A nyugat-európai országoknak azért olyan erős a gazdasága mert voltak gyarmataik?

Gyakorlatilag a gyarmatbirodalom arról szól, hogy hol tudom eladni a saját áruimat a világon... Ennek ellenére Európában a Németek állnak a legjobban, és a svédek, norvégok, és Svájc áll a legjobban...

Az 1.VH . a világ újrafelosztása miatt tört ki, mivel a trónörölös a kutyának sem hiányzott... De ürügynek jó volt...

Szóval lehet azt is mondani, hogy a yarmatok fontosak voltak a gazdasági felemelkedésszempontjából, de azt is, hogy annyira nem...

"a gyarmatbirodalom arról szól, hogy hol tudom eladni a saját áruimat a világon"

Nehogy azt mondd hogy a gyarmattartó a gyarmaton adta el az áruját! A gyarmatokról származó olcsó termékeket adta el nagy haszonnal magyarországon Hollandia pld. A háború elött az üzletekben volt ilyan hogy gyarmatárú.

"A nyugat-európai országoknak azért olyan erős a gazdasága mert voltak gyarmataik?"

Nem.

Minden korban más a gazdasági erő alapja. A középkorban pl. a mezőgazdaság számított, és pl. az arany/ezüst bányászata is. Akkoriban Franciaország volt messze a legnagyobb hatalom Európában, mert az akkori mezőgazdaság szempontjából jó talaja volt. Magyarország is sokkal gazdagabb volt, mint az olyan nyomorult országok, mint Anglia vagy Svédország. A 15-17. században Hollandia volt a messze legfejlettebb ország, és Észak-Itália is elég fejlett volt. Ezt egyrészt a kereskedelemnek köszönhették, másrészt a textiliparnak, a kapitalista ipar kezdeteinek. Ugyanezekben volt jó Anglia, amely a 17. század végére kezdett felzárkózni Hollandiához. A 18.-19. században először Anglia emelkedett ki mint legnagyobb gazdasági hatalom, amit főleg a vas- és acéliparnak köszönhetett, emellett a tengeri kereskedelemnek. A gyarmatbirodalom gazdaságilag a 19. században lett számottevő. Inkább azt mondanám, hogy a gazdasági erő tette lehetővé a gyarmatosítást, mint hogy fordítva lett volna. Arról máig vita van, hogy mennyire érte meg ezeknek az országoknak gyarmatosítani. A 19. században egyértelműen megérte (a 18.-ban még nem volt olyan jelentős hatása), a 20.-ban már egyre kevésbé. Amikor Anglia egészen rövid idő alatt elvesztette a gyarmatbirodalmát (1945 és 1949 között a legnagyobb részét), akkor ez azért volt lehetséges, mert már nem is érte meg különösebben a gyarmatbirodalom létezése.

A mai gazdag nyugati országok között vannak olyanok, amelyek 1950-ben vagy 1900-ban még szegény, fejletlen országok voltak: Írország, Spanyolország, Norvégia stb. Ezek különböző okokból az utóbbi időkben gazdagodtak meg, aminek természetesen semmi köze a gyarmatosításhoz. Az, hogy egy gazdag országnak gyarmatokra van szüksége, egy 19. századi elképzelés, amit a 20. században már nem támasztott alá a tapasztalat.