Miért keresnek többet az akadémikusok, mint pl. a miniszterek?
Tudomásom szerint Magyarországon a hivatali szférában jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak a legmagasabb a havi átlagos jövedelme. Magasabb, mint pl. a minisztereké vagy a köztársasági elnöké. Az egyszerű adófizetők túlnyomó többsége ugyanis szerintem nem tudja, hogy az MTA rendes tagjainak a havi "tiszteletdíja" átlagosan egymillió forintnál több. Ráadásul az akadémikusok és az MTA úgynevezett szavazati jogú már tagjai általában valamelyik egyetemtől mindamellett még több százezer forintos professzori, valamelyik kutatóintézettől szintén több százezer forintos fizetést és valamelyik intézménytől pedig szintén több százezer forintos tanácsadói díjat zsebelnek be egészen a halálukig. Nem sokkal kevesebb a tudós egyesület úgynevezett levelező tagjainak a jövedelme. Ráadásul a tudósok közül azok, akiknek az MTA-tól kapott doktori címe van, ők is közel százezer forint havi "tiszteletdíjban" részesülnek.
A magam részéről nem is lenne mindez ellen kifogásom, ha nem az adófizetők pénzéből, illetve az államtól kapott pénzt nem a lehető leggaládabb módon osztanák szét. Ugyanis még az átkos rendszerben is törvény szabályozta a felsorolt különböző fokozatú tagok havi tiszteletdíjának a mértékét. Akkoriban csak és csakis a tudományos fokozatuktól függő mértékben minden akadémiai tag jogosult volt meghatározott összegű, de nem ilyen mértékű tiszteletdíjra. Csakhogy már régen megszűnt ezen a téren (is) a jogegyenlőség. Most már több mint egy évtizede az MTA vezetősége dönti el, hogy kik és mennyi "tiszteletdíjat" kaphatnak. Ezt pedig oly módon teszik, hogy kitalálták a köztestületi tagok kívülről abszolút ellenőrizhetetlen internetes szavazati rendszerét, valamint az úgynevezett szavazati joggal rendelkezők és nem rendelkezők csoportosítását. Mindezek révén az egyes tudományágakat képviselő tudományos testületeknek általában 21-25 fős a taglétszáma, s még azok is egymás közt döntik el, hogy ki és mennyi "tiszteletdíjat" kaphat havonta. Igaz, a köztestület taglétszáma több ezer főre nőtt, amikor kitalálták, hogy az egyetemek által adományozható úgynevezett filozófia doktora, angol rövidítéssel a PhD fokozatú címmel rendelkezők is köztestületi tagok lehetnek. Azonban éppen ezért bőven van belőlük a szavazati jogú bizottsági tagok közt is. A PhD-t pedig akár filozófus, akár kémikus, akár más tudományág képviselője az illető, egy hároméves fizetős tanfolyam elvégzése és a fokozathoz szükséges szakvizsgák letétele, valamint a szükséges szakdolgozat elfogadtatása után bárki megszerezheti. Ma már viszont a korábbi kandidátusí és akadémiai doktori fokozathoz szükséges szabályokkal ellentétben egyáltalán nem követelmény, hogy az illető legalább egy új tudományos felfedezést bizonyítson az értekezésével. Annak - lásd pl. a leváltott köztársasági elnök esetét - gyakorlatilag csak a formai követelményeit vizsgálják. Így aztán jelenleg Magyarországon már több a PhD-val rendelkező MTA köztestületi tagok száma, mint pl. a magyarországinál sokkal több lakossági létszámmal és még több egyetemmel rendelkező New York állam Tudományos Akadémiájának.
Vajon ez lenne a tudományok és a tudósok igazi megbecsülése és a demokrácia csúcsa? Szerintem nem. Ha valaki mindezt mégis helyesli és meg is tudja indokolni az álláspontját, akkor kérem, a hozzászólásával segítsen lehűteni a sok éve tartó mérgelődésemet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!