Budapesten miért nem vezetnek be hasonló albérlet árszabályozást, mint Berlinben?

Amíg az albik nagy része feketén van kiadva, addig szerintem nincs sok értelme szabályozni. Az árszabályozást amúgy se tartom korrekt dolognak, hadd legyen az én jogom eldönteni, mennyiért adom ki a lakásom.

Inkább azt kéne valahogy korlátozni, hogy az életvitelszerűen nem Budapesten élők nehezebben bérelhessenek lakást.

Berlinben sincs sok hatása, illetve a módszert, amit a törvény tartalmaz, szinte sosem alkalmazzák, mert életszerűtlen. Inkább csak figyelemfelhívásra jó és a tulajok részéről önmérsékletre int, de ennek a hatását lehetetlen mérni, meg ez meg ugye csak egy magas kultúrájú helyen működik.

Ahogy #1 mondja, sokkal több értelme lenne a lakások rendeltetésellenes használatát (apartmanoztatás, irodásítás, üresen állni hagyás) tiltani, ezáltal a kínálat mesterséges szűkítésének elejét venni. Egyébként ezt is csinálják Berlinben és sok más nagyvárosban. Valamint kár volt az önkormányzati bérlakásokat elkótyavetyélni, de az már veszett fejsze nyele.

Nekem is van kiadott lakásom. Én inkább ott látom a bajt, hogy engem a kutya nem véd meg. Személy szerint nekem nincs gondom, rendes bérlőim vannak, vigyáznak mindenre, "cserében" olcsón adom, évek óta nem változott az ár, nekem "talált" pénz, rendes család, időben fizetnek stb.

De volt olyan haverom, aki nagyon megszívta, milliókat költött a kecójára, úgy lelakták neki, alig tudta kitenni a nem fizető bérlőket, és még ő ellene járt el a rendőr, amikor be akart menni a saját lakásába - a haverom nem egy kétajtós szekrény, amolyan "bocs, hogy élek" típus. Sokáig pereskedett aztán.

Ha bekeményítenek, csak hivatalosan lehet kiadni, nem állhat üresen meg hasonlók, akkor eladom majd a francba, vagy beköltöztetek rokont ingyen - papíron mindenképpen ingyen.