A magyar zsidóság hogyan viszonyul Izraelhez?

A "magyar zsidók" nem egységes entitás, mindenféle véleményt fogsz találni. Az én viszonyom, vagy véleményem (mint magyar zsidó) ambivalens. Egyrészt nagyon hálás vagyok, amiért van egy ország, ami sikeresen kiáll a világ zsidóságáért, és egy esetleges vészhelyzetben gond nélkül befogadja a zsidókat, mi több, szükség esetén harcba is száll értünk. Annak méginkább örülök, hogy a világ nagy része szeretne jóban lenni ezzel az országgal, lásd még az ilyen dögkeselyűk, mint a mi Orbánunk. Ez egy plusz biztosíték a diaszpóra zsidóságnak.

Amivel azonban képtelen vagyok megbarátkozni, az a már-már szélsőjobboldali, autoriter belpolitika, ami Izraelben (is) folyik (mondjuk ott legalább van vmi realitásalapja, nem úgy mint...). Továbbá a hányás kerülget az ottani ortodoxia ténykedésétől is, lásd Kotel körüli botrányok, házasodás, vegyesházasságokból származó gyerekek vallásjogi státusza, nem ortodox betérések el (nem) ismerése, stb...

Összefoglalva, nagyon jó, hogy van Izrael, de nincs az a pénz, amiért kivándorolnék (hacsak nem ég a ház). Sokan kérdezték már tőlem, hogy zsidóként miért nem vándorolok ki Izraelbe? A válaszom mindig ugyanaz: Gondolod, hogy ha az itteni begyöpösödött, autoriter rezsimtől hányok, akkor majd egy olyan országba fogok lelépni, ami legalább 2szer ennyire begyöpösödött és autoriter, annyi különbséggel, hogy ott még lőnek is rám...?

Van egy zsidó vicc, ami szerint, ahol két zsidó van, ott HÁROM vélemény. Ez alapján elgondolhatod, "a magyar zsidóság" hogy viszonyul Izraelhez: ahányan, annyi féle képpen.

Az is kérdés, mit értesz "magyar zsidóság" alatt: a mai Magyarország zsidóságát, vagy a magyar származású zsidóságot, esetleg magyarországi származású zsidóságot.

A magyar zsidóság PRO és KONTRA is élen járt az Izraelhez való viszonyulásban: a magyar zsidóságból származott Herzl Tivadar, a cionizmus atyja - de a magyar zsidóság "termelte ki" azt a szatmári haszidizmust is, élén a Teitelbaum rabbidinasztiával, amely vallási alapon és vallási okokból a mai napig anticionista.

Egy szatmári haszid rabbi nem is teheti a lábát olyan területre, amelyet Izrael a hat napos háborúban "szabadított fel", ezért az Izraelbe látogató szatmári rebbék például nem mennek a Siratófalhoz imádkozni, hanem a nemzetközi jog által maradéktalanul Izrael területének elismert zónában maradnak és egy olyan magaslatról imádkoznak, ahonnan látszik a Siratófal.

(Ők persze csak származásilag "magyar zsidók", ma többségük az Egyesült Államokban, New Yorkban él).

A mai európai zsidóság általában elismeri Izrael államát és örül a létezésének, de nem szimpatizál az aktuális politikai vezetéssel.

Készült egy kutatás erről az európai zsidó közösségekben egy választási évben, és az derült ki, hogy ha az európai zsidók szavazatán múlna, akkor a mai ellenzék vezetné Izraelt.

Miért? Azért, mert a konzervatív, "jobboldali", cionista zsidóság már zömmel elhagyta Európát és Izraelbe költözött. Akik Európában maradtak, azok meg zömmel liberális, baloldali kötődésűek, nem nacionalisták (cionisták), és liberálisabb politikai erőkre szavaznának, mint amilyenek hagyományosan vezetik Izraelt. Magyarországo is ez az eredmény jött ki (de Izraelben akkor Netanjahut választotta a helyi polgárság).

Szóval a viszony ambivalens, de általában Izrael állam létét támogatják, csak a politikai vezetéséről oszlanak meg a vélemények (az európaiak inkább az ellenzéket támogatnák többségükben, ha szavazhatnának - legalábbis néhány évvel ezelőtt így volt, amikor a felmérés készült).