A Diákhitel 2 így miért éri meg az államnak? Nem lenne egyszerűbb az én verzióm?
A DH 2 kamatmentes, és csak önköltségesen tanuló hallgatók vehetik fel csak tandíjra, gyakorlatilag a pénz egyenesen az egyetemhez kerül a hallgató csak virtuálisan látja a számláján.
Ezt értem, csak azt nem, hogy akkor nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy az állam biztosít 10 olyan félévet, aminek a tandíját majd utólag kell kifizetni? Mert gyakorlatilag ez a DH 2 is, csak beteszik a pénzintézetet is közé, nem lenne sokkal egyszerűbb ha a hallgató az egyetemmel kötne egy szerződést, hogy ilyen esetben majd akkor törleszti a tandíját ha végzett? Gyakorlatilag ugyanott lennénk, csak nem szedné meg magát rajta a közvetítő.
válasza:Nem egészen, mert ma ez úgy működik, hogy van közben egy pénzügyi szereplő is, az állam kifizeti a kamatokat, de attól még azok léteznek, csak nem a hallgatót terhelik.
De éppen azt mondom, hogy a kamatot ki lehetne venni az egyenletből, ha nem adósodna el a diák, hanem utólag finanszírozná a tanulmányait. Addig az államnak meg kellene adni a pénzt az egyetemnek, de mégis olcsóbb lenne, mint átvállalni a kamatokat, és az ügyintézés is egyszerűsödne.
válasza:Már kamatmentes, helyesebben nem a hallgató fizeti a kamatot, hanem az állam.
itt ilyen szépe írják:
Állami kamattámogatásnak köszönhetően az ügyfelek által fizetendő kamat évi 0%.
válasza:Mint a nevében is benne van, ez diákHITEL.
Csak olyan pénzt lehet utlag visszakérni, amit előre meghatározott feltétellel adtak oda.
A hallgatói szerződés az, amiről te beszélsz.
Az állami képzéseken az állam fizeti a "tandíjat" vagyis a képzés költségét és cserébe elvárja, hogy ha lediplomáztál, akkor 20 éven belül itthon is dolgozz legalább annyi félévet - vagy fizesd vissza.
Ez az a hosszú távú befektetés amit te is javasoltál.
A diákhitel 2 célja az, hogy olyanoknak is lehetővé tegye a továbbtanulást, akik nem az állami képzést választották vagy nem oda jutottak be, de akkor is olyan diplomát szeretnének szerezni.
Az állami képzések keretszámát ugyani behatárolja az, hogy az államnak, mint a társadalom fenntartójának, mennyi és milyen diplomásra van szüksége.
Pl. nincs az országnak most éppen szüksége évente 100új ügyvédre, mert rogyásig van belőlük, ellenben sok mérnök, informatikus, orvos és szociális területen dolgozó kellene.
Vagyis a képzéseket itt finanszírozza, mert ezek a társadalomnak, az adófizetőknek szükségesek.
Ettől még nem tilos, hogy valaki ügyvédnek tanuljon és segítik is benne ezzel a diákhitellel.
Azonban ha nem folytatja a tanulmányait, akkor azonnal vissza kell fizetnie, vagy ha lediplomázott és állást talált, akkor azonnal el kell kezdenie törlesztenie.
Így hamar esz pénz a következő fiatal számára is, hogy tanulhasson.
Csak most, a jelenlegi alacsony kamatszinen lehet kamatmentes ez a hitel, ha megin felmennének a kamatok, akkor ismét lenne rájuk pár %, hogy az értékéből ne veszítsem olyan sokat mire vissza kell fizetni.
Takács Zs5 te egyáltalán fölfogtad a kérdésem lényegét?
Mert úgy látom pont te kevered a hallgatói szerződésekkel.
Éppen azt próbáltam elmagyarázni, hogy ezt nem hitelből kellene fedezni, nem is kellene hitellel szerencsétlenkedni, egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha úgy működne, hogy lenne egy ilyen keret plusz félévekkel, amikor a hallgató szerződést köt az oktatási intézménnyel, hogy annak majd visszafizeti a képzési költséget, amint munkába áll, akkor az állam csak a saját oktatási intézményének hitelezne, akkor nem is lenne kamatteher, mert nem lenne kamat mint olyan az ügyletben.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!