek a körzetekben és nem tudnának megfelelő támogatottságot elérni azok a szervezetek sem, amelyek abban a körzetben akár a szavazatok 7%-t is képesek lennének megszerezni. A többiek országosan vett szavazatmennyisége nem tenné lehetővé a parlamentbe jutásukat.

5. A csak egyéni jelölteknél a másik véglet lenne, a vesztesekre ladott szavazatok mennének a kukába. Vagyis a mostani támogatottsága mellett a fidesz 4/5-t kapott volna - az kinek lenne jó?

Lehet ötletelni naphosszat, de ezt a meccset már lejátszották egszer az 1990-es választások előtt és azóta is folyamatosan, amiben eredményt csak az új választási törvényben tudtak hozni. Jót vagy rosszat az lényegtelen. A korábban kialakított szabályok szerint meg volt hozzá a joguk. Az nem működik, hogy az a szabály, hogy a képviselők 2/3-a kell a választási törvény módosításához - kivéve ha az a fidesz 2/3-a, mert akkor ennél pont annyival kell több, hogy abban már az ellenzéknek is benne kell lennie. Ez nevetséges.

6. Miért biztos az, hogy a városok egyik vagy másik irányban egy bizonyos párt mellett lennének??? A válastáslényege pontosan az, hogy VÁLASZTHATNAK és ahogy éppen Hódmezővásárhely mutatta meg, nincs olyan, hogy ilyen vagy olyan a város. Választ. Akit a többség éppen választja, az nyer.

7. Nem kellene elfelejtkezni arról, hgy 2010-ben a fidesz nyert meg (2 fordulós választáson) 173 egyéni körzetet a 175-ből!!! Mégis miképpen lehet ebben másféle körzeteket meghúzni mint amik fideszes többségűek??? Hogyan lehetett volna az akkori eredmények alapján egy jövőbeni pártpreferenciát előre megmondani, mikor az értelmes emberek tudták jól, hogy nem ennyi fidesz szavazó van, hanem ennyi ember akarta leváltani a ballibeket.

A fidesz-kdnp szavazótábora 2014-ben mutatta meg magát, amikor megtartani kellett a kormányt és nem valami ellen megszavazni.

8. Ahogyan arról sem kellene elfeledkezni, hogy ezzel az ellenzékkel lehetetlen volt az értelmes parlamenti munka. Gyurcsányék be sem jártak, csak LEszavazni mentek be a fiesz-kdnp vagy a kormány tervezeteit, javaslatait. Mindegy mi volt az, csak NEM és kész.

A többi ellenzéki is zsigerből az ellenkező álláspontraállt.

Ott volt az olimpia ügye. Pár héttel azután, hogy kiállt az mszp képviselője és azt nyilatkozta, hogy ez végre egy olyan ügy, amiben kormány és ellenzék egyetért, amit pártpolitika nélkül egyformány tud mindenki támogatni - egyszerűen kihátráltak az olimpia mellől, csak mert egy induló politikai közösség ezze akart berobbanni a köztudatba, hogy NOlimpia.

A tévé mutatta, amikor egy mszp-s képviselő nyilatkozta (még vagy 5 éve), hogy nem azért szavazott nemmel arra a bizonyos törvényjavaslatra, mert ne értene egyet vele és a céljával, hanem mert a kormánypártok javaslata volt.

A népszavazáson 3,3 millió ember mondott NEM-et a kötelező kvótára, betelepítésre, de még ebben sem voltak képesek megegyezésre jutni és a választóikkal szemben is leszavazták utána az alkotmánymódosítási javaslatot.

Soha nem lesz megegyezés 100%-ban. Amikor anno a fidesz megszavazta a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának törvényét, akkor pontosan azt tette, amit egy konstruktív ellenzéknek tennie kellett. Mit kapott utána? Hogy ŐK miért nem adták vissza a 13.havi nyugdíjat a nyugdíjasoknak, hiszen akkor megszavazták.

