Mit választanátok? Rövidtávon emberséges, de hosszútávon fenntarthatatlan szocializmus, vagy rövidtávon embertelen, de hosszútávon fenntartható fejlődést hozó kapitalizmus?

Én mindenképpen azt a variációt választanám amit az 50-es évek államosításai előtt félbeszakítottunk, a maszekvilágot. Vagyis minél több ember legyen önálló, éljen meg valamiből boldogan, egészségben és jómódban otthon a sajátjában. A 70-es években is jól működött az hogy sok volt a maszek és a háztáji. Még úgy is hogy mellette el kellett viselnünk a diktatúrát. Ez a maszek szemlélet jól működik a fejlett országokban is. Tehát amikor az emberek minimális vagy akár semmilyen mértékben nem az állam, nem a munkahely, nem a bankok szolgái, de még a közműveké sem. Ez jelentené a biztos virágzást.

Például az 50-es évek előtt a Bakonyban kb. 120 tanya volt, ma gyakorlatilag csak néhány maradt belőle leginkább üres hétvégi házként.

Gondoljunk az államalapító rovarokra (méh, hangya), egész életük szolgaságból áll, még nemi életük sincs. Míg az önállóságra berendezkedett rovarok individuális és kiegyensúlyozott élete szinte irigylésre méltó.

Tapasztaltam ízelítőt abból hogy milyen egy szabad maszek élet otthon, a szüleim gazdaságában. Tényleg szuper. Míg éppen tegnap olvastam egy diplomás panaszát itt a gyakorin, hát hogy kidolgoztatják a munkahelyen a lelkét is, de az sem elég a munkaadójának és magánélete sincs. Még olvasni is rossz volt nem még átélni.

A szocializmus is csak akkor virágzott amikor virágzott a maszekizmus és a háztáji. A falvakban szinte mindenki foglalkozott valami maszek tevékenységgel, persze mellette sajnos a kötelező "állami maffiát" is ki kellett szolgálni vagy inkább összeszorított foggal el kellett viselni de az csak púp volt az emberek hátán.

Ma meg a kapitalizmusunkban is elégedetlenséget éreznek az emberek, mert nem a maguk urai. Vagyis a jólét ezek szerint nem attól függ hogy papíron milyen rendszer van.

A tévében volt hogy a háború végén Budapest utcáin karon fogta magyar a magyart és optimistán boldogan mentek a romok közti utcákon, mert egy szabad jövőről álmodtak. Mert földet kaptak a parasztok, egy rendes és szabad maszekvilág jövőjét látták. Aztán persze nem az történt hanem szovjet elnyomás és államosítás meg nincstelen alkalmazottak létrehozása.

A tőke koncentrációja sem milliárdosok kezében, sem állami kézben nem jó. Az működik ami a fejlett országokban is, hogy például a földek sok apró részre vannak osztva és például az osztrák falvakban meg sem lehet számolni hány család él meg a saját földjéből. Míg idehaza beteg módra gazdagok kezében koncentrálódik minden, a többi meg szolgálja őket vagy dögöljenek meg.

A keleti blokk országai közül is az lett gazdag ahol virágzik az individuális életmód, a maszekvilág. Lásd Szlovénia. Magyarországon beteges a feudalizmus, az hogy vannak milliárdosok és kilátástalanságban élő szegények.

Kapitalizmus.

Én a szocializmust sokkal embertelenebbnek tartom. Másrészt mint írtad, nem is fenntartható.

Minden csak attól függ hogy az emberek mennyire mentesek az élősködőktől. Munkahelyi kizsákmányolás, bankok, állam, rezsi, stb.

Igaza volt Széchenyinek aki például azt írta hogy meg kell szüntetni a jobbágyokat terhelő adókat mert megölik a szorgalmát. És a gyakorlatban is az volt hogy nem a feudalizmus volt fejlett, hanem mindig az amelyikben szabadabbak voltak az emberek.

"Én a szocializmust sokkal embertelenebbnek tartom"

Miért lenne embertelen? Ez kicsit túlságosan démonizálva lett, félre ne értsetek nem vagyok kommunista párti de tény és való hogy nem volt rosz sorunk akkoriban legalább is a 70-80 as évek kimondottan jó volt. Az ember ahogy elvégezte az iskolát másnap már dolgozott, olyan hogy bizonytalanságérzet nem is létezett nyugalom volt, igaz hogy sokmindenben hiány volt a boltokban de ennek ellenére inkább élnék abban az időben mint a mostaniban ahol gondolnak egyet és utcára kerül az ember