Ezt hogy értette Kádár? Hogy-hogy imperialista?

"Imperializmus a gyarmatbirodalmak kialakítására irányuló törekvés,[1] a kapitalista fejlődés egy új szakasza a 19-20. század fordulóján. Sokak szerint az imperializmus mögötti hajtóerő gazdasági természetű, célja az olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új piacok megnyitása. Mások szerint a gazdaságon kívüli tényezők jutnak szerephez, ideértve a nacionalizmust, a fajüldözést és a nemzetközi hatalomvágyat.

Fő jellemzői a szabad verseny korlátozása monopóliumok alakításával, a korábbi árukivitelt egyre inkább tőkekivitel váltja fel, átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: kialakul a finánctőke és a munkásarisztokrácia.

A lezajlott gyarmatosítást követően az egyenlőtlen fejlődés során később, de gyorsabban fejlődött országok is részt követelnek a világ gazdaságából és a gyarmati területekből.

Az államszocialista felfogás szerint az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb fejlődési szakasza, amelynek fő jellemzője a monopóliumok kialakulása, nemzetközivé válása, s a befolyási övezetekre felosztott világ újrafelosztásáért vívott harc volt. Ez a monopóliumok agresszív terjeszkedési törekvéseinek következménye, amely már kétszer torkollott világháborúba. A II. világháborút követően a szocializmus mint későbbi világrendszer megjelenésével a nyugati (imperialista) hatalmak egymás közötti harcának jelentőségét háttérbe szorította a két világrendszer harcának jelentősége, a szocializmus szerint az imperializmus agresszivitása a világszocializmus és a forradalmi erők ellen irányult. Az ideológia szerint ugyanakkor az imperializmust visszarettentette egy újabb világháború kirobbanásától a szocialista országok és a korabeli Szovjetunió katonai ereje. Ebben a helyzetben tűnt reálisnak az ún. "békés egymás mellett élés", azaz a nemzetközi enyhülés politikája, amely történelmi perspektívában lehetővé tette volna, hogy a két világrendszer harcát ne a katonai erőszak, hanem a szocialista társadalom minőségi fölénye döntse el a szocializmus javára."

Kulcsszó a kapitalista. Na és kik voltak a kapitalisták legnagyobb ellenségei a kommunistákon és szocialistákon kívül? A nemzeti szocialisták. Na ugye. Vagy neked mióta számít kapitalizmusnak a nemzeti szocializmus?

Forrás: [link]

Ez lemaradt.

"Amióta a náci Németországban a tőkés termelési mód dominált.

Persze, sokan tévesen a kapitalizmust csak a magántulajdon olyan értelemben vett definíciójára értelmezik, amelyben magánszemély(ek) tulajdonában vannak a termelési tényezők. Holott az állam is lehet a kapitalista gazdaság szereplője, és az állami tulajdonban levő cégek is magántulajdonban vannak, ha nem a munkások kollektív tulajdonát képezik. A náci Németország igencsak kapitalista kreálmány volt - az olyan nagyvállalatok, mint a Krupp, Siemens, IG Farben stb. nagyon is élvezték a hitleri rendszer kapitalista mivoltát. A nácik biztosan nem voltak szocialisták, hiszen nem a munkásosztály kezében voltak a gyárak."

Igen ám,de hogyha a tőke állami tulajdonban és nem magánkézben,továbbá a termelőeszközök államosítva vannak,akkor nem lehet kapitalista. A kapitalizmusban magántulajdonban vannak a termelőeszközök és van tőkés réteg.

"A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között. A gazdasági életben a vegyes gazdaság mellett szállt síkra, amelyben jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezték a hangsúlyt, ehhez igénybe vették a protekcionizmus eszközeit is. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között."

Forrás: [link]

"A nácizmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit."

Forrás: [link]

Politikai és gazdasági síkon egy sajátos irányzatot képvisel,azonban közeli rokona a szocializmusnak. A kommunizmust és szocializmust pedig az internacionalizmus utasították el.

"De igen, hiszen kapitalista módon működik. Tudod: tőkefelhalmozás, többletérték, meg ilyesmik... Ezt hívják államkapitalizmusnak. De egyébként a 6-os hozzászólásod is kb. azt mondja, amit én.

(És tudom, hogy vannak, akik az államkapitalizmust már nem is tartják kapitalizmusnak, és a szocializmus meglétéhez elégségesnek tartják az állami gyárak meglétét, de ez egy teljesen használhatatlan és értelmetlen definíciórendszer.)"

Nem,ezt vegyes gazdaságnak hívják. És elsősorban szocialista alapon működik,kapitalista elemekkel.

Kapitalista elem például a tőke,de az államosítás,így a tőke és termelőeszközök államosítása is szocialista.

Különben miért lenne nemzetiszocialista? Akkor már nemzetikapitalista lenne...

6os válaszomban pedig a tőke államosítását írtam le,illetve a szocialista alapot.