Mi lenne ez esetben ( új választási törvény javaslat )?
A Közös Ország Mozgalom által kidolgozott arányos választási rendszer így nézne ki:
-222 képviselő kerül a parlamentbe
-110+2 egyéni jelölt ( 110 belföldi, 2 a külhoni magyarok képviselete miatt )
-110 képviselő lista alapján jutna be
-4%-os választási küszöb lenne
-nemi kvóta ( nem lehet a listán 3 azonos nemű ember egymást követve, vagyis 2 férfit egy nő, illetve fordítva, 2 nőt 1 férfi követ )
A rendszer pedig a következő képpen működne: egyfordulós választási rendszerben szavaznak az emberek. A pártok egyéni képviselői bekerülnek, a lista kiegészítésre szolgál. Hogy érthető legyen:
Ha egy párt 22 egyéni körzetben nyer, és a választók 30%-a szavazott rájuk, a lista egészíti ki a pártot, hogy a parlamenti helyek 30%-ával rendelkezzenek. Azaz 66 hely az övék a parlamentben, a 22 egyéni jelölt mellé 44-et küldhetnek listáról.
Ezzel a rendszerrel és a 2014-es választási eredményekkel, ma így nézne ki a parlament ( a jelenlegi rendszerben 106 egyéni jelölt jut be a választási körzetek alapján, a javaslatban 110, így a maradék 4-et a bejutó pártok kapják meg ).
Fidesz-KDNP ( 45% ): egyéni képviselők száma 97 ( 96+1 ). Mivel 45%-ot kapott, 99 embert juttathat be a parlamentbe. Ebből 97 már megvan egyéni körzet alapján, tehát listáról 2 jut be.
Összefogás ( 25% ): egyéni képviselők száma 11 ( 10+1 ). Az előzőekben leírtak alapján 55 képviselőt delegálhatnak, ebből 11 bejutott egyéni körzet alapján, 44-et listáról küldenek.
Jobbik ( 20% ): egyéni képviselők száma 1 ( 0+1 ). A 20% 44-nek felel meg, ebből 1 ember bejutott az egyéni körzetekből, 43-at listáról küldenek.
LMP ( 5% ): egyéni képviselők száma 1 ( 0+1 ), 11 hely az övék, amiből 10-et listáról küldenek.
Ezáltal mindenkinek annyi hely jut, ahány %-ot kapott. Csakhogy van egy probléma.
Mi van akkor, ha az a plusz 4 hely, amit én egyenlően osztottam szét, mind a Fideszé? A Fidesz 100 egyéni képviselőt küldhet a parlamentbe, ellenben a 45% alapján csak 99 hely az övék. Sőt, lehet rosszabb is, ugyanis ugyanez megtörténhet úgy, hogy mindössze 35-40%-ot kap egy párt. Ezáltal 77-88 hely az övék, miközben 90-100 egyéni jelöltjük is nyerhet.
Ez esetben mi lenne? Hiszen azokat a helyeket nem vonhatják el , amit megkaptak az egyéni jelöltek. De valahonnan a többi pártnak is kell helyet szerezni, hiszen akkor ennyivel kevesebb jut nekik, miközben az arányos rendszer szerint a parlamenti helyek 5-20-25%-a az övék.
Azért, hogy a válaszadók pontonként is tudjanak véleményt nyilvánítani, és ne kelljen a felvetéseket egyenként beidézniük, sorszámosítva szó szerint idézem tőled. Erre te is gondolhattál volna, hogy megkönnyítsed a dolgunk. A következő hozzászólásomban válaszolok érdemben is. Így már szám után lehet írnia választ. (Szerintem ez is megérdemel egy zöld pacsit.)
