A Kádár korszakban miért volt ilyen olcsó és egyszerű építkezni, felépíteni egy házat?

Hagyjuk már, akkor sem lakott mindenki 200 négyzetméteres palotában. '75 - ben születtem, albérletben laktunk egy burkolatlan, sáros utcában, budi az udvaron, mosdás lavórból - Budapesten. Oda vállaltak a szüleim két gyereket. Voltam már 18 mire vezetékes telefonunk lett, egy Ladára öt - hat évet vártál.

Nagy sokára - főleg több gyerekkel volt ez egyszerűbb - utalták ki a "kaptárt", a panelt. De ez sem volt olyan egyszerű.

Teljesen mások voltak akkor az igények, volt ami olcsóbb volt, volt ami elérhetetlen akkor is. Az emberek kevesebbet háborogtak, elfogadták, ahogy van, úgy tűnt akkor, az a rendszer örökké úgy marad.

Egyrészt akkor egyszerűbb ingatlanok épültek, a "kádár-kockák", panelépületek mai szemmel már nagyon hiányos kialakításúak.

Olcsók voltak a lakáshitelek, az állam támogatta a saját otthonhoz jutást. Mivel biztosabbak voltak a munkahelyek, megélhetés a szocializmusban, így a fiatalok is bátrabban mertek belevágni az otthonteremtésbe, mint manapság a pénzügyi, gazdasági válság, devizahiteles problémák után, mely jelentősen átformálta a közhangulatot.

Szerintem nem volt sem olcsó, sem egyszerű építkezni. Esetleg annyiban könnyebb volt, hogy sokan úgy csinálták, hogy maguk, családi és baráti munkaerővel építettek először egy szoba-konyhát, aztán lassanként hozzá egy-egy szobát, fürdőt, ahogy a pénz összejött hozzá.

De a városi többség kis lakásokban élt. A tanácsnál lehetett igénylést beadni, a legkevesebb egy főre jutó jövedelmesek tanácsi bérlakást kaptak, a közepesek szövetkezeti lakásokra fizethettek be, és a legmagasabb egyfőre jutóval OTP lakásra írták listára őket. Hosszú volt a várakozás, addig vagy szolgálati lakásban-szobában vagy szülőknél éltek, családosan gyerekekkel is.

Faluban építkeztek inkább meg a városok külső részein.

Egyáltalán nem "futotta" huszonévesen is lakásra, nem tudom, honnan hallottad.

Én olyan embert sem ismertem, akinek nem kellett rendesen dolgoznia. Az igaz, hogy a cigányoknak sokat elnéztek, örültek, hogy igyekszik, ha már bement dolgozni. Viszont nem is laktak rendes helyeken, hanem pl. a mi városunkban valami romos téglagyárban. És a gyerekeik, ha rossz volt az idő, nem is tudtak iskolába jönni.

1. Ahogy #2 is mondja, alacsony műszaki színvonal. Olcsó volt felépíteni. Ja, hogy aztán a világ minden pénze sem elég a fűtésére? Az másik kérdés.

2. Akkor családi házakat kalákába is lehetett építeni. Össze lehetett szedni 4-5 embert, akik minden nap meg tudtak jelenni délután háromkor, és nyomták sötétedésig. Ma már ennek nincs realitása, ma mindenki elfoglaltabb, és a jogszabályi környezet is ellene van.

3. Ami a Kádár rendszerben olcsóbbnak és egyszerűbbenk tűnt, annak utána, a rendszerváltás után fizettük meg az árát. Akinek akkor olyan jó élete volt, mert csak a gyárudvaron söprögetett, annak a jó életét te meg én finanszíroztuk, akik dolgoztunk, adóztunk, kitermeltük az államadósság törlesztését 20-30 évvel később. Utálom ezt a Kádár-nosztalgiát, és fel nem tudom fogni, hogy lehet valaki annyira korlátolt, hogy nem látja át, hogy a későbbi létbizonytalanság annak volt köszönhető.

Ma már azért ilyen drága, mivel növekedtek az igények is. Ma már bevezetik a vizet, a fűtést a házakba is, ami a szocializmushoz képest eléggé megnövelte az árakat. A csodás szocializmusban mi volt? Fürdeni úgy fürödtek, hogy a kútról hoztak be maguknak vizet a kádba. Spórolás céljából aztán ezekbe mosták ki sokszor a ruhákat is. Akinek nem volt sok pénze az meg csak lavorban mosakodott. Sokat elárul az akkori helyzetről, hogy mikor bevezették édesanyámék a vizet a házba az egész falu a csodájára járt. Annyira drága volt ez, hogy nagyapám és nagybátyám össze is vesztek, hogy utóbbi miért ilyenekre akarja elkölteni a sok pénzt.

200 négyzetméteres, több emeletes palotái egyedül a gazdagoknak voltak. Gyárban söprésért senki se kapott annyit, hogy ilyeneket építsen.

Én arra lennék kíváncsi, hogy a régi rendszerben mennyibe kerültek az építési telkek. Ma egy két nem túl felkapott kisvárosban is elkérnek 4-5-6 milliót egy építési telekért.

A műszaki tartalom is sokat változott. Hőszigetelt nyílászárók, hőszigetelés a tetőtérben, falakon, lemezalapnál az alap alatt és a lábazatnál. A helyiségenkénti kályház fűtés és a korszerű fűtések kialakítása között is 7 számjegyű árkülönbség van. Ma már alapból minden ház fürdőszoba vagy fürdőszoba+kölön wc(k) kialakításával épül ez is simán milliós tétel.

Ha csak a különféle technológiai eltéréseket összeadjuk, akkor milliós különbségek is lehetnek a végösszegben.

Valami építészeti fórumon kellene megkérdezni, hogy a jelenlegi 200-230 000Ft/nm építési költségeket mennyiben csökkentené, ha a Kádár-kockáknak megfelelő színvonalon építenénk ma egy házat. Kíváncsi lennék a becslésre.

"Aki nincs ellenünk, az velünk van!"

Aki nem politizált, az hazavihette a fél gyárat. :-)

Ja, még annyi, hogy a falubeli, menő traktorosok szeretik elfelejteni, hogy az idősebb családtagjaik szinte széthordták a tsz-eket a 80-as évek végén. Ők így indultak.

Jogállamokban ezért börtön járt volna.