Magyarországon miért gyűlölik a nyugdíjasok a fiatalokat?

Különös szemüveg az, amely mindennek a fordítottját mutatja.

Kevés írást olvasok, amelyt nyugdíjas írt és a fiatalokat szidalmazza benne. Sok írást olvasok (mint ezt), amelyet fiatalok írtak és nyugdíjast emberszámba se veszik.

Most nem hivatkoznék arra, hogy ez egy megfordíthatatlan folyamat. A nyugdíjas már volt fiatal, és a jó része emlékszik is rá. Tudja miről beszél,legfeljebb elfogult. A fiatal majd csak lesz (talán) nyugdíjas. Ő is nagyban képes az elfogultságra, de legalább nem tudja, miről nyilatkozik.

Egyébként barátom, kérdezd a nagymamádat, gyűlöl-e. Ha szépen kérded, meglepő választ kapsz. Úgy értem, ha megérted, meg fogsz lepődni.

Korábban is volt gyűlölet, a nemzedéki ellentét (nem gyűlölet!) is természetes. Oka van. A gyűlöleté a Fidesz, amely ezt szeretné elérni, de hívei már e kijelentést is gyűlöletnek kezelik. Mert nem az, amit hallani szeretnének.

A nemzedéki ellentét biológiai természetű. A fiatal tele energiával és kíváncsisággal a világ dolgait illetően. Minden újra fogékony, a silányat az értelmesebbje hamar elengedi. Az a dolga, hogy robbanékony legyen, hogy mindent akarjon, hogy semminek se higgyen (persze az értelmesebbje azért figyel és jegyez), hiszen ez a cselekvés alapja, a motiváció motorja. Türelmetlen és ez érthető, hisz oly sok mindent kell még megismerni. Tapasztalatlan, de ezt nem hiszi (a jobbak azért sejtik). Mindez az élet alaptörvénye, ha úgy tetszik a fennmaradásé.

A nyugdíjas öreg. Na nem mind, vannak még jó erőben lévők is, de a természet könyörtelen, a sokáig működő szerkezet/szevezet elhasználódik, hol itt fáj, hol ott. Tudja, hogy ez már így is marad. Sokat megélt, sokat tapasztalt, jót és rosszat. De ami lényeg, megértette, a lelkesedés fontos, de nem elég. Sokat tud, de itt nem annyira a tárgy tudás, hanem a tapasztalt ismeret a fontos,ez adja a bölcsességet. Nem ismeri az újat annyira, mert egyre kevésbé tanulékony (a biológia szerint a tanulékonyság csecsemőkorban maximális, aztán folyamatosan csökken, persze egyénileg eltérő mértékben).

És akkor vessük ezt össze a változással. Ha csökken az erő, de legalább az életkörülmények nem (ami következik az élet gyűjteményéből, a fejlődés okozta haladásból, a család segítéséből és még sok mindenből), akkor derűs marad. Ha még a helyzete is rosszabbodik, hajlamos a valóságot még rosszabbnak látni, és erre minden oka megvan. A fiatal minderről csak hallomásból tud, ha tud. Ami persze éppen a felmenők nevelése következménye.

Az idősebb hiszékenyebb a politikában, mert más nem marad neki, mint a hit. A fiatalnak ész is kéne, a dolgok megérteni akarása, de ha ez elmarad, sokkal rosszabb az idősnél, mert azok csak jajgatnak, a fiatal cselekszik. És milyen hibásan. Ma ez tapasztalható. A fiatal is hisz és ez a tragédia. Mert aki hisz, csak azt választhatja meg, kinek, de hogy mit hall, azt meg nem érti. Egy idő után már nem is akarja.

Persze van mindkét rétegben ilyen is, olyan is. A trend a fontos. És az rossz. Bármilyen hihetetlen, a tudást az iskolában lehet megszerezni. A nyugdíjas is ott szerezte anno. És azt látni, az oktatást erősen rombolják. Akinek van tapasztalata, tudja: ebből nagy baj lesz, nem most, úgy 10-20 év múlva. Amikor már a mai fiatal nem választhat.

Kérdező! Gondolkodj! Rá fogsz jönni, a sötét logika belőled fakad. És ezt mi nem tudjuk feloldani, csak önmagad. Ha akarod.

Azért,mert a fiataloknak nagyobbak az igényeik.

Megvan a fiatalságuk és már nem csak az érdekli őket,hogy legyen farhát az asztalon,vagy ki legyen fizetve a rezsi.

Azt várnák el,hogy a fiatalok is úgy éljenek,mint ők.

Semmi szórakozás,semmi "adjunk magunkra",csak dolgozzanak rájuk látástól mikulásig.

Bezzeg mikor ők voltak fiatalok,ők sem voltak különbek.