A Közös Ország Mozgalom által kidolgozott arányos választási rendszer így nézne ki:
1.) 222 képviselő kerül a parlamentbe
2.) 110+2 egyéni jelölt ( 110 belföldi, 2 a külhoni magyarok képviselete miatt )
3.) 110 képviselő lista alapján jutna be
4.) 4%-os választási küszöb lenne
5.) nemi kvóta ( nem lehet a listán 3 azonos nemű ember egymást követve, vagyis 2 férfit egy nő, illetve fordítva, 2 nőt 1 férfi követ )
6.) A rendszer pedig a következő képpen működne: egyfordulós választási rendszerben szavaznak az emberek. A pártok egyéni képviselői bekerülnek, a lista kiegészítésre szolgál. Hogy érthető legyen:
Ha egy párt 22 egyéni körzetben nyer, és a választók 30%-a szavazott rájuk, a lista egészíti ki a pártot, hogy a parlamenti helyek 30%-ával rendelkezzenek. Azaz 66 hely az övék a parlamentben, a 22 egyéni jelölt mellé 44-et küldhetnek listáról.
Ezzel a rendszerrel és a 2014-es választási eredményekkel, ma így nézne ki a parlament ( a jelenlegi rendszerben 106 egyéni jelölt jut be a választási körzetek alapján, a javaslatban 110, így a maradék 4-et a bejutó pártok kapják meg ).
Fidesz-KDNP ( 45% ): egyéni képviselők száma 97 ( 96+1 ). Mivel 45%-ot kapott, 99 embert juttathat be a parlamentbe. Ebből 97 már megvan egyéni körzet alapján, tehát listáról 2 jut be.
Összefogás ( 25% ): egyéni képviselők száma 11 ( 10+1 ). Az előzőekben leírtak alapján 55 képviselőt delegálhatnak, ebből 11 bejutott egyéni körzet alapján, 44-et listáról küldenek.
Jobbik ( 20% ): egyéni képviselők száma 1 ( 0+1 ). A 20% 44-nek felel meg, ebből 1 ember bejutott az egyéni körzetekből, 43-at listáról küldenek.
LMP ( 5% ): egyéni képviselők száma 1 ( 0+1 ), 11 hely az övék, amiből 10-et listáról küldenek.
7.) Ezáltal mindenkinek annyi hely jut, ahány %-ot kapott. Csakhogy van egy probléma.
Mi van akkor, ha az a plusz 4 hely, amit én egyenlően osztottam szét, mind a Fideszé? A Fidesz 100 egyéni képviselőt küldhet a parlamentbe, ellenben a 45% alapján csak 99 hely az övék. Sőt, lehet rosszabb is, ugyanis ugyanez megtörténhet úgy, hogy mindössze 35-40%-ot kap egy párt. Ezáltal 77-88 hely az övék, miközben 90-100 egyéni jelöltjük is nyerhet.
8.) Ez esetben mi lenne? Hiszen azokat a helyeket nem vonhatják el , amit megkaptak az egyéni jelöltek. De valahonnan a többi pártnak is kell helyet szerezni, hiszen akkor ennyivel kevesebb jut nekik, miközben az arányos rendszer szerint a parlamenti helyek 5-20-25%-a az övék.
1.) A képviselők számának emelésével egyetértek, de szerintem ennél jóval több kellene. Kár volt korábban annyira drasztikusan csökkenteni a létszámot. Értem én, hogy a választóknak szúrta a szemét, hogy a politikusok mennyit keresnek, és kellett ez a demagóg rendelkezés, de a választók valódi szándékát, a valódi megtakarítást ez nem befolyásolta, hiszen a mindenféle tisztségek száma, a fizetések, díjazások mértéke megugrottak. Ellenben - ami a hátrány - a kevesebb képviselők száma kevésbé tükrözik a választói akaratot, hiszen több szavazati arány kell egyetlen képviselő bejutásához. (Kis pártoknak különösen rossz ez.)
2.) A küloni magyarok két képviselőjének csak korlátozott témakörökben adnék szavazati jogot. Nevezetesen olyanokban, amik a külhoni magyarokat érinti. Amik nem érintik őket, arra nem szavazhatnának.
