Akik amellett érvelnek, hogy "általános választójog márpedig kell és kész", azok hajlandóak kiterjeszteni azt a 10 évesekre is?
Hali hölgyek és urak!
Amikor valaki szóvá teszi, hogy ne szavazzon már az, akinek 6 osztálya van, mert tök hülye, akkor általában az általános választójog mellett kardoskodók azonnal kifakadnak, hogy "hát hogy jössz te ahhoz, hogy megmondd ki értelmes és ki nem?". Kérdem én: ki és hogy jön ahhoz, hogy megmondja melyik 10 éves okos és melyik nem? Beleláttok a fejükbe? Lehet, hogy a nagy részük valójában Chopin, Einstein meg Picasso utódja. 18 év felett felnőttnek és az alatt gyereknek tekinteni valakit ugyanolyan irracionális dolog, mint azt mondani egy 8 osztályt végzett ugyanannyira kompetens szavazó, mint egy egyetemi dékán. Mi az a mágikus változás, ami egy május harmadikán a 18 születésnapját betöltő embert felnőtté tesz? Az az ember május másodikán még gyerek, de rá egy napra már felnőtt és ez akkor is megtörténik vele, ha kómában fekszik, mindennemű hozzáadott teljesítmény nélkül. Az egész korhatáros mizéria teljesen áltudományos alapokon fekvő dolog. Az általános szavazójog se igényel semmiféle hozzáadott szellemi teljesítményt a szavazó részéről, az egész egyszerűen jár. Akkor miért ne járhatna egy 10 évesnek?
Az általános választójog mellett érvelők azt mondják, hogy az iskolai végzettség nem a tudás záloga, éppen ezért kár végzettséghez kötni.
Én meg azt mondom, hogy az életkor nem a tudás záloga, éppen ezért kár életkorhoz kötni.
A logika mindkét kijelentés esetében ugyanaz: relativizálás.
Elvégre egy lakatos is tudhat annyit, mint egy politológus, ahogy egy 10 éves is lehet olyan okos, mint egy 30 éves, hisz relatívvá teszünk bizonyos tulajdonságokat két személy összehasonlításakor és úgy teszünk, mintha nem számítanának, amikor egy-egy képességüket bíráljuk el, ami alkalmassá teszi őket X feladat kompetenst elvégzésére.
A relativizálás értelmében pedig egy 10 éves is szavazhat, mert nem az életkor dönti el, hogy érett vagy-e vagy sem. Szóval, akik szerint az általános választójog jó buli, azok szerint a 10 évesek is had menjenek már el szavazni és had ikszeljenek a zsírkrétájukkal a kedvenc jelöltjükre?
válasza:Szerencsejátékot, alkoholt, cigarettát is azért nem vehetnek, mert nem döntésképesek. A 18 életév egy ilyen határ. Egy elég buta határ, de mégis valahogy meg kellett húzni valahol, ahol különbséget teszünk a csecsemő és a felnőtt között jogi szempontból is.
A fiatalok amúgy se hajlandóak szavazni, tehát annyi változna, hogy az anyjuk elrángatná őket az urnához és arra szavazna, akire szeretné. Magyarul politológiai szempontból a kampányok a szülőket fogják célozni. Nem változna semmi több.
Már nagyon régen rájöttek arra (athéni demokrácia), hogy szükség van bizonyos szűrőkre (cenzus), hogy a demokrácia jobban működjön. Mi csak az életkori cenzust örököltük meg, mert ez egyszerű, de kb annyit is ér. Lehetne műveltségi vagy vagyoni cenzust is bevezetni, ezeknek különböző előnyei és hátrányai vannak.
válasza:Túl sok dolgot akarsz a dolog mögé látni - a 18. életévhez kötést egyszerűen praktikus okok vezérlik. Egyértelmű, jól meghatározható dolog - nem vitatja senki, hogy mi számít 18 életévnek (nem gondol senki a Maja, Indiai vagy Héber naptár szerinti 18 évre), a születési jegyzék révén gyorsan leellenőrizhető és nem is hamisítható, viszonylag állandó, nem változik. Ezek a dolgok nagyjából egyetlen alternatív választójogi korlátra sem mondhatóak el.
"Az egész korhatáros mizéria teljesen áltudományos alapokon fekvő dolog."
