Mire volt jó, az 1950es megye rendezés?

Bürokráciacsökkentés.

Ekkor még a megyei közgyűlésnek, akkoriban tanácsnak sokkal szélesebb feladatköre volt mint ma amikor csak kiöregedett politikusok elfekvője érdemi hatalom nélkül.

Azzal, hogy a kisebb megyéket összevonták nagyobbakkal vagy épp egybeolvasztották csökkent a bürokrácia mérete, kevesebb megyei tanácselnöknek meg tanácsi képviselőnek kellett fizetni. meg a fejlesztéseket is át lehetett szervezni. Az, hogy legyen fejlett egy megyeszékhely elvárás volt, ezért oda mindig vittek ipart meg gyakran valami főiskolát. Sokkal könnyebb volt 19-et fejleszteni mint 25-t.

Aztán ott voltak a megyei állami felügyeletek, a szintén megyei alapon szervezett közlekedési vállalatok stb.

Nem csak a szétdarabolt megyéket vonták egybe, a teljes kiterjedésükben az ország területén maradt megyéket sem hagyták meg sehol eredeti határvonalaikban, kivétel nélkül mindegyikhez hozzányúltak.

[link]

És mindegyiknél vannak olyan lecsippentések, és hozzátoldások, amiket semmi nem indokol igazából. Egy sor helyen a kanyargós cikkcakkot felváltotta egy ugyanolyan cikkcakkolás, kilógó félszigetek máshol kialakítva, így nem nagyon látom át, mi értelme volt.

Bár azt írják róla, sok régtől meglévő analógiát felszámolt, ésszerűsített, de ennek ismeretében nem látom be, mi is indokolta például Somogy és Tolna megye között egy parányi rész kiszakítását, vagy Heves és Nógrád megye átcikkcakkolását, miért volt "ésszerűbb" egy-egy falu átcsatolása ide, mint előtte oda, ha ugyanúgy kiékelődést eredményezett a határvonalban, miben volt ez ésszerűsítés, mi tette szükségessé, főleg egy önállóan kezelt falu esetén.

Földrajzi alátámasztást nem igazán fedeztem fel rá, miért volt jobb helyen akár csak így, egy település is egy másik megyében. Miért voltak Somogy és Baranya, vagy Somogy és Zala esetén apró toldások átcsúsztatva, amik nem is voltak szemetszúróan elálló, kilógó részek, normálisan beleolvadtak a körvonalba. Nézd meg Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye között a vonal változását. Warum?

Én nem fedezek fel benne konzisztenciát. Nem lett láthatóan jobb, nem volt indokoltabb így, mint úgy. Ebben a megyetöredékek összevonásai voltak érdemi változást hozók egyedül, illetve Veszprém és Csongrád megye tűnik esztétikailag rendezettebbnek - bár ez igazából a benne élőknek lényegtelen, ők földrajzilag nem érzékelik, ha egy nyúlványban élnek, hiszen lentről látják magukat, ahol ez majdnem mindegy. De ezeken kívül semmi tényleges szépítő lecsippentés, amőbaformákból valamilyen normálisabb alaknyerés, egyenes vonalasítás, vagy akár méretbeli egységesítés egymáshoz, vagy bármi ilyesmi nem volt, cikkcakkokat váltottak újabbak, de mindenhol, mindenhol, feleslegesen mindenhol, és az aprócska (fentebb meg is nevezett) átcsatolások főleg nehezen értelmezhetőek innen-oda, főleg éket kiszakítva egy pont addig egységes hatású tömbből a szomszédjához, és semmi mást körülötte. Nyilván mindegyiknek külön-külön története van, hogy miért volt ott jobb.

Biztos van, aki nagyon érti a témát, és tudja a hátterét, mi indokolta járásomként, vagy akár csak településenként, gondolkodtam is egy kérdéskiírásban korábban, csak rájöttem, hogy nem itt találok ehhez szakembert, így felesleges volna.

Jav.: Bár azt írják róla, sok régtől meglévő *anomáliát felszámolt

Egy másik példa, Bakonysárkány is egyetlen különálló település, ami Fejér megyétől átkerült Komárom-Esztergom megyéhez. Miért volt ott jobb helyen? Miért volt ott ésszerűbb?

Nem látok amögé a mondat mögé hátteret, hogy hagyományból problémásan hagyott jelenségeket rendezett a megyéket illetően.

"Te ezt most komolyan gondolod, hogy az volt a cél az átrendezéssel, hogy szebb vonalak legyenek a térképen?"

- Nem, pont, hogy nem.

Azt írtam, hogy például Zala átnyúlásának visszametszése a Balaton partjáról, vagy Veszprém földnyelvének lecsippentése esztétikailag mondjuk földrajzilag lehetett "rendezettebb" hatású, de az ott élőknek tulajdonképpen érdemi változást nem hoz, hogy mi van a lakcímkártyájukon, lentről, a földről látják magukat, így ez mindegy.

Épp erről beszéltem, itt lényeges adminisztratív változás a megyetöredékek egybevonása volt egyedül, de _minden_ megyéhez hozzányúltak, nem maradt érintetlenül az sem, ami teljes terjedelmében megmaradt az országhatárokon belül.

Ha mondjuk enklávék és exklávék lettek volna, amiket felszámolnak, érthető lett volna. Ahogyan a kilógó, feleslegesen benyúló félszigetek lecsippentése is az azt három oldalról körbefogó szomszédos megyébe.

De ehhez képest megmaradtak ilyenek (piros kör):

[link]

...és indokolatlanul átcsippentettek ilyeneket (sárga kör):

[link]

Ez csak 2 példa mindkettőre. Egy-egy beékelődő település ilyen helyzetben megmaradása, mellette integráns települések indokolatlan átcsippentése, a környezetükből kiemelve. Lehetne tovább jelölgetni.

Miért volt ez ésszerűsítő, hagyományokban meggyökeresedett anomáliákat felszámoló?

Itt látszik például, hogy a megmaradt kis kilógó, árválkodó település Baranyánál közelebb is volt a szomszédos megye székhelye, mégis megmaradt így - így tehát ez, mint indok, kiesik -, és ugyanez van Tolna esetén is közvetlenül mellette, amíg mások (például a korább jelölt apró részek) esetén nem látni rációt a kiszakításra:

[link]

*székhelyéhez

*korábban