A magyarok nagy része miért maradi és miért él mindig a múltban?

„Azt szeretném tudni, Isten hogyan teremtette ezt a világot. Nem egyik vagy másik jelenség érdekel, ennek vagy annak az elemnek a spektrumában. Az Ő gondolatait szeretném megismerni, a többi részletkérdés.” (Ronald Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 33).

„Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt.” (Denis Brian: Einstein: A Life. John Wiley and Sons, 1996, 119)

„Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.” (Jim Holt: ’Science Resurrects God’, The Wall Street Journal, 1997)

„Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek.” (Ronald W. Clark: Einstein: The Life and Times. Hodder and Stoughton, 1973, 400)

Számos idézetet lehetne ezek mellé tenni, melyekből kiderül: Einstein nem volt klasszikus értelemben vett teista vagy deista. Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mit is hitt vagy gondolt Istenről. Az azonban bizonyos, hogy Einstein sem az ateista, sem a materialista világképet nem tartotta összeegyeztethetőnek a kozmosz rendjével, és bosszantotta, ha őt az ateizmussal hozták összefüggésbe.

„A vallásnak is és a tudománynak is szüksége van tevékenységeihez az Istenbe vetett hitre, sőt, az előbbinek a kezdetén áll, az utóbbinak minden gondolkodás végén. Az előbbi számára a világnézet tekintetében Isten az alapot képviseli, az utóbbinak minden érvelés koronáját.” (Max Planck: Religion und Naturwissenschaft, Johann Ambrosius Barth Verlag, 1958, 27)

„Nem lehetséges végső összeütközés a vallás és a tudomány között; az egyik ugyanis kiegészíti a másikat. Úgy gondolom, minden komoly és reflektív ember felismeri, hogy természete vallásos elemét el kell ismernie és kultiválnia kell ahhoz, hogy emberi lelke minden ereje tökéletes egyensúlyban és harmóniában működhessen együtt. És valóban, nem véletlen, hogy minden kor legnagyobb gondolkodói mélyen vallásos lelkek voltak.” (Max Planck: Where Is Science Going? W. W. Norton, 1977, 168)

„Engem, aki fizikus vagyok – olyan ember, aki az egész életét egy teljesen prózai tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte –, biztosan senki nem tartana fantasztának. Az atom tanulmányozása által mondom tehát, hogy nincs olyan dolog, hogy anyag! Minden anyag csakis egy atomi részecskéket mozgató erő következtében áll elő és marad egyben, mely erő egyben tartja a legkisebb naprendszert, az atomot. Az egész univerzumban nincs azonban intelligens és örökkévaló erő, azt kell tehát feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött van egy öntudatos, intelligens Elme és Szellem. Ez a valódi eredete az anyagnak.” (Kurt Eggenstein: The Prophet J. Lorber Predicts Coming Catastrophes & the True Christianity. PU Valkyrie Publishing House, 1984)

"A vallás és a tudomány éppen az ilyenek miatt zárja ki egymást, ahogy a kék szín sem azonos a pirossal, hiába állítják azt egyesek."

A világ sem fekete és fehér, hiába úgy akarod leírni.

Amúgy most úgy fested le, mintha mindenki bigott katolikus lenne ebben az országban, aki nem úgy gondolkodik, mint te.

Az a vicc, hogy te akarsz egy új Rákosi-rendszert, ahol majd valakik megmondják mi a helyes és akkor úgy kell élni, persze akik megmondják azok tévedhetetlenek.

"Amíg mások mesterséges intelligenciát fejlesztenek, mágnesvasutat építenek és szondákat küldenek a Jupiter valamelyik holdjára, addig a magyarok még mindig hurkatöltésben élik ki magukat, szakadt munkásruhában hátul a fészerben. "

Vicces vagy kérdező, nem értem miben ütközik a disznóvágás és a kultúra tudománnyal, főleg úgy mondod ezt hogy piciny országunk termelte ki a lakosság arányához képest eddig talán a legtöbb nóbel díjas tudóst. Sőt a tavalyi nóbel díjas project ben a gravitációs hullámok felfedezésében is részt vettek magyar tudósok, névszerint Márka Szabolcs, a felesége, Zsuzsa és Bartos Imre.

Mágnesvasútnak pedig akkor van értelme ha 500-1000 kilométeres távokat kell megtenni. Akkor van haszna ennek és ki is van használva mint pl.: Japánban és Kínában. De kis országokban egyáltalán nincs

#40 " mivel a kereszténység a halált a bűnbeesés következményének tartja, "

Nem egészen.

Amiről te beszélsz az a zsidó eredetlegenda, amit az ókori babiloni meg perzsa ősvallásokból ollóztak össze.

A szigorúan vett jézusi kereszténység nem foglal állást ilyen határozottan se a bűnbeesésrő, se az evolúcióról.

Az igaz, hogy Szt. Pál hatására a Római Birodalomban a zsidó-kereszténység terjedt el, ahol ugye egybegyúrták az Ó és Új Testamentumot, amik a valóságban szöges ellentétben állnak egymással.

Az Ó Testamentumban kemény és kegyetlen törvények vannak KŐBE VÉSVE, Jézus viszont csak EGY parancsolatot adott: Szeressétek egymást...

Ennek fényében az egyház álláspontja inkább zsidó mint keresztény a hasonló vitákban.

Az eredeti őskeresztény vallásban nem volt bűnbeesés... Isten örült, hogy az emberben felébredt a kíváncsiság.

Ezt a vallást hozták a magyarok a Kárpát medencébe, és ezért volt az, hogy Szalkai János esztergomi érsek, már 15 éves korában, 100 évvel Galilei előtt bolygópályákat számolt...

Még nem is a disznóvágással lenne a baj.

Bár én sem látok benne semmi szépséget.

Hanem,amikor fejlődni nem akarnak.

Ha van valami új technológia azt elutasítják.

Összetörik a gépeket,mert az elveszi a munkát,stb.

Ahelyett,hogy tanulnának,elmennek egy gyárba betanított droidnak.

Az a baj,hogy Magyarországból 2.Kínát akarnak csinálni.