Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Romániában mi alapján döntötté...

Romániában mi alapján döntötték el, hogy melyik vármegye szűnik meg és melyik marad meg Erdélyben? Miért nem hagyták meg a Küküllő megyéket?

Figyelt kérdés

Ugye Erdélyben a mainál jóval több megye volt. Viszont Romániában a megyerendezés során mi alapján döntötték el, hogy melyik megyét hagyják meg, és melyiket szüntetik meg? A magyarság csak kb 3 megyére korlátozódott már akkor is, ez Maros, Hargita meg Kovászna, így a nemzetiségi kérdés nem játszott sok szerepet.


Erdély régi vármegyéi:


[link]


És a mai megyebeosztás:


[link]



Mi alapján szüntették meg mondjuk Nagy-Küküllő, Kis-Küküllő meg Fogaras megyét, és miért pont Brassó meg Maros megyét bővítették ki, amikor mind a 2 keményen román többségű volt?


Nagy-Küküllő és Kis-Küküllő megye Erdély leggazdagabb megyéi voltak, ezeket miért kellett megszüntetni? Leginkább ez érdekelne, ennek van valami oka? Mert mind a 2 megye román többségű volt.


Ugyanúgy pl Szilágy és Beszterce-Naszód megyét meghagyták, de a köztük lévő Szolnok-Doboka ment a levesbe.



Mi alapján döntötték azt el, hogy X megye megmarad, Y fel lesz osztva? Szeben megyét ugyanúgy kibővítették észak felé, nyugati felét meg elcsatolták.



Mi alapján húzták meg a mostani megye határit? Minden érdekelne a témával kapcsolatban. A 2 leggazdagabb megyét, Kis- és Nagy-Küküllőt miért kellett eltörölni?



2016. aug. 16. 15:39
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
41%
A románok betegesen félnek a kerékpározástól, így olyasminek, ami erre emlékezteti őket (küKÜLLŐ) esélye sem volt a fennmaradásra.
2016. aug. 16. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

Fogaras vármegyét szerintem azért szüntették meg, mert csak Brassó városában 2-szer többen éltek, mint egész Fogaras megyében. Fogaras város konkrétan 10-szer kisebb Brassónál. A szomszédos Nagyszeben megyeszékhely meg még Brassónál is 2-szer nagyobb. Így a Brassó és Szeben megyék között fekvő Fogaras megye emiatt feleslegessé vált, ezért osztották fel a két szomszédos megye között.


A Küküllő megyékről nem tudok nyilatkozni, de ez engem is érdekel.


De Magyarországon is volt ilyen. Csanád megye 90%-a Magyarországon maradt, mégis felosztották Csongrád meg Békés megye között, mert túl kicsi és jelentéktelen volt, csak a közigazgatást és a papírmunkát bonyolította volna.

2016. aug. 16. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%
Azért, hogy egyes területeken látszólag kisebbségbe kerüljenek a magyarok. Vajon Szlovákiában is miért észak-dél irányú az összes megye?
2016. aug. 21. 23:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Kimaradt azért pár lépés az általad leírtakból. Történelmileg így alakult a folyamat:


1. Trianon után a Román Királyság átvette Erdélyt, és a vármegyéket átkeresztelték megyékké. Egy (rövid) ideig nem változtattak a határaikon, csak megyének nevezték. Így nézett ki: [link]


2. Az 1923-ban kelt új alkotmány hatására 1925-ben átrajzolták a megyék határait, főleg Erdélyben, elsősorban etnikai szempontok figyelembevételével, úgy, hogy a határmenti megyék román többségét növelni tudják, és román többségűvé váljon Maros megye is (igaz, itt a többség relatív és hajszálnyi lett, még a megyehatár átrajzolása után is, anyanyelvi szempontból pedig egyelőre a magyar ajkúak maradtak 46%-os relatív többségben). Három magyar megye maradt csak: Udvarhely, Háromszék, Csík. A két Küküllő megyét nem bántották, mert ekkorra már spontán demográfiai változások által is sikerült a románoknak (relatív) többségbe kerülni a szászokhoz képest, az egyetlen korábban szász többségű megyében, Nagy-Küküllőben is. Ez az állapot így nézett ki: [link]


3. A viágháború után Erdélyben visszaállították a királyi megyéket, 1950-ig (lásd: a fenti linket, de Besszarábia nélkül).


