Romániában mi alapján döntötték el, hogy melyik vármegye szűnik meg és melyik marad meg Erdélyben? Miért nem hagyták meg a Küküllő megyéket?

# 10-es:

Kicsit fordítva ültél a bilire, ugyanis az összefüggés épp ellenkező előjellel igaz: nem föltétlenül a nagyobb városokat választották, sőt, sok esetben abszurd döntéseket hoztak. A városok épp a megyeközponttá válás UTÁN lettek szürreális mértékben, erőszakosan IPAROSÍTVA, és urbanizálva.

A századelőn például Szatmárnémeti jóval nagyobb város volt Nagybányánál, a régió legnagyobb városa. Amikor kialakították a Máramaros Régiót (amit Nagybánya Régiónak is neveztek - ez mindig változott), akkor mégis a kisebb és fejletlenebb NAGYBÁNYA LETT A KÖZPONTJA, egyszerűen csak azért, mert a románság valamivel nagyobb arányban volt jelen a városban, és román települések vették körül. A régió központjának a legrománabb várost kellett választani. Azután az erőltetett iparosítás és betelepítés megváltoztatta a lakosság arányait és szerkezetét, és valóban a legnépesebb várossá vált a régióban (ma is az). A megyésítéskor persze már akkora volt, hogy abszurd lett volna visszacsatolni Szatmár megyéhez, inkább Máramaroshoz csatolták, és a történelmi központ, Máramarossziget helyett megtették megyeközponttá.

Hasonlóan dőlt el a megyeközpont kiválasztása Hargita megye esetében. A hagyományosan fejlettebb Székelyudvarhely helyett Csíkszeredát választották, mert ha hajszálnyival is, de eleve nagyobb volt a románság aránya, és földrajzilag jóval közelebb esett román lakosságú területekhez (míg Udvarhely a Székelyföld közepén van, minden oldalról magyar települések szegélyezik).

A logikád tehát jó, de történelmileg egy másfajta logika uralta a dolgok alakulását: elsősorban etnikai szempontok szerint döntöttek, és csak másodlagosan vették figyelembe, mintegy kiegészítő szempontként a városok valós adottságait. A régió-, majd a megyeközpontok népességrobbanása csak a kijelölésük után következett be, a nagyarányú iparosítás és betelepítés következtében.