4.) Választási küszöb csökkentésével egyetértek, de szerintem 3, vagy 2 is lehetne. Miért baj az, ha egy kétszázalékos párt bekerül? Több szem többet lát. Aki 2%-ot elér a választáson, az már valószínűleg nem kamupárt
5.) Egyetértek. Valóban baj van azzal, hogy nők gyakorlatilag alig kerülnek a parlamentbe. Ha több nő lenne, akkor nem fordult volna elő az a gyalázat, ami a családon belüli erőszak napirendjén volt. https://www.youtube.com/watch?v=_JkW0ZVzwqk
Azért mégis van annak valami kockázata, hogy kevesebb a jó női politikus - nem azért, mert a nők alkalmatlanok, hanem mert eddig inkább más pályát választottak - és ezáltal egy hatalmas hiány keletkezik, ami miatt felhígul a női oldalon. Előfordulhat így, hogy alkalmatlanabb nők megelőzik az alkalmasabb férfiakat.
6.) Egyfordulós rendszerrel eleve nem értek egyet. Kétfordulós kell, hogy ne forduljon elő az, hogy az a szavazó, akinek egy kis párt a legszimpatikusabb, annak a parlamentbe jutását szeretné, mégis megalkuvó döntésre kényszerüljön, mert nem szeretné kockáztatni, hogy elvesszen a szavazata. Így ez egy "önbeteljesítő jóslat" lenne.
- Fontosnak tartom, hogy sok ellenzéki kispárt legyen, mert azok a tapasztalatok szerint az erőforrásaikat jobban kihasználják, mint a nagyobb pártok.
- Nem tudom, hogy mi a helyzet a jelöltállítással, párt indulással. Jelenlegi rendszer, hogy egy ember több pártot/jelöltet támogathat az induláshoz, vagy kopogtatócédulás, ahogy régen volt, és mindenki csak egyet. Itt hatalmas csalási lehetőségek vannak, és nagyon torzíthatnak főleg az egyfordulós rendszer esetén.
Nem tudom, melyik országban van, de az a szimpatikus nekem: viszonylag nagyobb mennyiségű kopogtatót kell gyűjteni egy pártnak, de csak akkor, ha még nem volt parlamentben. Parlamenti pártnak már nem kell és nem is szabad gyűjtenie, azok automatikusan indulhatnak. Igaz, itt is előfordulhat, hogy parlamenti pártok kis pártoknak besegítenek, de ez szerintem vállalható. Viszont jó, hogy csak egyet ajánlhat valaki.
Jelenlegi aláírós rendszerben az is rossz nálunk, hogy az állampolgár nem kap visszaigazolást, hogy mely pártokat támogatták a nevében, és nem jelentheti az adattal való visszaélést. Ha ez működne, máris tisztábban indulna a rendszer. Eleve kevesebb párt merne csalni, hiszen hatalmas lenne a lebukási veszély, másfelől ha a visszajelzésre, kivizsgálásra volna elég idő, és csak aztán kezdődne a választás, akkor jóval nagyobb lenne a választás tisztaságában vetett hit. Mondanom se kell: ez is a Fidesz érdeke ilyen formában, hiszen a kormányváltást akarók között több szavazat vész el, apátia miatt többeket tart távol ez a rendszer.
2# az első kommentedre járt a zöld, igazad van, szét szedhettem volna.
Ellenben a másodikat nem igazán tudom értékelni. Leírtad hogy mely részével értesz egyet és miért, támogatod-e, csakhogy nem ez volt a kérdés...
A kérdés a következő volt: "Mi van akkor, ha az a plusz 4 hely, amit én egyenlően osztottam szét, mind a Fideszé? A Fidesz 100 egyéni képviselőt küldhet a parlamentbe, ellenben a 45% alapján csak 99 hely az övék. Sőt, lehet rosszabb is, ugyanis ugyanez megtörténhet úgy, hogy mindössze 35-40%-ot kap egy párt. Ezáltal 77-88 hely az övék, miközben 90-100 egyéni jelöltjük is nyerhet.
Ez esetben mi lenne? Hiszen azokat a helyeket nem vonhatják el , amit megkaptak az egyéni jelöltek. De valahonnan a többi pártnak is kell helyet szerezni, hiszen akkor ennyivel kevesebb jut nekik, miközben az arányos rendszer szerint a parlamenti helyek 5-20-25%-a az övék."
Vagy röviden: mi történik, ha több hellyel rendelkezik valaki az egyéni képviselők miatt, mint ahány jár neki?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!