Miért gond hogy az egyetemi felvétel egyik alapkövetelménye a nyelvvizsga lenne?

# 20/20 Időpont ma 22:19

"Senkit nem akadályoz a rendszer maga, hogy írjon egy 500 pontos felvételit és bekerüljön akárhova."

Ez lemaradt:

De a középiskolák szintje nem mindenhol üti meg azt a mércét: felszerelés, kréta, tanár... mindenből hiány van.

Meg lehet nézni a bolond finneket. Végülis csak három nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten mire végeznek a középiskolával.

Azért mert ez csak arra jó, hogy jól kitömjük a magániskolák pénztárcáját. Akkor mi a f-asznak van angol érettségi? Jó nagy hülyeségeket tudnak írni itt is egyesek.

"Egy kozepfoku nyelvvizsgat pedig (mar bocsanat) barki le tud tenni,az is,akinek nincs nyelverzeke."

Akkor meg meg mi a francnak kell kötelezővé tenni, ha úgy se ér szart se? Te is annyit értesz az oktatáshoz, mint tyúk az abc-hez...

#23

""Egy kozepfoku nyelvvizsgat pedig (mar bocsanat) barki le tud tenni,az is,akinek nincs nyelverzeke."

Akkor meg meg mi a francnak kell kötelezővé tenni, ha úgy se ér szart se? Te is annyit értesz az oktatáshoz, mint tyúk az abc-hez..."

Nem én írtam az eredeti választ, de ha neked komolyan ez a következtetésed belőle #23, akkor a logikai készségeid erősen a nullához közelítenek; és még te osztasz ki másokat..

Véleményem szerint messze nem teljesíthetetlen feladat egy középfokú nyelvvizsgát megszerezni középiskola végére. Ráadásul itt nem is második idegen nyelvről beszélünk, hanem arról, amit a diákok már általános iskola óta tanulnak. Nehogy már sok év alatt valakinek még mindig ne legyen középfokú nyelvtudása, ha mégis az, akkor meg egyszerűen nem akar tanulni az illető.

Sok válaszoló meg nem tudom milyen iskolába járt, de én pl tavaly érettségiztem, és 12. év végére már az angolos csoportunk több, mint felének volt felsőfokú nyelvvizsgája, középfokú meg kb mindenkinek, még a leghülyébbeknek is, pedig nem top 10-es gimibe jártam, és nem is mondanám olyan jónak az angol tanáromat.

Hát nézd, erre én meg csak annyit tudok mondani a már említett személyes példámon kívül, hogy a diákok nagyon nagy részének nincs nyelvvizsgája, tehát nem a ti példátok az általános. Ez pedig azt jelenti, hogy rendszerszintű problémáról van szó.

És még egyszer: 18 évesen színötös voltam angolból egy jónak számító gimiben, emelt szintű érettségit tettem le angolból szintén jeles eredménnyel, felvettek a felsőoktatásban anglisztikára - de a nyelvvizsga nem sikerült.

Itt azért lehet némi szakadék az oktatás és a nyelvvizsgakövetelmények között, nem?

# 25/28 Időpont ma 17:27

Maximum pontszám két emelt érettségivel is megvan, szóval nem, nem kvázi-kötelező.

# 26/28 Időpont ma 17:33

Igen, pocsék angoltanárral, minimál órarenddel, külön tanulás nélkül. Gondolom.

Mint írtam, a rendszer szerint alapvetően nincs gimnázium végére elegendő nyelvtudásod a középfokúhoz. Innentől kezdve az egyéni példák qrvajók, csak semmi értelme.

„Miért gond hogy az egyetemi felvétel egyik alapkövetelménye a nyelvvizsga lenne?”

Amit már az előttem szólók is kifejtettek: mert értelmetlen, és nincsenek megteremtve a feltételei.