Vitatkozhatunk különleges választási rendszerekről, de attól még a jelenlegi van érvényben és azt csakis a parlamenti képviselők 2/3-a változtathatja meg. Vagyis ahhoz előbb meg kell serezni ezt a többséget.

Egy kérdés: ha most a fidesz megszavazza, hogy újra legyen 2 fordulós a választás vagy ne legyen győztes kompenzáció, majd a következő választáson éppen ezek őket fogják győzelemre segíteni, akkkor vajon mi lesz a szöveg mindenhonnan? Tuti, hogy nem az, hogy meghallgatták az ellenzékiek követelését és teljesíették, hanem, hogy megint saját magukra szabták a választásokat.

A lényeg éppen ott van, hogy MOST mindenki azt hitte, hogy győz az ellenzék, veszít a fidesz-kdnp. Mert valóban, most nagyon könnyen le lehetett volna őket győzni. Csak több szavazót kellett volna náluk szerezni. Nem a szavazók felét, csak többet.

Csak nem sikerült, mert az emberek nem találtak a fidesz-kdnp-nél jobbat.

Jobban kellene csinálni náluk, nem kellene eladni az országot és megint kiszolgálni egy nagyobb hatalmat - és akkor lehetett volna kormányváltás. Könnyen.

Sok hibát vétettem a szövegemben, de amelyik teljesen értelmetlenre sikerült, az a csak listás körzeteknél betett 7%.

Na azt 70%-nak szántam.

#18-19/1:

„Ahogy jól látható volt, az üzenetemet egy bizonyos kommentelőnek címeztem és konkrétan azért amit ő maga éppen leírt.”

Teljesen mindegy. Én meg a beírásomat nem konkrétan erre a kopmmentedre, hanem az összes korábban olvasott kommentedre adott reagálásnak szántam, kiegészítve a véleményemmel a konkrét kérdés kapcsán.

„Nem általánosan bárkinek és nem a levegőbe, tehát nem személyeskedtem - abban a stílusban és úgy válaszoltam neki, ahogyan ő előtte megfogalmazta a beírását.”

A beszélgetésbe bárkinek joga van bekapcsolódni. De azt javaslom, olvasd el újra a 13-ast (amire reagáltál), majd a saját 16-os kommentedet, ezúttal hideg fejjel, és gondolkodj el. Én pl. nem látok semmi kivetnialót a 13-as kommentben, aki teljesen normálisan és senkire nézve sem sértően fogalmazta meg a véleményét (ami talán nem bűn), ellentétben a te 16-os, személyeskedő és kioktató stílusú hozzászólásoddal. Tényleg nem érzed a különbséget a 2 stílus között?

Honnan veszed egyáltalán, hogy az illető balliberális budapesti? Én sem vagyok egyik sem, de egyetértek az említett kommentjével... Meg egyébként is csúnya dolog az általánosítás.

„De menjünk sorban.”

Menjünk.

„1. A körzethatárok önkényes kijelöléséről volt éppen szó és nem arról, hogy más számban kellenének körzetek.”

Mivel a kolléga arra utalt, hogy a körzetek rosszul vannak meghúzva, így szerintem ebből egyértelműen következik, hogy véleménye szerint valamit ezen kellene változtatni, nem írta, hogy ragaszkodna a 106 körzethez, csak te jöttél ezzel, mert egyébként nem tudtad volna kioktatni... Legközelebb arra reagálj inkább, amit az illető ír, és ne adj a szájába olyat, amit nem mondott, és ne próbáld ezáltal tájékozatlannak sem beállítani. Sokkal hitelesebbnek fogsz tűnni.

„Ettől a tény az tény, hogy aki kormányozni akarja az egész országot, annak az egész országban kell győznie és nem csak a városokban.”

Mint ahogy az is, hogy nem csak összességében kellene tisztelni a választói akaratot, hanem a körzeteket úgy kellene meghúzni, hogy a nyilvánvalóan különböző érdekcsoportba tartozó lakosságot tömörítő zónákat (nagyváros vs. környéki falvak) nem összemosni kellene, hanem ezeket tisztelve kellene meghúzni a körzetek határait. Attól eltekintve, hogy ezek helyileg egymás mellett vannak, nem sok közös van a lakóikban. 2 közeli falu lakosságának problémái és pártpreferenicája valószínűleg hasonló, akkor is, ha éppen köztük fekszik a megyehatár. A mellettük lévő, azonos megyében lévő nagyváros meg lehet ettől gyökeresen különböző is.

