Miért volt jobb Kádár idején?

Semmivel nem volt jobb, csak egy bizonyos réteg sírja vissza, meg pár agymosott hülye. :P

Erika Berger, neked is ironizálhat az ember, ha nem esik le. :-) Éppen azért írtam a cerkáról, mert az volt az egyetlen dolog, ami jobb volt, mint ma. Szívesebben lennék inkább most húsz éves.

Ez így, hogy általában jobb volt, az nem igaz. Más volt a dolgok eloszlása, rendje, nem voltak ilyen szélsőségek pozitív és negatív irányban sem. A megítélés nagyban függött az adott személyek igényeitől, lehetőségeitől, származási körülményeitől. Valóban kötelező volt a munkahely (különben a közveszélyes munkakerülés büntetendő esete állott fenn) és ehhez szinte minden gyár, üzem, termelő tevékenységet végző cégnél a kapuban ott volt a hirdető tábla, hogy ilyen meg olyan munkaerőt (segédmunkást is !!) felveszünk. De bizony egyáltalán nem volt könnyű szellemi tevékenységet jelentő munkakört találni egyetemi végzettséggel (akár tanár, akár tanári, akár kutatói munkáról volt szó. De azok sem tudtak könnyen találni elhelyezkedést, akik politikai okok miatt "nemkívánatosak" voltak a rendszer számára. Emlékszem, hogy a börtönre ítélt Kopácsi Sándor volt budapesti rendőr főkapitány felesége kénytelen volt nagy nehézségek árán perecet árulni az Állatkertben, mert különben a lányával éhen haltak volna. Persze nagyon jó volt a szabolcsi és borsodi ingázóknak, mert olcsón kaptak munkásszállást és tisztességes megélhetést nyújtó fizetést még akkor is, ha a munkahelyükön csak látszattevékenységet folytattak (ami többnyire nem az Ő hibájuk volt). Mert az bizony nem volt jó, hogy csak párthű meg KISZ-hű emberek juthattak előre, magasabb pozicióba és magasabb bérért. Többek között azért sem, mert ezek az emberek szakmailag nem voltak a csúcson és egyben gátolták a tehetségesek alkotóképességének kibontását. Nagyon ritka volt, hogy szakmájukhoz értő emberek magasabb irányító helyzetbe juthattak és őket is folytonosan piszkálták. Az arányokat tekintve egyértelműen jobb volt a fizikai vagy betanított ügyintézői munkát végzők anyagi helyzete, mint az "értelmiségieké". Persze a korszak vége felé erős fellazulás volt már és a magasabban képzettek jobb lehetőségek közé kerültek. Úgyhogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen képzettségű és végzettségű emberek tartják ma "jobbnak" a Kádár rendszert. Az biztos, hogy a rendkívül szélsőséges vagyoni különbségek létrejöttét büntetőjogilag gátolták még akkor is, ha az mai értelemben véve tisztességes munkából születtek volna meg. Itt csak utalnék Albert díszhal kereskedő ügyére meg az elhíresült meggymagos kertészre, akiket egyértelműen irigyeik jelentettek fel és a rendszer "példát" is statuált.

Mert akkor sokkal nyugisabb és kiszámíthatóbb volt az élet, ami most nagyon hiányzik.

Ugyanakkor a középfokú képesítéseket másképp kezelték 90 előtt.

Mert nem volt annyi megfizethetetlen géniusz, mint manapság.