Pont azt bizonyítottad be az írásodban, hogy nem az. Statisztikai alapon minden eseményhez hozzá lehet rendelni egy várható értéket. Mi van, ha a felnőtté érés idejére mondjuk 18 évet adok meg várható értéknek? Persze van egy szórása - hiszen egyesek már 13 évesen is elég értelmesek, mások meg 25 évesen is pojácák, de ha elkezdenénk mindenféle értelmi és érzelmi képességeket, általános műveltséget, társadalmi készségeket kvantitatív módon mérni, akkor átlagosan 18 éves korban kijelölhető egy olyan pont, amire a társadalom azt mondja, hogy "na, ő felnőtté vált, mehet szavazni".
válasza: válasza:Kedves négyes!
Ugyan azt az érvelést használtam a 10 évesek szavazati joghoz való jutásához, amit ti, az általános választójog mellett állók szoktatók használni, amikor amellett érveltek, hogy miért jó az, hogy mindenki szavazhat. Relativizáltam, ahogy ti is szoktatok. Felteszem, ha a ti logikátok szerinted helytálló, akkor az enyém is, elvégre ugyanazon logikát használtam, mint ti, csak én a 10 évesek szavazati jogának a legitimálására használtam azt. Szerinted relatív egy egyetemi prof meg egy kubikos szavazati joghoz való jogosultsága, én szerintem meg relatív egy 10 éves és egy 25 éves szavazati joghoz való jogosultsága.
Ezek szerint te a 10 évesek szavazati jogának legitimálása mellett vagy? Ha nem értesz velem egyet, akkor nem hiszel a relativizálásban, ergo a saját érvelésed is hibás, mert te is arra alapozol, hogy nem számít az intellektuális különbség. Én meg azt mondom, hogy nem számít az életkorbeli különbség. Ugyanúgy relativizálok, mint ti. Vagy nekem nem szabad? Akkor kinek szabad? Vagy ez is relatív?
válasza: válasza:Nem kérdező, nem érted a problémát, a választójog nagykorúsághoz kötött, akkor szerinted egy 10 éves lehetne nagykorú, annak minden terhével és jogával, vezethessen kocsit, vehessen és használhasson lőfegyvert ha akar legálisan, köthessen házasságot, szabadon élhessen szexuális kapcsolatot bárkivel, csak hogy pár érdekességet felhozzak?
Na itt sántít a te kis "realtivizálgatásod". De mint írtam épp emiatt ironikus módon épp az általános választójog mellett érvelsz.
Látom nem esik le, hogy nem a 10 éveseket akarom szavazati joghoz juttatni, pusztán ugyanazt az érvelést használom ehhez, mint ti. Relatívvá teszek bizonyos tényezőket és azt mondom, hogy nem számítanak a szavazati jog megszerzéséhez. Ne kérd rajtam számon, hogy szerintem jó-e ha dugnak meg isznak a 10 évesek, mert nem akarom őket nagykorúsítani, az egész koncepciót pusztán azért alkottam meg, hogy szemléltessem mennyire a relativizáláson nyugszik az általános választójog intézménye, mert ugyanezen relativizálással legitimálni lehet a 10 évesek szavazati jogát is.
Relativizálod az emberi tudást, én pedig relativizáltam az emberi érettséget. Ugyanazt a logikát követjük, de valamiért az én relativizálásom már nem jó, de az emberi kompetencia relativizálása az. Magyarázd el, hogy a te relativizálásod miben jobb az enyémnél? Jogosabb azt mondani, hogy "6 osztály vagy diploma, nem számít, a tudás relatív, szavazzon mind", mint azt, hogy "10 éves vagy 18, mindegy, az érettség relatív, szavazzon mind"?
válasza:Szerintem joggal kérjük számon, mert nem akarod megérteni, vagy úgy csinálsz, mint aki nem tudja, hgy a választójog, az egy "csomag" része, aminek 18 évesen válsz a birtokosává, ez a csomag a nagykorúság.
De ha neked ez így nem tetszik, akkor én is relativizálgassak? Kössük a nagykorúságot iskolai végzettséghez?
Aki nem rendelkezik nyolc általánossal az élete végéig lakhasson például állami gondozottként, illetve ne tekintsük törvényi szempontból se nagykorúnak? Valaki után a még dolgozó szülei harminc évesen is igényelhessenek családi adókedvezményt meg családi pótlékot, csak mert nem fejezte be a nyolc általánost?
A 18 éves életkorhoz való kötése a nagykorúságnak (amit te valamiért külön akarsz kezelni a választójogtól) valóban önkényes, lehetne 16 de lehetne 21 is. Van olyan vélemény, hogy fel kéne emelni egész 25-re, mert a mai fiatalok olyan nagy hányada él a szüleivel, hogy nem tekinthető igazából nagykorúnak 25 éves koráig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!