„2. Az emberek akarták a kisebb parlamentet és ezt lovagolták meg a pártok, ezért volt téma minden kampányban.”

Forrás? Mármint ahol az emberek kérik. Nem pár hangadó, hanem az emberek többsége. Nem olyan forrásokra gondolok, mint pl. a nemzeti konzultációk félig-meddig irányított kérdései, hanem valódi közvéleménykutatásokra. Vannak ilyenek? Mi is volt az emberek baja? A parlament méretével volt bajuk? Vagy esetleg csak a kormányzati bürokráciára költött pénzzel? Valóban csak a méretcsökkentéssel lehet spórolni? A méretcsökkentés garancia a spórolásra? Vajon az új szabályozással tényleg az a cél valósult meg, ami az emberek akartak, és úgy, ahogy akarták? Vagy az egész valami torz látszatintézkedéssé silányult el, mi ráadásul még érdekében is állt egyeseknek?

„4. A csak listás képviselet ellehetetlenítené a valódi demokráciát, azt, hogy mindenki választható legyen és arra szavazhasson, aki neki a legjobb.”

Nem-nem. Ma is bárkinek van joga pártot alapítani és listát indítani. Ez a tistán listás rendszerben is lehetne így (sőt, még azok sem lennének kizárva vagy ellehetetlenítve, akik a jelenlegi rendszerben függetlenként indulnak). Ugyanúgy mindenkinek lenne lehetősége indulni. Az, hogy végül választható lesz-e, az azon múlik, hogy hányan támogatják a jelölést. Egy jó listás rendszerben is meglenne erre a lehetőség, sőt akár pártfüggetlen listákat is elképzelhetőnek tartok (sőt, akár egyetlen független jelöltből álló „listát” is, ha az illető teljesítette a jelölés feltételeit). Ha valaki jelenleg helyileg annyira erős, hogy valamely helyi körzetben bejut függetlenként (az idei választásokon egyetlen ilyen volt egyébként), annak a tisztán listás rendszerben is jó esélye lenne összeszedni annyit országos szinten (aminek 90%-át valószínűleg azok helyi szavazatok tennék ki, amelyek alapján jelen rendszerben is bajutott), hogy bejusson. Ha pl. a mandátumok valóban pontosan a %-ok arányában oszlanának meg, és nem lenne alsó köszöb, akkor a 200 mandátumból 1-et meg lehetne szerezni már fél %-kal. Ha pl. 6 millióan mennek el szavazni, mint most, ez 30000 szavazatot jelent. Egy jó helyi jelölt simán összeszedne ennyit ott, ahol népszerű, így aztán be is jutna. Látod, van mindenre megoldás, és ezeket te is láthatnád, he nem mindenben csak a problémát keresnéd, hanem konstruktívan állnál hozzá...

Egyébként ma sem lehet mindenkit választani, csak azokat, akik teljesítették ennek feltételeit (pl. engem sem lehetett, bár én nem is indultam, de ha indulok is, nem biztos, hogy elegendő jelölést össze teudtam volna szedni... akkor nincs is valódi demokrácia?). Ma sem szavazhat mindenki feltétlenül arra, aki neki a legjobb, mivel csak azok közül lehet választani, akik el tudtak indulni. Aki nekem a legjobb, ő meg el sem indult, így szavazni sem tudtam rá. Akkor ez alapján is azt mondod, hogy nincs valódi demokrácia?

„5. A csak egyéni jelölteknél a másik véglet lenne, a vesztesekre ladott szavazatok mennének a kukába. Vagyis a mostani támogatottsága mellett a fidesz 4/5-t kapott volna - az kinek lenne jó?”

