Orbán V. és Áder J. nem használja a doktori címet?

Elég ciki, amikor nem munkahelyi kontextusban használod a “dr” előtagot, és rákérdeznek, hogy hol és miből doktoráltál... Az orvos, jogász, gyógyszerész “dr” előtag nem számít “doktori címnek”. És ripacs, aki ezzel kérkedik vagy akár a facebookra is kiirja (ismerek ilyet).

A köztársasági elnöktől amúgy jó, ha aláíráskor kiírja, mert ez azt jelenti, hogy a legfőbb közjogi méltóságnak van szakirányú végzettsége.

Kérdésre: A legtöbb politikus nem szokta használni. Hogy miért, ez egy érdekes kérdés, talán úgy érzik, hogy a „nép” ettől közelebb érzi őket magához, mivel kevésbé hivatalos formában, magánemberként jelennek meg. Magánemberként én sem szoktam használni egyik doktori címemet sem, bár én nem vagyok politikus.

Kapcsolódó cikk:

[link]

#5:

„Elég ciki, amikor nem munkahelyi kontextusban használod a “dr” előtagot, és rákérdeznek, hogy hol és miből doktoráltál...”

Miért lenne ciki? Nem szégyen doktorálni, akármiből is. Ha megmondod, hogy hol dolgozol, és utána megkérdezik, hogy milyen munkakörben, az is ciki?

„Az orvos, jogász, gyógyszerész “dr” előtag nem számít “doktori címnek”.”

De, pontosan annak számít: [link]

Amivel te kevered, az a tudományos FOKOZAT. Annak valóban nem számít. Én pl. szereztem foglalkozásdoktori címet is, valamint tudományos fokozatom is van, mindkettő megszerzésének megvoltak a maga nehézségei. Mégis gyakran tapasztalom, hogy egyes tudományos fokozattal igen, de foglalkozásdoktori címmel nem rendelkező egyének azt hiszik, hogy az ő doktori címük többet ér egy orvos vagy egy ügyvéd doktori címénél. Pedig doktori címként pontosan ugyanannyit ér. Csak épp másra jogosít fel, és mást jelent: a doktori fokozat (PhD) azt jelenti, hogy valaki valamilyen saját kutásból írt egy disszertációt, amit a törvényi előírások szerint meg is védett. Az orvosdoktori cím meg azt jelenti, hogy valaki 6 éven keresztüli kemény tanulással elsajátította az orvostudomány összes fő területének elméleti és gyakorlati ismereteit, ezekből sikeres vizsgákat tett, megírt egy disszertációt és államvizsgázott. A jogászok doktori címe ugyanezt jelenti jogi téren. Javaslom, hogy aki a PhD-ját ezeknél többnek gondolja, végezze el valamelyik „foglalkozásdoktori” címet adó képzést is, és utána nyilatkozzon arról, hogy mennyire is volt könnyű a PhD-hoz képest.

„És ripacs, aki ezzel kérkedik vagy akár a facebookra is kiirja (ismerek ilyet).”

Nem feltétlenül ripacs, bár értelme viszonyleg kevés van (pl. gyakori név megkülönböztetése esetén lehet). Bennem pl. sosem merült fel, hogy kiírjam, de sok ismerősöm kiírta, pedig ők sem ripacsok.

„A köztársasági elnöktől amúgy jó, ha aláíráskor kiírja, mert ez azt jelenti, hogy a legfőbb közjogi méltóságnak van szakirányú végzettsége.”

Nem feltétlenül, attól, hogy valakinek doktori címe van, az nem feltétlenül szakirányú. A "dr." titulus feltüntetéséből önmagában meg ez nem derül ki. Persze utána lehet nézni.

89% itt is nyomod a hülyeséget, hogy az egyetemi diploma ugyanannyit ér, mint egy posztgraduális képzés.

Nem, nem ér ugyanannyit, max. ha te a rendőrtiszti főiskolád után a Zrínyin “doktoráltál”.

Normális esetben, rendes egyetemeken mindennek megvan a maga helye. Az egyetemet végzettek egyetemet végzett szakemberek (5-6 év tanulás); a doktoráltak pedig doktorált szakemberek (+3-5 év tanulás). Semmi értelme nem lenne doktorálni, ha ugyanannyit érne a kettő.