Bővebben:

Az egész arra a mítoszra vezethető vissza, hogy Európában a magyarok „hátul kullognak” nyelvtudás terén. Ez valósíznűleg nem igaz. Az egészet egy önbevalláson alapuló, 2012-es felmérésre alapozzák, amikor megkérdeztek az egyes EU-országokban pár embert (egész Magyarországon maximum 1000-et) és a bemondásuk alapján megítélték nyelvismeretüket. A felmérésen Luxemburg lett az első, ahol bár több hivatalos nyelv is van, mégis úgy számolták ezeket, mintha az ott lakók annyi „idegen” nyelvet beszélnének... A szlovákok szintén jól szerepeltek, mivel szinte mindenki beszél közülük csehül. Meg számos országban az önbevallás alapja az lehetett, hogy ha már tud kérni egy sört vaalmilyen nyelven, akkor ő azt a nyelvet már „beszéli”. Nálunk meg még nem be az emberek a nyelvtudásukat nyelvvizsga hiányában, még akkor sem, ha középfokon (vgy akár jobban is) beszélik (mert nálunk valamiért azt próbáljákl az emebrekbe verni, hogy „akkor tudod a nyelvet, ha van belőle nyelvviszgád”, holott ez egy alapvetően hibás elképzelés. A romáknak, sváboknak, stb. meg valósíznűleg eszükbe sem jut, hogy akár be is vallhatnák a nemzetiségi nyelvüket idegen nyelvként, vagy ha azt tekintik anyanyelvüknek, akkor a magyart (mint Luxemburgban). Vagy a szlovákok mintájára akár a székelyt is önálló nyelvnek lehetne nyilvánítani, és onnantól nálunk is mindenki magas szinten beszélne egy „idegen” nyelvet. Az önbevalláson alapuló felmérés amúgy sem ér semmit. Mégis rendre erre hivatkoznak.

Az eredeti felmérés: [link]

Egy cikk róla:

[link]

Amikor egy másik felmérésben rendszeresen a valós angoltudást mérik fel, ott pl. rendre jól teljesítünk.

[link]

Érdekes módon ezen mindenki hitetlenkedett, meg azt hozták fel, hogy „nem reprezentatív a minta”, amely valóban probléma, de legalább nem önbevallás... Érdekes, hogy amikor arra kell hivatkozni, hogy „siralmas a magyarok nyelvtudása”, meg „hátul kullogunk”, ott nem probléma, hogy mindez csak önbevallás, ahol mindenki azt mondott, amit akart...

Az emberek többsége persze fenntartások nélkül elhiszi, hogy tényleg iylen rosszul állunk nyelvtudás terén... Pedig valósíznűleg Európa számos országa rosszabbul áll, csak nem vallják be (holott ha indo-európai nyelvet beszélnek, akkor könnyű dolguk van egy másik hasonló megtanulásakor). És még így is rosszabbul állnak nálunk pl. az olaszok, spanyolok... Pedig nekik jóval könnyebb dolguk lenne, szemben a közeli rokon nélküli magyarral. Nálunk a finnel és törökkel lehetne érdemes próbálkozni, de azok is elég távol állnak tőlünk, meg az átlagember nem is nagyon veszi hasznukat.

Nyilván vannak problémák, és nyilván van min javítani, de!

1. A magyar fiatalok kifejezeten jól beszélnek nyelveket (annak ellenére, hogy nekik sokkal nehezebb megtanulni egy indo-európai nyelvet, mint azoknak, akik azokkal közeli rokon nyelvet beszélnek). Nálunk pl. bármelyik nagyvárosban könnyen kap útbaigazítást a turista angolul, de akár németül is, ha fiatalokat kérdez. Minden étteremben (meg a legtöbb kocsmában is) alap a 2-3 nyelvű étlap. Ezzel szemben pl. Olaszországban, Spanyolrszágabn hiába kérdezel bárkit angolul vagy németül, senki sem tud válaszolni. És minden csak olaszul és spanyolul van kiírva. Még a középületekben sem nagyon beszél senik semmilyen idegen nyelvet. A franciák szintén nem nagyon bezsélnek angolul (attól még perzse tudhatnak, de nem válaszolnak, ha kérdezed őket). Az angolok szintén nem nagyon beszélnek idegen nyelveket, mert „tanuljon meg mindenki angolul”. Ez alapján én kétlem, hogy olyan rosszul állnánk.

