Csak én látom irreálisnak a vidékiek panaszkodását, azért mert a fővárosban egy kicsit magasabbak a bérek?

Már teljesen unom azt, hogy tipikusan mindig ezzel jönnek vidéken a munkavállalók, hogy "bezzeg a Józsi barátom Budapesten már 170 ezret, sőt volt amikor 175 ezret is megkapott ugyanazért a munkáért, bezzeg minket itt rabszolgaként tartanak 150 ezerért, micsoda vérlázító ez már"

Igen, de azt a kérdést miért nem teszik fel maguknak, vajon a Józsi barátjuk milyen körülmények között él? Ja, hogy munkásszállóban, 3 szobatárssal, semmi magánélettel. Mert, hogy albérletet ennyi pénzből már nem tud bérelni, úgy hogy meg is tudjon mellette élni meg tömegközlekedni.

És te milyen körülmények között élsz? Ja, hogy emeletes, kertes házban, feleséggel meg mindennel?

Amikor ezt a kérdést teszem fel, akkor már egyből nem akarnak erről tudomást venni, mert nem fér bele a valóságképükbe. Csak azt szajkózzák, hogy bezzeg Budapesten több lenne a fizetésük.

Tényleg ennyire csőlátású a magyar munkaerő, vagy csak én látom annak?