Ez előző kormány jobban támogatta a felsőoktatásban tanulást?

Ha a pénzt nem is figyeljük:

-bemeneti követelmény a nyelvvizsga

egy magyarszakos bőven ráér az egyetem alatt megszerezni a nyelvvizsgát. Azzal egyet is értek, hogy a diplomát csak azzal együtt adják ki. De ha gimiben trágya volt a nyelvoktatás (ahogy egyébként legtöbb helyen az) akkor esélye sincs a tanulónak egyetemre menni.

-kormány által kihelyezett tagok az egyetemek vezetőségében

No comment. A lényeg, hogy vagy az elvárásnak megfelelő módon vezeted az egyetemet, vagy sehogy. Bezzeg ha '56ról van szó, büszkék vagyunk a lázadozó egyetemistákra, mi?:D

# 1/2 Időpont ma 20:18

Bullshit. Mondjuk Trumphoz illő, ezt elismerem :-)

A fityisz úgy csökkentette a kiadásokat, hogy cserébe döglődik a felsőoktatás. Tapsoljunk nekik!

És azt beleszámoltad, hogy a maszop idejében nem 500 pont volt a max pont felvételin, hanem csak 460 vagy mennyi?

Egyébként az USA-ban nem fizeti helyetted az állam a tandíjat, azért vesznek fel mindenkit. Költségtérítésesre gondolom te is bekerültél volna: van diákhitel, tehát megvan a lehetőséged a tanulásra.

Egyébként pl. a műszaki képzéseken nem csökkent a felvettek száma, sőt még talán nőtt is.

Olyan szakokon csökkentették a férőhelyeket, amely szaktudásra nincs akkora kereslet.

"Megnéztem jó pár évvel ezelőtti adatokat, sokkal alacsonyabb volt a ponthatár. "

A nevesebb egyetemeken sosem volt alacsony a ponthatár, korábban is voltak műszaki szakok, ahova plusz pontok nélkül nagyjából esélytelen volt bekerülni, 135-140 pontos határok voltak és 144 volt a max pont.

"Aki nem oda való, az úgyis kihullik az első vagy a második félévben. "

Ilyen szempontból sajnos nagy bukta az oktatási rendszerünk. Az egész felsőoktatás arról szól, hogy egy hallgató minél jobban elcsússzon, minél tovább a rendszerben maradjon, mert annál tovább kapnak rá támogatást az egyetemek.

"Egy fejlett országban, mint például az USA"

Az USÁ-ban is vért hugyoznak akik egy nevesebb egyetemre akarnak bekerülni, főleg ha államira, nem ok nélkül kell ott is sport ösztöndíj, meg minden egyéb.

"A fejlett országokban vannak olyan régiók, ahol a diplomások aránya az 50 százalékot is eléri."

Itthon is vannak helyek, ahol sokkal magasabb az arány, csak ez odakint nagyságrendekkel több embert jelent.

"A robotizálás miatt csökken a betanított munkák aránya, a jövőben meg is fog szűnni valószínűleg."

A betanított munkásoknak nagyjából zéró oktatásigénye van. De ez csak a másik véglet a diplomával szemben. Közte meg ott van egy halom szakmunka, amit ha valós tudással végez az ember, akkor mind itthon, mind külföldön megél belőle. Építőiparban például egyre inkább csak az "alja" marad, mert aki bármennyire is érti a dolgát az már elhúzott innen.

A helyzet az, hogy a ponthatárok alacsonyabb volta az nem a felsőoktatás támogatása. A támogatás az, ha a felsőoktatásban minőségi körülmények vannak (környezet, tanterem, oktatási eszközök, stb.), magas képzettségű tanárok oktatnak minőségi tudást, ha a hallgató azért jelentkezik oda, mert elhivatottsága és szorgalma van, és ezt minden eszközzel elősegítik.

A ponthatár egy technikai szám annak érdekében, hogy a szak iránti szükségleteket, valamint a kapacitás lekötését szabályozzák.

Nem lenne jó, ha az egyetemre bárki bejutna, aki csak akar. Ez egyfelől tervezhetetlenné teszi a szakemberképzést, másfelől egy csomó hely, terem, oktatói kapacitás és sok más fölöslegesen lenne lekötve, néha munkaerőhiányt, máskor meg munkaerőfölösleget okozva. Ez minden tevékenységet rendkívül megdrágít.

A magas tudásszint megfelelő mennyiségének és a gazdaság igényének összhangban kell lennie. Ha sokkal több a jól képzett diplomás, mint amennyit a gazdaság igényel, akkor az pazarlás, ha pedig sokkal kevesebb, akkor az a gazdaság leromlását eredményezi. Az egyensúlyban tartás egy nagyon nehéz és nagyon fontos feladat.