Ugyanazoknak, akiknek a 2/3. Technikailag egyébkémnt a 2/3 meg a 4/5 között nincs különbség. De elfelejted, hogy a 4/5 csak akkor lenne érvényes, ha maradnának pontosan ugyanezek a körzetek és az 1 fordulós rendszer (ahol elég a relatív többség), de amit írtam, ott szó sem volt erről, és pl. nem hinném, hogy az előző hozzászólásomban vázolt rendszerben a 200-ból 160 körzetet (azaz 4/5-öt) elvinne a Fidesz, ha abból 35 Budapest, meg van még benne 40 olyan körzet, ami legalább 50000 lakosú város vagy annak egy része. Ebből a 75-ből szerinted el tudna a fidesz 40-et vinni? De Borsodban, Szabolcsban, Hevesben, és lehet, hogy máshol is lenének kistelepülési körzetek, amiket szintén nem vinne el. Hogy jönne ki akkor a 4/5? Még a 2/3 (132 körzet) sem biztos, hogy meglenne.

Ha meg lenne 2. forduló is, amennyiben szükséges, azaz ha valóban az a jelölt kerülhetne csak be, aki a szavazatokból 50% +1-et birtokol (ahogy egy valóban igazságos választáson kellene), akkor tényleg lehetne mondani, hogy az emberek többsége őt akarta. Mert az abszolút többség lenne, ami valóban többséget jelent. A relatív többség meg azét relíatív, mert nem bírja az emberek többségének támogatását. Pl. ha van egy csoport, ahol 60% vegetariánus, 40% meg a húst szereti, és ők választhatnak mondjuk 4 vegetariánus étel és rántott hús között, akkor lehet, hogy az első fordulóban 40%-kal a rántott hús nyer, a maradék 60% meg megoszlik a 4 vegetariánus étel között. De a második fordulóban, ahol már csak a rántott hús, meg a 2. legtöbb szavazatot kapott vegetariánus alternatíva játszik, a rántott hús simán kikapna a maga 40%-ával a 60%-os másodikkal szemben. Mert nem mindegy, hogy a relatív többséggel rendelkező alternatva a mást választók között a 2., vagy mondjuk a legutolsó választott lehetőség lenne. És a mai rendszer éppen ezt nem veszi figyelembe. Onnantól, hogy az iskolában szavazni kell arra, hogy hová legyen az osztálykirándulás, az egyetemek rektorválasztásáig mindenhol jól bevált a többfordulós rendszer, ahol az utolsó fordulóban a 2 legesélyesebb közül kell 1-et választani, aki aztán így abszolút tövbséggel győz. Persze, lehet mondani, hogy drága, de erre nem szabad sajnálni a pénzt. Hiába olcsóbb valami, ha aggályos, hogy valóban képviseli-e az emberek akaratát.

Visszatérve a rántott húsos példához: A relatív többség esetében a kisebbség (40%) erőlteti rá az akaratát a többségere (60%). A második esetben az abszolút többség (60%) akarata érvényesül a kisebbséggel (40%) szemben. Melyik a jobb rendszer?

De van még jobb megoldás: itt is pl. úgy kellene meghúzni a „körzeteket”, hogy 2 csoport legyen, az egyikbe a potenciális húst szeretők, a másikba meg a potenciális vegetariánusok kerülnének, és külön is szavazhatnának, így végül mindenki nagyjából azt ehetné, amit akar.

„Az nem működik, hogy az a szabály, hogy a képviselők 2/3-a kell a választási törvény módosításához - kivéve ha az a fidesz 2/3-a, mert akkor ennél pont annyival kell több, hogy abban már az ellenzéknek is benne kell lennie.”

Ilyet senki nem is mondott. Ha visszaolvasol, éppen azt írtam, hogy semmiképp sem elfogadható ez a rendszer, bárki is birtokolja a 2/3-ot. De sokat mond, hogy bár pl. a Horn-kormánynak is 2/3-a volt, ők mégsem alakították át a rendszert a saját szájuk íze szerint...

„Ez nevetséges”

Az a nevetséges, hogy mindenbe azt látod bele, hogy valaki a kedvenc pártodat támadja.