Azt se értem, te minek doktoráltál, ha már volt egy szerinted ugyanannyit érő, gondolom jogász végzettséged.

#14-15:

„89% itt is nyomod a hülyeséget, hogy az egyetemi diploma ugyanannyit ér, mint egy posztgraduális képzés.”

A stílusod finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. A „hülyeséget te nyomtad” a 11-esben, amikor azt mondtad, hogy „az orvos, jogász, gyógyszerész “dr” előtag nem számít doktori címnek”. Közben pont annak számít, fokozatnak nem számít (a kérdés viszont itt is a címről szól, nem pedig a fokozatról).

„Nem, nem ér ugyanannyit”

Doktori cím szempontjából pontosan ugyanannyit ér. Fokozat szempontjából kevesebbet. Bizonyos tevékenységek végzésére való jogosítványok szempontjából meg még többet is. De itt nem ezekről van szó, hanem a doktori címről.

„max. ha te a rendőrtiszti főiskolád után a Zrínyin “doktoráltál”.”

Jelenleg ezekben az intézményeken szerzett PhD is ugyanúgy akkreditált, mint a más egyetemek más szakjain szerzett PhD. Egyébként abban igazad van, bár ezt nem mondtad ki, hogy valószínűleg könnyebb egy büfészakon végzett alap és mesterképzés után megszerezni a PhD-t egy hasonló színvonalú kutatási témából (még ha 1-2 évvel tovább is tart), mint szerezni egy „foglalkozásdoktori” címet adó diplomát. Tehát aki mindenképp a doktori címre hajt (mindegy milyen is az), általában így szerzi meg.

„Semmi értelme nem lenne doktorálni, ha ugyanannyit érne a kettő.”

Ha a cél kizárólag a „doktori cím” megszerzése lenne, akkor a „foglalkozásdoktoroknak” valóban nem lenne semmi értelme doktorálni. Aki meg nem foglalkozásdoktor, ők meg kizárólag azért doktorálnának, mert így akarnák megszerezni a hőn áhított címet. Szerencsére a világ még nem teljesen ilyen silány. Általában nem azért doktorál az emberek többsége, mert doktori címet akar (bár ilyen is van, de náluk általában a munka minősége is olyan, aztán a PhD után nem is kutatnak tovább), vagy mert a doktori fokozat „többet ér”, hanem azért, mert ha valaki az egyetem elvégzése után kutatói pályára megy, akkor ott is meg kell szerezni a megfelelő papírt az előmenetelhez. Ha valaki azért megy kutatónak, mert kell neki a doktori fokozat meg a szerinte azzal járó „dicsőség”, az már régen rossz.

„Azt se értem, te minek doktoráltál, ha már volt egy szerinted ugyanannyit érő, gondolom jogász végzettséged.”

Mert én a szakmámon túl kutató is szerettem volna lenni, aztán az is lettem, az egyetemeken pedig elvárás, hogy előbb-utóbb (de inkább előbb) PhD-t, majd habilitációt (ez csak a legtöbb egyetemen elvárás, az MTA által fenntartott intézményekben nem) stb. szerezzen valaki. A nagydoktori (MTA doktora cím) még nem elvárás sehol. Mondhatnánk, hogy a nagydoktori valóban „többet ér” a PhD-nál, mivel a PhD a nagydoktori feltétele (habár Magyarországon ma egyetlen tudományos fokozat van, a PhD, a nagydoktori meg részben más, mivel azt az MTA adományozza, míg a PhD-t az egyetem). A „foglalkozásdoktori” címekkel viszont még a nagydoktori sem vethető össze érték szempontjából, mivel nemcsak PhD-t, hanem még nagydoktorit úgy is lehet szerezni, hogy valaki előtte nem szerzett „foglalkozásdoktori” címet. Tehát a 2 dolog minőségileg más, nem rangssorolhatók (akkor állna a PhD a foglalkozásdoktori fölött, ha a foglalkozásdoktori cím megszerzése a PhD feltétele lenne).

