Miért szídják egyesek a Kádár-korszakot amikor?

És nyilván azért omlott össze, mert a nagy jó érzés közben elfelejtettük megtámasztani.

Mint Kádár kedvenc szavajárása volt, atyai gondoskodást nyújt az állam. A folytatást nem mondta, mert ő se tudta. "és közben egyidejűleg leszoktatja az embereket az önálló létről". Ez a mi kapitalizmusunk éppen ezért ilyen, és sokan éppen ezért sírják vissza (az egyébként sok vonatkozásban nagyságrenddel jobb) Kádár korszakot. Aki nem tanulta meg az önálló létet, öngondoskodást, az bizony a versenyben lemarad. És ennek az a következménye, hogy az élen haladók elfelejtik, hogy emberek. Már csak versenyzők. És hátra se néznek.

Kétségtelen, hogy ez nem egyszerű. Akkor se volt az, ráadásul akkor mást megismerni, mint amit hivatalosan kaptunk, veszélyes volt. Ma kezd a helyzet hasonlóvá válni e tekintetben. Előbb nem lehet mást megismerni, mert nincs. A más nézethez, gondolathoz való hozzáférés munkaigényes. De hamarosan veszélyes is lesz.

Főleg az egypártrendszer miatt szidják, a politikai berendezkedés, jellem miatt. Azt kellett és lehetett tenni, amit a központi bizottság kitalált, leírt.

Aki pedig a rendszer ellen volt, annak keserű élete volt.

De mondjuk ma is így van, csak ma elmehetsz bárhova, ha nem tetszik, akkor meg nem lehetett.

Én is akkor voltam fiatal,és persze volt élet akkor is lehetett szórakozni,akkor jött divatba a video disco.

Fiatalnak lenni bármilyen rendszerben jó dolog.Nem bántott bennünket senki,volt ami jobb volt mint ma,és van olyan dolog ami most jobb.

Ma rosszkedvűen és elégedetlenül diszkóznak?

Ha bele akartál szólni a nagypolitikába, akkor bizony volt és lehetett is félnivalód.

Hát igen. A diszkóban vidáman táncoltak, a bitók alatt vidáman csasztuskáztak az emberek. A Kádár rendszer alatt.

Mint ma, csak csasztuska nélkül.