4. 1950-ben nekifutottak a sztálini modell alkalmazásának, de megpróbálták átvágni Sztálin bátyót, és úgy csinálták meg, hogy a kisebbségek által lakott területek autonómiája helyett, vegyes régiók legyenek, tudatosan kettévágva a Székelyföldet, és elsöprő román többségű régiókba beolvasztva az északi és déli területeket. Ez az állapot 1952-ig állt fenn, és így nézett ki: [link]


5. 1952-ben Sztálin atyuska szelíden megdorgálta Romániát, mert amit sztálini modellként létrehozott, nem felel meg a sztálini modellnek. Sztálin maga is grúz, kisebbségi volt, ezért elvárta, hogy szovjet mintára a magyarok is kapjanak egy autonóm terüetet Romániában. Közismerten bársonyos modorában felkérte hát a román kommunista vezetőket, szíveskedjenek kissé korrigálni a hibát, mert különben a nemlétező isten tudja, mi baj érheti őket. Még az sem puhította meg a nagy vezér szívét, hogy épp az ő nevével próbálták elkendőzni az etnikai diszkriminációt, Sztálin Régiónak keresztelve a déli székelység és szászság beolvasztására, elnyomására kitalált régiót.

A román kommunista vezetők, ha már ilyen szépen kérte őket Sztálin, végülis átalakították a régiórendszert, létrehozva benne a Magyar Autonóm Tartományt. 1956-ig ez így nézett ki: [link]


6. 1956-ban azok a csúnya magyarok eléggé kiviselték magukat ahhoz a forradalmukkal Pesten, hogy a román kommunista vezetők úgy érezzék, Sztálin atyuska utódja, Hruscsov papa ebben a történelmi pillanatban talán elnézné nekik, ha mégis visszakorrigálnák egy kicsit, etnikai alapon, a magyarság kárára a régiókat, úgy, hogy 77,3%-ról mondjuk 62,2%-ra essen a magyarság aránya a legmagyarabb régióban is. Megszüntetni azért nem merték, és zavarni sem akarták a nagy vezért azzal, hogy megbeszélik vele a dolgot, hanem úgy suba alatt gondolták. Sikerült: a Magyar Autonóm Tartományból kivettek és a Sztálin tartományhoz csaptak egy jó nagy, elsöprő magyar többségű területet (kb. a mai Kovászna megye területét), a megbaradt csonkhoz pedig román területeket illesztettek, és elnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartománynak. Ez az apró változtatás így nézett ki: [link]


7. 1960-ban úgy gondolták, épp elég idő eltelt már Sztálin atyus halála óta, s hallgatva az új idők új szavára, átkeresztelték a Sztálint Régiót Brassó Régióra, egyúttal még módosítgattak egy sort a régióhatárokon is, további román területeket tapasztva a Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz, úgy, hogy a magyarság egyre enyhébb többségben, de azért még többségben legyen. Ez így is maradt 1968-ig, ebben a formában: [link]


8. 1968-ban, az egy évvel korábban hatalomra került Ceausescu elvégezte a megyésítést, szétrobbantotta a tartományokat (régiókat), köztük, természetesen a magyar autonómiát is, miközben az internacionalizmus eszméje helyett a nacionalizmust állította saját, erősen ázsiai ihletésű kommunista programja középpontjába.

Ez a megyésítés a régiók keretében még egyben maradt történelmi régiókat is szétverte (szándékosan), etnikai alapokon húzta meg a megyehatárokat, háromba vágva a Székelyföldet, kettőbe a szászok lakta Királyföldet, ketté vágva a Kalotaszeget (Szilágy és Kolozs megye között), ketté vágva a történelmi Aranyos széket (Kolozs és Fehér megye között), szétszaggatva a történelmi Szilágyságot (Szilágy, Szatmár és Máramaros megye közt osztva szét), a történelmi Szatmárt (egy részét Máramaros megyéhez csatolva), úgy, hogy mindenütt csökkenjen a magyarság aránya, kivéve azon a területen, amivel már nincs mit kezdeni, ezt két megyére osztva karanténba zárni (Hargita, Kovászna), miközben a harmadik, "menthető" megyét egyértelműen román többségűvé tette, hozzácsapva román és szász területeket, kisebbségbe szorítva a székely és mezőségi magyarságot.

