Megelőzhető lett volna az elszakadás, ha minden nemzetiségnek autonómiát adunk?

A kiegyezés után ( 1867 ) mi is minden nemzettel kiegyezést kötöttünk. 1868-ban minden nemzet kulturális autonómiát kapott, amit a '40-es években követeltek. A nemzetiségi kiegyezés így is egyedülálló jogokat adott a kisebbségeknek, sehol máshol nem rendelkeztek ennyi joggal. De ekkorra ez már kevés volt nekik.

Egyedül a horvátok kaptak autonómiát. És érdekes mód, ők tökéletesen megelégedtek vele. Saját parlament, saját törvénykezés, az ország élére a kinevezett bán került, horvát nyelv használata, horvát nyelvű iskolák. Ugyan a horvát parlament alá volt rendelve a magyar parlamentnek, de a horvátok 42 fővel képviseltethették magukat a magyar országgyűlésen. Ez békét hozott köztünk, a horvátok megelégedtek ezzel, lemondtak elszakadási igényükről ( az, hogy a világháború kitört és a lehetőséget kihasználva mégis leszakadtak, már más kérdés ).

A szlovákok is eleve azért nem fogtak fegyvert ellenünk '48-ban, mert 1: nem bíztak az osztrákokban, 2: azt remélték hogy majd Magyarország jogokkal és / vagy autonómiával fogja meghálálni.

Ha a szlovákok és a románok is megkapják az autonómiát ( Felvidék északi része, Erdély déli része ), béke lett volna köztünk? Megelőzhető lett volna az elszakadás?