Ezt hogy értette Kádár? Hogy-hogy imperialista?
A "nemzeti szocializmus,amelyet 1930-ban agyaltak ki az imperialisták",de ez non correct,hiszen az imperializmus legádázabb ellenségei a nemzetiszocialisták voltak.
Elsősorban szocialista volt. Csak a bolsevik szocializmushoz képest a németek számára szelídebb (most eltekintve a zsidókérdéstől) mint a szovjet az ő népeikhez. A legközelebb a kommunizmus állt hozzájuk, de a színskála másik oldalán voltak közel egymáshoz. Csak ki kellet mutatni a különbséget, elhatárolódni egymástól, mert a katonai érdekek ezt kívánták. Hogy lehetett volna háborúzni az ideológiailag majdnem azonossal? Ezt az ellentétet a nacionalista - internacionalista vonalon lehetet csak kimutatni.
Azután a hidegháború világában a nyugatnémet részre az amerikanizálódást gazdassági előnyel lehetett csak elfogadtatni a németekkel, azért az USA nagyobb életszínvonalat hozott létre a németeknek a sajátjánál.
A keletnémeteknek meg nem hangoztatva a szocializmus és sok más eleme a náci németországnak megmaradt csak más ideológiába pakolva. Ezért volt olyan erős pillére a szoci tábornak az NDK. Ezért volt erős a STASI. Ma is sok híve van ott a szocinak.
Röviden: a földbirtokra alapuló feudalista hatalmi struktúrák felbomlásával a pénz, mint a hatalom koncentrálásának új eszköze lépett elő. Vagyis: pénz->hatalom, mégtöbb pénz->mégtöbb hatalom=tőkefelhalmozás (capital). Ezért a huszadik század nagy politikai kérdése az volt, hogy a töke (hatalom) magánkézben összpontosuljon (kapitalizmus) vagy pedig a közösség kezében összpontosuljon (szocializmus). A nemzeti szocialisták a "közösség"-ként csak saját nemzetálamukat értelmezik, míg a kommunisták az egész emberiséget. Bizonyos értelemben a hitleri értelemben vett nemzeti szocializmus meghaladta ezt az értelmezést, hiszen ő közösség alatt az egész "árja fajt" értette, amely, miután megszabadultak az "alacsonyabb rendű fajoktól" végül is az emberiség egészét jelentette volna. Amennyire én látom, van közös alapjuk.
Itt van ez is.
Bár ez antiszocialista/antifasiszta,benne van a lényeg.
"A legközelebb a kommunizmus állt hozzájuk, de a színskála másik oldalán voltak közel egymáshoz."
Hogy mivaaan?
(Nem teljesen értem, mit akarsz itt mondani, de a náci rendszer minden szempontból nagyon messze van a szocializmustól, szöges ellentéte Marx víziójának. Ja, és Hitler kifejezetten a kommunizmus ellenében definiálta saját rendszerét! Voltak a nácik között olyanok, akik a szocializmushoz közelebb álló elveket vallottak, de tőlük Hitler elég hamar megszabadult... hosszú kések éjszakájáról hallottál?
"A keletnémeteknek meg nem hangoztatva a szocializmus és sok más eleme a náci németországnak megmaradt csak más ideológiába pakolva. Ezért volt olyan erős pillére a szoci tábornak az NDK. Ezért volt erős a STASI. Ma is sok híve van ott a szocinak."
Azért volt erős a Stasi, mert Kelet-Németország egy diktatúra volt. Nem hiszem, hogy ennél többet kéne belelátni az ügybe.
"Röviden: a földbirtokra alapuló feudalista hatalmi struktúrák felbomlásával a pénz, mint a hatalom koncentrálásának új eszköze lépett elő. Vagyis: pénz->hatalom, mégtöbb pénz->mégtöbb hatalom=tőkefelhalmozás (capital). Ezért a huszadik század nagy politikai kérdése az volt, hogy a töke (hatalom) magánkézben összpontosuljon (kapitalizmus) vagy pedig a közösség kezében összpontosuljon (szocializmus)."
Álljunk meg egy pillanatra. A szocialisták meg akarták szüntetni a tőkés rendszert, és egy osztályok és állam nélküli társadalmat akartak létrehozni. A kapitalizmus és a szocializmus közötti különbség egy kicsit drasztikusabb (és más) annál, hogy "kinél halmozódjon fel a tőke".
"Amennyire én látom, van közös alapjuk."
Ezek nagyon erőltetett összehasonlítások, amik nem vezetnek sehova.
A fasizmus és annak náci válfaja kifejezetten a szocializmus és a munkásmozgalom ellenében, azoknak tagadásaként és szöges ellentéteként jött létre. A szocialisták a tőkések és a munkásosztály között vívott osztályharc keretén belül látták (és látják) a világot, és a szocialista forradalmat az osztályharc végleges lezárása és az osztálykülönbségek megszüntetése végett akarták megvívni. Na most a fasiszták és a nácik kifejezetten az osztályharc filozófiája ellen harcoltak - ők arról akarták meggyőzni az embereket, hogy a tőkések és a munkások érdekei összehangolhatók sajátságos korporatív modelljükben (és ezt a szocialisták tagadták, meglátván azt, hogy ebben az együttműködésben a munkásosztály csakis alulmaradhat, érdekei nem érvényesülnek). A fasiszták egyáltalán nem tagadták a kapitalizmust, csupán máshogy szervezték meg, mint a nyugat, de ugyanúgy egy kapitalista osztálytársadalmat képzeltek el, mint nyugati kollégáik. És ez magyarázza, hogy a nyugati kapitalizmus és a fasizmus miért áll egymáshoz sokkal közelebb, mint a kommunizmus akármelyikhez a másik kettőből... ezt a felfogást igazolja a történelem is. A nyugati kapitalista és fasiszta rendszerek úgyszólván barátságban éltek, de legalábbis elfogadták egymást hosszú ideig - Olaszország tökéletesen beilleszkedett az európai tőkés rendbe, és a világháborúban sem ideológiai alapon vívott egymással a két fél. Ezzel szemben a szovjet államot kezdettől fogva próbálta meg kiiktatni az egész kapitalista világ (régi ellenfelek is összefogtak e céllal), és később is csak azért kezdett el enyhülni a viszony a nyugat és a Szovjetunió között, mert a nyugat látta, hogy Sztálin alatt a Szovjetunió egyre messzebb kerül a világforradalomhoz és egyre jobban hasonlít egy közönséges diktatúrára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!