A másik kérdésnél is leírtam neked, ide is bemásolom:

„Mert másra jogosít. Ahhoz, hogy a szakmámban dolgozhassak, ahhoz a „foglalkozásdoktori” cím kell (és ehhez nem kell PhD, nem köteleező egyetemi oktatóként sem dolgozni). Viszont attól, hogy valaki mondjuk irodalomból PhD-t szerez, nem gyógyíthat betegeket, nem állíthat össze gyógyszerkészítményeket a patikában, nem képviselheti az ügyfele érdekeit bírósági tárgyaláson, stb.

Ahhoz, hogy egyetemen dolgozhasson valaki vezető kutatói állásban, ahhoz meg a PhD kell, de ez meg nem feltétlenül igényli, hogy az ember „foglalkozásdoktorival” vágjon neki, egy büfészakon szerzett alap- és mesterdiploma is megteszi. Vannak szakok (alap- és mesterképzésen is), ahol a legnehezebb viszgákra kb. 100 oldalt kell megtanulni. Ezzel szemben jogon, orvosin, gyógyszerészetin, állatorvosin, stb. nem ritkák a több 1000 oldalnyi anyagból tett vizsgák. És pontosan ezért ezek a szakok azok, amik „foglalkozásdoktori” címet adnak.”

„Én az orvosokat kivéve elvenném a diplomával járó doktori titulust az állatorvosoktól, jogászoktól és gyógyszerészektől, mivel megtévesztő, és méltatlan is a többi nehéz szakmával szemben (egy gépészkar vagy egy filozófia szak van olyan nehéz, mint egy jogász szak, sőt).”

Ennyi erőből azt is mondhatnád, hogy kapjon a többi „nehéz” szakma diplomáját megszerző is foglalkozásdoktori címet.

Nem értem, miért tartod megtévesztőnek. Akit érdekel a kérdés, ő valószínűleg tisztában van a doktori címek fajtáival. Akit meg nem érdekel, ő nem sokat fog gondolkozni a doktori címen, így nem valószínű, hogy „megtévedne”.

Azt részben sejtem, hogy miért tarthatod méltatlannak, bár (mivel erősen szubjektív véleményről van szó) sosem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyek (és miért pont azok) azok a kiemelten nehéz szakok, amiket elvégzők „megérdemlik” a doktori címet. De ha már ez is szempont, akkor ugyanígy el lehetne vitakozni azon is, hogy a PhD-k vajon közül mindegyik ugyanannyit ér-e (és így méltatlan-e bizonyos kutatásokat PhD-val jutalmazni a nagyobb munkával megszerzett PhD-khoz képest), mert minőségileg más (és megint el lehetne vitatkozni azon, hogy melyik a nehezebb, megterhelőbb, illetve melyik ér többet) egy kizárólag könyvtárban elvégezhető kutatás mint pl. egy természettudományos vagy orvosi kísérlet megtervezése, elvégzése, értékelése, publikálása. A magyar jogi szabályozás szerint mindkettő pontosan ugyanolyan értékű PhD-t ad, amennyiben valaki megvédi a disszertációját az előírások szerint.

#17:

„Nekem “büfé-ruhatár” szakos diplomám van, és vizsgánként nálunk sem volt ritka a 800-1000 oldalas idegennyelvű irodalom követelmény”

És ki minősítette büfészaknak, mi alapján?

„ahogyan az sem igaz, hogy a jogászoknak minden vizsgára ennyi kellene, és ráadásul minden magyarul van.”

Nem is mondta senki, hogy minden vizsgára ennyi kellene nekik, de azért van ott jópár izgalmasabb tárgy, mint pl. római jog vagy polgári jog. Az orvosin meg ha azt mondom, hogy csak másodévben 10000 oldalnyi anyagból kell vizsgázni (és ezt egyszerre át is kell látni), akkor még lehet, hogy keveset is mondtam. Mindezt úgy, hogy minden nap bent vannak reggel 8-tól este 6-ig vagy 8-ig az egyetemen, pénteken csak 2-ig. Ettől eltekintve az orvosin is vannak "tölteléktárgyak" (ez sem lenézés), amikre nem túl sok az anyag, nem is fontosak, és amiket ezért nem is vesznek túl komolyan (mert az oktatók is tisztában vannak ezzel).