A munkásosztály lett a XXI. sz vesztese? Semmit sem tudtak volna tenni a régi jogaik (kiváltságuk) fenntartásáért?
Emlékszem gyermekkoromban, nem sokkal rendszerlátás előtt volt egy olyan szlogen, amit mindenki mondogatott a médiában vagy az iskolai évnyitókon. Miszerint a "munkásoké a jövő!". Rengeteg plakát is készült róla, aztán 90-után ezt valahogy elfelejtették. Akkoriban a munkásoknak és az idős szakiknak volt becsülése a társadalom részéről. Mi gyerekek még hallgattunk rájuk, mert szüleink azt nevelték belénk, hogy ők építették fel a hazát.
A szocializmusban gyakorlatilag a munkások vagyis a nehéz fizikai dolgozók, a kétkezi munkások voltak preferálva. Egy munkás többet keresett az irodai dolgozónál, bérszámfejtőnél,tanárnál is sokkal. Meg volt becsülve. Felsőoktatásba is őket preferálták. míg az értelmiségi családból származó gyerekek csupán másodszerepbe kényszerűltek. Most nem sorolom, hogy mennyi minden járt nekik SZOT üdülés, ingyen balaton a gyerekeknek nyáron stb stb. A mai fiataloknak, akik ezt a korszakot nem élték meg íme egy két plakát abból az időből. Ezek állami plakátok voltak úgy képzeld el, milyen lehetett akkor a munkások támogatottsága [link] * [link] * [link] * ez az egyiklegjobb [link] *
önkéntes egyetemi munkaszolgálat
Mára pedig azt látni, hogy a munkás a társadalom peremére került : lenézik, azt mondják proli. A gyerekek sem becsülik kinézi mindenki, azt mondják keveset keres, nem ér semmit. Régen ezek az emberek gyakorlatilag a két kezük verejtékével építették fel fizikailag az országot, amit 90 után elprivatizáltak a nem fizikai dolgozó ugynevezett ELIT. Ma már nincsenek gyáraink. Nem termelünk hazai terméket, max összeszerelünk egy német leányvállalatban.
Ma még igény sincs ezeknek az embereknek a nyomdokaiba lépni. Nem is akar a mai fiatal termelni, de dolgozni sem, ha a kormány nem ösztönözné törvényekkel a szakiskolák számának növelését és nem korlátozná a gimis helyeket, senki sem menne szakmunkára. Mindenki akinek nincs kompetenciája felsőfokú képzést elérni, ma már az sem akarsz szakmunkás lenni, mint régen. Mindenki irodai munkát szeretne, mégha ez adminisztratív, titkári kávéfőzősdi is. Senki sem akar dolgozni. Gyakorlatilag a munkásemberek, ez a munkásosztály vesztett a legtöbbet a rendszerváltással. Topként éltek, majd az utolsók lettek és semmit sem tudtak tenni ez ellen?
Én így látom. Te mit gondolsz erről?
# 1/10 Ez minden tisztességes társadalomban így van."
Ez a kapitalizmus minden csak nem az !
Ami megengedi, hogy tapasztalt marketingesek milliós márgmesmatraccel, atkapórszívóval,lámpával, lábaskészlettel húzzák le a kisnyugdíjasokat. Ki védi meg őket ? Ez demokrácia? :/
# 2/10 A munkás emberre pár évtized múlva nem lesz szükség.
Napjainkban lassan minden gépesítve van. Egyszerűen szükségtelenné válnak ezek az emberek és ezek a munkák."
Tudod te az agyad használni ? :O
A zongorát a robot fogja felvinni,lehozni a 10.-ről ? A sarkosan kialakított feljárón az íróasztalt a robot viszi fel? Megszereli a villanyt, csaptelepet, strangelzárót cserél ? :XD
Mindíg szükség lesz munkásra !
# 3/10 Lodonban egy jó villanyszerelő havi brutto 4000 fontot is tud keresni vllakozoként"
Ott is összehasonlítva egy irodai ember még mindíg sokkal többet keres. Szóval ez még mindíg hagy kívánnivalót maga után.
# 4/10Imádom ahogy a proli kérdező válaszolgat magának másik új regről, lásd az 1,3 választ :D"
Pont az ilyen üresfejű haszontalan emberekről beszélek. Minden két kezi dolgozót lenéz, proliz. Mintha ő sokkal különb lenne -.-
Igen, azok az iq bajnok gyártósori parasztok a vesztesei.
NEM A KÉTKEZI MUNKÁT SZIDOM.
diákként alkalmanként dolgoztam ilyen gyárak, meg szerelő csarnokok féle helyeken.
Hiába világított a villany, nagyobb fényerő kellett volna olyan sötét fazonok dolgoztak ott.
Egy rövidebb ideig dolgoztam ilyen helyen az adott gyár alkalmazásában miközben vártam jobb munkára.
Basszus... Mondom egyszer valakinek ott, hogy egyetemre járok, erre megkérdezi, hogy "akkor neked van érettségid?" Nincs bazzeg, mióta lehet anélkül egyetemre menni,ha meg 2 szakmám is van mondom, erre azt mondja "akkó te mi a fa5zt keresel itt?" Nem sokat válaszoltam, s inkább próbáltam a további 3 napon inkább nem beszélgetni senkivel.
Aztán felmondás, úgyis csak addig akartam maradni amíg nem vált elérhetővé a régebben célzott állás
Igazad van abban, hogy az a rendszer nagy általánosságban, bizonyos fokig emberségesebb, nyugodtabb életet biztosított, mint a mai.
De:
1. Annak a rendszernek is voltak súlyos és igazságtalan hátrányai, hibái, csak mások. Ma már nem olyan gyakori, hogy a nyolc osztályt végzett pártitkárnő-elvtársnő nagy pofával, gőgösen leugatja a világszínvonalú TUNGSRAM-os fejlesztőmérnököket. Úgy beszélt velük, mint kb. a kutyájával.
És most említsem egy barátomat, akinek a munkahelyén az az ember volt a személyzetis vezető elvtárs, aki annak idején ÁVH tisztként igazságtalan okból vallatta (kínozta) az édesapját? Hát ilyen rohadékok csücsültek akkor (is) nagyfőnöki pozíciókban, ilyenekkel kellett együtt élned a munkahelyeden.
2. Igazából nem a (mondjuk) hetvenes évek Magyarországát és a 2020-as Magyarországot kellene összehasonlítani (mivel közben Nyugaton is sokat fordult, méghozzá az életszínvonal szempontjából kedvezőtlen irányba a világ, ilyen-olyan okokból). A korrekt az, ha azonos időszakban (mondjuk egyaránt a hetvenes években) vizsgáljuk az életminőséget hazánkban, és egy hozzá hasonló méretű, népességű, adottságú, de kapitalista berendezkedésű európai országban.
Na, azért mondjuk az NSZK-ban, a hetvenes-nyolcvanas években elég szépen eléldegéltek. Ahogy én tudom...
Bár munkanélküliség akkor is létezett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!