Erdélyt akár vissza is szerezhetnénk a jövőben?

Nem fogjuk visszaszerezni! (már ők sem szeretnék!)

Legutóbb 1989 körül lett volna némi esély erre, de azt meg Antall nagyon elcseszte.

Sok ponton is problémás már a felvetés is. Semmiképp sem működne a dolog, mert:

1.) A román hadsereg sokkal erősebb a magyar hadseregnél, ráadásul a NATO és az Egyesült Államoknak Románia stratégiai szövetségese (kijárat a Fekete-tengerre, két fontos NATO-támaszpont, egy légi és egy hajózási kikötő stb.)

2.) Etnikai alapú népirtás esetén sem vonulhatna be Magyarország egy másik szuverén állam területére. A NATO vagy az ENSZ-békefenntartók vonulhatnának be (ezek között persze lehetnének magyar katonák is, mint NATO-katonák, hiszen NATO-tagállam vagyunk)

3.) A NATO alapokmánya világosan kijelenti, hogy ha egy NATO-tagállamot támadás ér, az a NATO egésze elleni támadás. Ha NATO-tagállam támad meg NATO-tagállamot, bármilyen okból is, a NATO a megtámadott felet védi meg. Tehát egy egyoldalú magyarországi katonai agresszió esetén a NATO a románok mellé köteles állni (ha fordítva lenne, és pl. a románok támadnának meg minket, akkor minket védene meg a NATO).

Aki egyoldalúan támad, az mindenképp agresszor. Ha a NATO-erők együtt vonulnának be rendet tenni, az teljesen más tészta.

4). Erdély visszaszerzése azért is problematikus, mert Erdély lakosságának 70,6%-a román nemzetiségű. Erdéllyel egyszerűen nem tudna mit kezdeni Magyarország, mert a lakosság több mint egyharmada hirtelen román lenne az országban. Ezeket az etnikai arányokat ráadásul nagyon-nagyon nehéz megváltoztatni. Románia száz éve dolgozik rajta nagyon keményen, de egy évszázad alatt 31%-ról csak 18%-ra sikerült lecsökkenteni a magyarok arányát Erdélyben, annak ellenére, hogy Magyarország is aktívan segíti a folyamatot az agyelszívással és kettős állampolgársággal.

Száz év alatt tehát csak kb. 13%-kal lehet csökkenteni egy kisebbség létszámát, erőteljes elnyomás és asszimiláció mellett is. Ezt az ütemet véve alapul, körülbelül 300 (azaz HÁROMSZÁZ) év kellene ahhoz, hogy Erdélyben enyhe többségbe kerüljön a magyarság. Nekik sem sikerült, nekünk sem sikerülne "eltűntetni" a kisebbséget, főleg ott, ahol az lokális többséget alkot (pl. a Székelyföldön, vagy a Kalotaszeg, Szilágyság, Partium magyar többségű területein sem sikerült átbillenteni a mérleg nyelvét a románok felé, még száz év alatt sem. Leginkább csak a szórvány és a nagyvárosok asszimilálódnak viszonylag "könnyen", de ez is sok évtizedes folyamat).

Ne feledjük, hogy noha a legkönnyebb a nagyobb városok etnikai arányait megváltoztatni (ki- és betelepítéssel, asszimilációval, kihasználva a városok nagyobb mobilitását is), de ez is sok évtizedes folyamat. Erdély 1918-ban lett Románia része, de a városok etnikai arányai is csak fél évszázad elteltével kezdtek el csak átfordulni: Brassó 1941-ben, Temesvár 1956-ban, Kolozsvár 1966-ban, Nagyvárad és Szatmárnémeti 1977-ben, Marosvásárhely pedig csak 2002-ben vált román többségű várossá.

Nagyot téved az, aki szerint ezek a folyamatok visszafelé sokkal gyorsabban játszódnának le. Évszázadok kellenének ahhoz, hogy Erdélyben a magyarok váljanak többségi nemzetté.

Összességében tehát egyszerre lehetetlen és értelmetlen megvalósítani Erdély visszacsatolását.

Egy önálló Erdély, vagy egy autonóm (vagy akár szuverén) Székelyföld megteremtése, esetleg egy részleges határrevízió már sokkal ésszerűbb megoldás volna, de a reális esély erre is igen-igen csekély.

Egyébként én erdélyi magyarként is sokkal jobban örülnék Erdély önállóságának, mint Magyarországhoz való csatolásának. A "kelet Svájca" koncepció sokkal életképesebb és észszerűbb volna.

Egy önálló Erdély sokakat visszavonzana az elvándoroltak közül is, talán a szászok egy része is visszatérne (persze nyilván csak egy töredéke annak a kétszázezernek, aki elment).

Egy önálló Erdélyország, több államalkotó nemzettel, románokkal, magyarokkal, németekkel (szászok, svábok, cipszerek), cigányokkal, ruténekkel, szlovákokkal, szerbekkel, zsidókkal, több hivatalos nyelvvel, kanton-rendszerű közigazgatással elhozhatná Erdély népeinek azt a nemzetiségi és vallásbékét, ami utoljára az önálló Erdélyi Fejedelemség idején volt meg. Bárcsak megvalósulhatna ez egyszer!

"Egy önálló Erdély sokakat visszavonzana az elvándoroltak közül is, talán a szászok egy része is visszatérne (persze nyilván csak egy töredéke annak a kétszázezernek, aki elment)."

Erdélyi szászként nem mennék vissza. De itt a példa, ahogyan a németeket százezrével tüntették el Erdélyből, úgy a románokkal is megeshet ez.

Sajnos a szászok közül a legnagyobb hullám (kétszázezer ember) a rendszerváltás után, teljesen önként ment el, a jobb megélhetés, oktatás, egészségügy, magasabb életszínvonal reményében. Persze több tízezret pénzért adtak el az átkosban Németországnak, ahogy a zsidókat Izraelnek (csak mi nem kellettünk senkinek, az anyaországunkat is beleértve, ezért aztán velünk nem kereskedett Csáu). De a döntő többség önszántából ment el...

A románok nem mennének el sehova, Trianon előtt se mentek, inkább a Regátból költöztek Erdélybe sokan, a magasabb életszínvonal és minőségibb oktatás miatt. Az Osztrák-Magyar Monarchia ugyanis több román iskolát tartott fenn, mint a Román Királyság (negyedannyi románnak)!

A migrációs trendeket sajnos az életszínvonal jobban befolyásolja, mint a politika vagy a közigazgatási rendszer. Ahogy mi is, a románok is keletről nyugatra vándoroltak mindig, és hiába volt Magyarország része, Erdély vonzóbb volt az életszínvonal szempontjából a Regátnál, ahogy ma is az. Hülyék volnának önként visszamenni Moldvába, Munténiába Erdélyből!

A szászok szegények összesen is csak pár százezren voltak, könnyű volt őket eltakarítani (s takarodtak maguktól is eléggé szívesen). A románokkal, magyarokkal ez már nehezebb dió. Milliós nagyságrendben már nehezebb "takarítani"...

Azt az 1,3 millió magyart, aki itt él, Erdélyben, Románia se kiköpni se lenyelni nem tudta egy évszázad alatt. Nem hiszem, hogy 4,8 millió román sokkal könnyebben "elpárologna"...

Két-háromszázezer szász el tud tűnni száz év alatt a kitelepítés, önkéntes kivándorlás, az asszimiláció folyamán. De mit érnél két-háromszázezer román eltűnésével? Lecsökkenne az arányuk 71%-ról mondjuk 67%-ra, és már "csak" kétharmadát alkotnák Erdély lakosságának. WOW!