2. A „probléma” inkább a 40 feletti korosztályban van (akiknek még oroszt kellett vona tanulniuk, amit sokszor még a tnár sem tudott megfelelően), de valójában náluk sem probléma, mert aki közülük használ idegen nyelvet a munkája során, az beszéli is. Akinek meg nem kell, ott miért erőltetjük? A statszikát persze rontják, és ez még jó is sokaknak, mert legalább hangoztathatják, hogy milyen sz*rul állunk...

3. Akinek szüksége van a nyelvre, úgyis meg kell, hogy tanulja.

4. Akinek szüksége van a nyelvre, annak nyelvtudásra van szüksége, nem nyelvvizsgára.

5. Amíg a nyelvvizsga nem a nyelvtudást méri, addig nincs semmi értelme. Ugyanis manapság előfordulhat olyan, hogy valaki begyakorol pár típusfeladatot és simán átmegy. amikor meg az életben használnia kellene a nyelvet, meg sem tud szólalni. Aki meg folyékonyan beszél és gond nélkül kommunikál anyanyelvekkel, ő meg simán megbukhat, ha van pár (egyébként nem zavaró) nyelvtani hibája, amit a vizsgáztató tanárok (hála a teljesen rossz szempontrendszernek) alapvető hiányosságként értékelnek.

6. Amíg az országban nem megoldott MINDEN iskolában a magas szintű nyelvoktatás, addig ne várjuk el a nyelvvizsgát.

7. A középiskolások így is túl vannak terhleve, pl. ha valaki orvosira készül, az készüljön a 2 emeltre, de azért ugyanúgy készüljön a kötelező érettségi tárgyakra is (míg aki a kötelező tárgyakból akar emeltezni, annak könnyebb (de még úgy is nehéz) dolga van). De még sózzunk rájuk egy nyelvvizsga-kényszert is, mert úgyis annyira ráérnek... Sajnos a világ ma olyan, hogy az embernek minden percét be akarják osztani, és ezért sokszor kitalálnak mindenféle felesleges adminsztratív feladatot. Felnőtteknél sincs ez jól, a gyerek meg azért gyerek, hogy legyen kis szabadideje, hobbija, és ne legyen minden perce kiszámolva. De már most is ki van, de mivel nem halnak bele, ezért az állam hozzáállása, hogy terheljük csak még jobban őket... Aztán ha ezt is bírják, akkor írjunk elő 2 nyelvvizsgát. Aztán ha azt is bírják, akkor az egyik legyen felsőfokú. Soha semmi nem elég. Akik meg előírják, azok közül vannak, akinek még érettségijük sincsen...

Személyes történetem a következő: Gimnáziumban elég erős volt a német oktatás, 10.-ben letettem a középfokú C-t (és akkor még állami nyelvvizsga volt, ami jóval nehezebb volt mint a mostani B2-középfok). Az osztályból 3-an tettük le érettségi előtt, pedig kifejezetten erős volt a német nyelv oktatása. Az egyetem alatt közép, majd felsőfokú angol nyelvvizsgát tettem, később a munkahely a német szóbeli felsőt is előírta (ráadásul a szaknyelvit, amit hazánkban csak egyetlen konkrét központban lehetett letenni), azt is megcsináltam (de nem ment elsőre, hiába beszélek nagyon jól, ezt később kifejtem még). Az írásbelit nem is próbáltam, mert nem volt előírva, és nem célom a felesleges papírok gyűjtögetése. Egyébként a hollandot és a skandináv nyelveket is megértem (beszélni viszont nem tudok), pedig sosem tanultam egyiket sem. És ha kérdeznék, valószínűleg nem vallanám úgy, hogy tudok ezeken a nyelveken. Innentől viszont hadd ne essek hasra attól, ha egy holland megtanul németül vagy angolul vagy valamilyen skandináv nyelven... Meg amikor mentem Olaszországba, Spanyolországba, stb., azokon a nyelveken is megtanultam az alapvető dolgokat, mégsem vallanám úgy, hogy beszélem ezeket a nyelveket. De lehet, hogy vannak országok, ahol ez már úgy számítana az önbevallás során.