EZ A MAI ÁLLAPOT IS, melyen a kommunizmus bukása után semmit sem változtattak. És így néz ki: [link]


Ez volt a teljes folyamat. Igyekeztem a történelmi okokat, mozgatórugókat is kiemelni. Remélem, kielégítő a válasz. :-)

2016. aug. 22. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:

SZépen összefoglaltad, ment a zöld kéz! :)


Akkor küküllő megyék akkor szüntek meg, mikor régiósítottak? mert ma a községhatárok is mások.

2016. aug. 22. 14:08
 6/11 anonim ***** válasza:
100%
Igen, a két Küküllő (és Szolnok-Doboka is) 1950-ben tűnt el, a régiósítás hatására. Ekkor az addigi járási rendszert is felszámolták, helyette egy "rajon" (körzet) alapú rendszert alakítottak ki (tehát a régiók rajonokra oszlottak tovább). A Ceausescu-féle megyésítéskor meg a rajonok helyett község-alapú közigazgatást vezettek be. Tehát minden önkormányzat egy község, ahol kicsi falvakról, tanyákról beszélünk, ott akár hat-nyolc-tíz falu is alkothat egyetlen községet, közös polgármesterrel és helyi tanáccsal (közgyűléssel), a nagyobb városok akár egyedül, akár beosztott falvakkal közösen alkotnak egy községet, míg Bukarest hat kerülete tulajdonképpen hat község, amelyeket egy főpolgármester fog össze.
2016. aug. 22. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

És amikor visszavezették a megyerendszert, akkor ezeket hogy hogy nem alakították vissza?

Szeben megyén pl kibővítették északra, pedig masszívan román többségű volt a megye amúgy is.

Vagy pl Szolnok-Doboka megye is Kolozs, Szilágy meg Beszterce-naszód megye között lett felosztva. Ezeket a megyéket visszaalakították a régiórendszer eltűnésekor, de pl ezt a 3-at miért nem?

2016. aug. 22. 16:26
 8/11 anonim ***** válasza:
100%

Egyrészt Ceausescut nem érdekelték a történelmi hagyományok (nem is nagyon volt tisztában velük), másrészt "a múltat végképp eltörölni" gondolat jegyében, amiről tudtak, azt semmissé akarták tenni. Történelem helyett is dáko-római mitológiát oktattak.

Másrészt nagyobb megyéket akartak, amelyek megyeközpontjai fejlettebb, és lehetőleg román többségű városok kellett legyenek.

2016. aug. 22. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:
Érdekes. Bár sajnálom, hogy eltűntek :(
2016. aug. 22. 19:24
 10/11 anonim ***** válasza:
78%

Közrejátszott az is, hogy mennyire volt jelentős az adott megye központja.

Vegyük példának az egykori Szolnok-Doboka vármegyét, a mai demográfiai adatokkal. Ezt a megyét 4 mai megye között osztották fel: Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód és Kolozs megye között. Mai demográfiai adatokkal nézve:

Zilah: 56 ezer fő

Kolozsvár: 303 ezer fő

Beszterce: 67 ezer fő

Nagybánya: 122 ezer fő


Ezekhez képest Szolnok-Doboka vármegye egykori központja, Dés, egy jelentéktelen, 30 ezres kisváros.


Ugyanez volt a Küküllő vármegyékkel is. Kis-Küküllő székhelye, Dicsőszentmárton egy 20 ezres pici város. Nagy-Küküllő egykori központja, Segesvár sem jelentősebb, mindössze 5 ezer fővel nagyobb a lakossága, mint Dicsőszentmártonnak.

Amondó vagyok, hogy ha megmaradt volna Nagy-Magyarország, akkor sem léteznének már ezek a megyék. Túl kicsik és jelentéktelenek voltak. Vagy ha léteznének is, akkor is egy bizonyos régión belül, max akkor nem a megyéknek lenne nagyobb szerepe, hanem a régióknak.

Kis-Magyarországon sem hagytak meg minden megyét. Zemplén megye Magyarországon maradt része kb akkor volt, mint ma Komárom-Esztergom megye, mégsem hagyták meg önálló megyeként. Ugyanúgy Hajdú vármegyét egyesítették a Bihar megye Magyarországon maradt részével, és ezáltal megszűnt végleg az önálló Hajdú vármegye.

2016. aug. 22. 20:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!