Magyarországon miért gyűlölik a nyugdíjasok a fiatalokat?
Nem értem, hogy mi az oka annak, hogy minden áron ki akarják tenni a lábukat az unokáik lába elé, hogy azok elzúgjanak benne.
Számomra ez teljesen sötét logika.
Nem hinném hogy erről van szó.
Az atlag nyugdíjas borzasztóan egyszerű.Nem utálnak azok senkit.a cigányokat is csak akkor ha pont ő a károsult.
Ennel összetettebb dolgokat meg nem is lát merthát nem is érdekli.egy kis nyugdíjemeléssel bármire rávehetőek.
Nem értik a fiatalokat.nagyon nem,és a kúlönbseg még soha nem volt ekkora mint a mostani 50-60asok és a náluk fiatalabbak között.
Persze van kivétel de az nem számit a tömegben úgyse.
az átlagra nem igaz, de mondjuk a nyugdíjjasok harmada ha nem is gyűlöli őket, de lenézi őket.
És miért? mert jellemtelen szarok, azért.
Mondjuk ja.
Van baja a fiataloknak is.soknak se ertelmes hobbija se esze hozzá.
És itt nem az iskolázottságra gondolok.
60%
egyébként igen, addig tart nekik a szociális érzékenység is ameddig az ő nyugdíjáról van szó olykor.
Nem csak hogy akkor utál cigányembert ha ő a károsult.. ez így igaz
A gyűlölet kicsit erős kifejezés, fogalmazzunk úgy, hogy a magyar nyugdíjasok nagy része nem rendelkezik annyi előrelátással se,, hogy észrevegye mennyire megkárosítja a politikai fanatizmusával ország jövőjét jelentő fiatal generációkat - konyhanyelven szólva: önzőek és kapzsiak.
Csak egy sztori: 2009 óta szervezünk adventi jótékonysági vásárokat, ahová helyiek adományait várjuk tartós élelmiszerek, ruhák, könyvek és kisebb bútorok formájában, illetve ki szoktunk rakni több perselyt is, amibe az anyagi adományokat gyűjtjük. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy 7 év alatt hány 60 év alattit láttam adakozni, akármennyire is erőltetem az agyam háromnál többet nem tudok felidézni, pedig jó az arcmemóriám. Tavaly előtt jött egy néni, előtte pedig egy házaspár, őket leszámítva egyetlen nyugdíjas se adakozott, na nem mintha kényszer lenne, de ehhez képest csak úgy özönlöttek oda az asztalokhoz és valósággal felprédálták az ingyenes kóstolókat és skót módjára alkudoztak a kirakott portékák felett, a nagy részük kikérte magának, hogy ilyen szirszarokat miért árulunk ilyen drágán, aztán miután nem sikerült negyed annyiért elvinniük valamit, morogva elviharzottak.
Borzalmasan önzőek, ha pedig ezt szóvá mered tenni nekik vérben forgó szemekkel esnek neked és úgy el küldenek az anyádba, hogy a szád tátva marad, mert az átlag ember azt gondolja, hogy megválogatják a szavaikat, de a felidegesítik magukat, akkor úgy tudnak káromkodni, mint az asztalos, aki harmadszorra csap rá az ujjára.
Akik anno busszal jártak iskolába emlékeznek rá milyen is volt, amikor a reggeli diákjárat tele volt bevásárolni induló nyugdíjasokkal, akik elfoglalták az összes ülőhelyet és szó szerint kirugdosták a 8-9 éves gyerekeket a helyükről, amikor néhanapján buszozok még mindig látok ehhez hasonló dolgokat, persze nekik áll följebb, ha a 10 kilós táskát cipelő 50 kilós gyerek le merészel ülni.
Rettenetesen csökönyösek és erőszakosak, mindezt azért, mert a politikusok elhitették velük, hogy egyedül azért kel fel a Nap Magyarországon, hogy a nyugdíjas jól érezze magát, az egész ország érte létezik és lehetnek akármilyen pofátlanok, nekik mindez jár, meg megérdemlik.
A nyugdíjasoknak van egy urbanizálódott, fogyasztói társadalomba tökéletesen belepasszoló fenotípusa, ami a szocializmus jólétéhez szokott, s azt akarja kiharcoli magának - akár el tudja őt tartani a dolgozó réteg (beleértve a saját családját), akár nem. Az különösebben nem érdekli, hogy válságok idején vagy úgy általánosságban mennyire adósodik el miatta az ország, hiszen ő úgy véli, neki már nem kell a saját eltarthatóságával törődnie. Nem véletlenül állt rá pont a nyugdíjasok elhódítására az összes párt. Úgy működnek, mint egy automata: pénzt raksz be, s kidob valamit (szavazatot).
De ezen kívül természetesen vannak olyan nyugdíjasok is, akik tovább látnak a saját pénztárcájuknál, s van felelősség érzetük - egyrészt saját családjuk, másrészt a társadalom iránt, bár talán saját maguk felé is egy kicsit igényesebbek. Ez a réteg jellemzően a nyugdíjba vonulás után sem csak henyéléssel tölti a hétköznapjait, hanem le tudja foglalni magát valami értelmes tevékenységgel. Akár valamit barkácsol, segíti a gyerekeit, unokáit vagy ha úgy adódik, akár a munkaerő piacra sem rest visszalépni.
A két rétegnek nyílván vannak komplementer halmazai és az egészségügyileg megroggyant embereket sem érdemes akár egyik, akár másik csoportba beleerőltetni, de az biztos, hogy ha az előbbi úton megy tovább az ország, akkor a mostani fiataloknak már nem lesz nyugdíja.
Elhitette velük a "rendszer", hogy nekik minden JÁR.
A jó nyugdíj, a kényelem, az ingyen utazás, a boltban az első hely a sorban, toronyóra lánccal, és a kolbászból a kerítés is csak akkor jó, ha csabai.
Lenézik a fiatalokat, akik vért izzadva kaparnak össze egy lakást, és örülnek, ha egy gyereket tudnak vállalni. Egyszerűen nem hiszik el, hogy ma a tisztességes munkából nem lehet megélni, hitel nélkül nem tudsz lakást venni, és hogy annyit nem kapsz kézhez, mint az ő nyugdíja.
Ezért kotkodálnak, hogy "ezek a mai fiatalok".
Nekik igenis ezerszer könnyebb dolguk volt fiatalon. Most meg azt hiszik, mindenki úgy él, mint a sorozatokban. Nem fogják fel, hogy milyen nehéz most a fiataloknak.
Plusz benne van egy adag irigység is, mert ő már nem fiatal és nem egészséges.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!