Mik voltak a tapasztalatok a Kádár-rendszerrel, az akkori élettel kapcsolatban?

00:07 De jókat írtál, én már el is felejtettem. De azért néha volt hétfőn "rendkívüli adásnap". :) Mi a csehekhez jártunk néha vásárolni, ott olyan jó cuccok voltak.

Szlovákiába (akkor Csehszlovákia része volt) átjártunk tréningruhát és cipőt venni. Egyszer a besározott túrabakancsot le akarták szedni rólunk a cseh fináncok Hidasnémetinél a vonaton. De aztán kiabált a társuk, hogy a másik fülkében egy lengyel nőnél húsz pár szandál van, minket békén hagytak. Az viszont igaz, hogy mielőtt valakit felvettek volna az egyetemre, még a nagyszüleinél is megnézték, nem voltak-e 19-es vöröskatonák vagy partizánok. Akkor az jó pontot jelentett. De közalkalmazott vagy köztisztviselő se lehetett akárki, előtte ellenőrizte a titkosrendőrség. Még a szomszédait is kikérdezték, ha nem voltak nyugati rokonai, az sokat számított. Volt az egyetemen olyan tanár, aki hetekre eltűnt, nem tudtuk, miért. Munkásőr gyakorlaton vett részt.

1968-tól már volt második adó, igaz, csak kísérleti, ez volt az MTV2. 1969-ben vettünk a rossz Tavasz tévé helyett a bizományiban egy éves Oriont, ezzel már lehetett venni. 18 évet(!) élt ez a tévé, aztán már szineset (Videotont) vettünk. A Keravillban sok olcsó NDK-s háztartási gépet lehetett kapni (hajszáritó, turmixgép, mindenféle). Nyáron a kempingek tele voltak NDK-s és lengyel turistákkal, ott sátraztak mindenhol, főleg a Balatonnál.

NDK turmixgép a levehető ajtajú? :D

Jaaaa az NDK-s túristák abban a szörnyű barna szandálban. Arról lehetett megismerni Őket.

NDK-s turisták: meg a Trabantok tömegéről, amelyek pici utánfutóikban volt sátor, gumimatrac, kemping gázpalack főzővel. Itt pedig várta őket a nyugati rokonság.