Napi szinten minimum 4-5 órát anyanyelviekkel kommunikálok, és ehhez nincs szükségem papírra. Ők megértik, még dicsérnek is, hogy jól beszélek, én is megértem őket, és ennyi elég. Mindazonáltal a szóbeli felsőfokú elsőre nem sikerült, mivel nem készültem rá célirányosan. Ha elmennék írásbelire, valószínűleg az sem sikerülne, ha nem készülnék rá célirányosan (talán még a közép sem sikerülne, ha most mennék el, bár az már vagy 20 éve megvan (és akkor sokkal rosszabbul beszéltem, bár a hivatalosan elfogadott nyelvtan jobban ment))... És elég komikus ez úgy, hogy folyamatosan anyanyelvűekkel társalgok folyékonyan (és akik szintén úgy beszélnek sokszor, hogy valószínűleg megbuknának a nyelvvizsgán, mert náluk ilyen a nyelvjárás, de a nálunk vizsgáztató magyar nyelvtanárok ezt valószínűleg nem tudják, de ha tudják is, nem édekli őket)... Majd akkor írják elő a kötelező nyelvvizsgát, ha az valóban a nyelvtudást fogja mérni, és nem az apró, kommunikációt nem zavaró, nyelvjárásonként sokszor eltérően hazsnált nyelvtani apróságok használatán (amiket még maguk az anyanyelvűek sem használnak, vagy ha mégis, akkor helytelenül) múlik a siker. Tudom, vannak más vizsgaközpontok is (az anyaországban is), és mindegyiknél kicsit más a követelmény és a pontozás, de amíg egy Magyarországon akkreditált központnál is fennállnak ezek a hibák, addig a cél az legyen, hogy ezt oldjuk meg, és tegyük egységessé. Ha ez megvan, utána követeljünk.

A munkahelyemen az emberek többsége felsőfokon beszél 2 idegen nyelvet. Mindegyikük azt gondolja, hogy felesleges előírni a nyelvvizgsát, mert akinek szüksége van rá, úgyis megtanulja. Jellemzően azok tartják helyesnek a bevezetését, akik semmilyen nyelvet nem tudnak (ezt nem általánosságban írom, hanem a munkahelyemen megkérdeztem szinte mindenkit a kérdésről, és ott így van)... Meg a nyelvtanárok nyilván üdvözlik a döntlést, mivel a nyelviskoláknak ez egy nagyon jó bevételi forrás lesz, amikor bevezetik. Meg a korrepetálások árát is fel fogja vinni. Egyebekben senki más nem jár jól, ha bevezetik. A nyelvtudás érték, nem a nyelvvizsga. A nyelvtusát pedig nem kényszerből érdemes megszerezni.

#21 (tegnap, 22:21): Mire alapozzuk, hogy „a bolond finnek” három nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten mire végeznek a középiskolával (bár gondolm ebből a finn az egyik)? Lehetőleg adekvát, objektív, hiteles forrást kérnék. A másik kettőt ugyanis nehezen hiszem el, mivel valóban anyanyelvi szinten nem igazán lehet megtanulni az adott nyelvi közegen kívül, de sokszor még ebben az esetben is érezhető lesz, hogy az illető nem anyanyelvi...