Mennyien lehetnek az országban, akik szocializmust és liberalizmust akarnak együttesen?
Számomra gazdaságilag a szocializmus,vagy szociális piacgazdaság szimpatikus,tehát senkit nem hagyunk az út szélén,erős szociális háló,kis társadalmi,vagyoni különbségek.
Társadalmilag liberális,tehát az állam nem szól bele az emberek magánéletébe.
Mennyien lehetnek,akiknek ez szimpatikus?
válasza:max. 5%
A gyurcsány-nagyik. De a szocializmust azok sem gondolhatják komolyan csak jól esik a zúzájuknak
válasza: válasza:Ha jól gondolom, a kérdező itt nagyjából a Skandináv jellegű rendszerekre gondolt. Legalábbis arra szokás a szociális piacgazdaság kifejezést használni. Nem Észak-Koreára...
És szerintem elég nagy a támogatottsága. Csak nagyon sokan zsigerből gyűlölik a szavakat. Nagyon kevés itt a tényleges gazdaságilag jobboldali gondolkodású ember. Itt senki se szocialista, amíg fel nem veted, hogy privatizálni kellene az egészségügyet. Vagy az oktatás egy részét. Akkor aztán te vagy az állat. Mondom te is azt mondtad gazdaságilag jobboldali vagy! Ja, de az alatt csak annyit értek, hogy a cigányok ne kapjanak segélyt. De persze hogy legyen állami fizetésemelés, rezsicsökkentés, állami egészségügy, állami iskolarendszer, állami tömegközlekedés, állami építkezések, állami infrastruktúra fejlesztés, állami tej az iskolákban és az állam mossa meg a fogamat is. De persze mindenki tökre jobboldali. Ami alatt azt értik, hogy nagyon erősen szocialisták, csak utálják a cigányokat.
Ami meg a társadalmi liberalizmust illeti, gyakorlatilag mindenki a fejlett világban osztja ezt az ideológiát. A legnagyobb anti-liberálisok vannak mindig felháborodva, hogy be van tiltva a horogkereszt viselése. Ők is csak azért anti-liberálisok, mert utálják a melegeket. De egyébként meg minden elvi kérdésben alapvetően liberálisak. De ez csak az én meglátásom.
válasza:A szocializmus (=tervgazdálkodás) és a liberalizmus (=szabad piac) egymást teljes mértékben kizáró fogalmak.
Amit szociális piacgazdaságnak neveztek, az inkább csak utópia. Ha néha megvalósulni is látszott pár röpke év erejéig, a nemzetközi gazdaságban bekövetkező első kedvezőtlen jelre rögtön belecsúsztak a vadkapitalizmusba, a vegytiszta (neo)liberalizmusba.
"senkit nem hagyunk az út szélén,erős szociális háló,kis társadalmi,vagyoni különbségek"
Ez maga volna a szocializmus. Nem az egykoron "létező szocializmus", a bolsevizmus, hanem az eredeti eszme, a szociáldemokrata típusú szocializmus.
válasza:# 3
"Ami meg a társadalmi liberalizmust illeti, gyakorlatilag mindenki a fejlett világban osztja ezt az ideológiát. A legnagyobb anti-liberálisok vannak mindig felháborodva, hogy be van tiltva a horogkereszt viselése. Ők is csak azért anti-liberálisok, mert utálják a melegeket. De egyébként meg minden elvi kérdésben alapvetően liberálisak. De ez csak az én meglátásom."
Azért a liberalizmus nem egészen az, amit te (és még sokan mások) annak hiszel.
Amikor Locke, Smith, Ricardo, Montesquieu megfogalmazta az elveit, nem a ratyiparádéról beszéltek, hanem szabad kereskedelemről, szabad vállalkozásról, keresletről és kínálatról. Néhány államjogi témától eltekintve (hatalmi ágak szétválasztása) az emberi jogok kérdéseivel egyáltalán nem foglakozott a liberalizmus (legfeljebb csak az államjoghoz szorosan kapcsolódó vetületeivel, pl. szavazati jog).
A liberalizmusba simán belefért az amerikai rabszolgatartás is. Sőt, az egyik fő érvet a rabszolgatartás mellett (hogy a rabszolgákkal való termeltetés versenyképessé teszi a vállalkozót) pont a korabeli liberálisok hozták elő.
Nem működik a szociális piacgazdaság?
Hát,ezt nem mondanám,inkább csak nem akarják,hogy működjön.
A vadkapitalizmus szerintem kevésbé működik,emberellenes,és egy szűk rétegnek kánaán,a többieknek meg egy véget nem érő mókuskerék a semmiért.
A szabad piac eredménye előbb utóbb,hogy a nagy hal megeszi a kishalat,és összeomlik a rendszer.
Most is efelé haladunk,ezért erősödik a szélsőjobb,mert egyre több embert zsigerelnek ki a tőkések.
"A liberalizmusba simán belefért az amerikai rabszolgatartás is. Sőt, az egyik fő érvet a rabszolgatartás mellett (hogy a rabszolgákkal való termeltetés versenyképessé teszi a vállalkozót) pont a korabeli liberálisok hozták elő"
Ez a konzervatívokra jellemző,republikánusokra,akik az emberi lényt csak egy haszonállatnak tekintik.
Az egész rendszer lényege,hogy egy szűk réteg élvezi a javakat,amiket a rabszolgák előállítanak.
A kapitalizmussal az a baj,hogy csak a gazdag országokban működik,mert ott az alsó szinteken élő emberek nem rabszolgák.
De ha nem fosztották volna ki a szegény országokat,akkor ott sem élnének jól az alsóbb rétegek.
A szegény országokban szerintem csak a szocializmus,vagy a valami ahhoz hasonló működik,csak sajnos ezt sokan nem akarják elfogadni.
Azt hiszik,ha majd ilyen csóringer országokból is lehet életszínvonal emelkedés,pedig igazából az alsó szinten élők sosem fognak érezni a nagy GDP növekedésből semmit,ugyanúgy,mint Kínában..
válasza:5-ös,van igazság abban,amit mondasz,viszont a rabszolgatartás ellenzői is liberálisok voltak:D
A liberalizmusban az az izgalmas,hogy egy hosszú folyamat volt,míg "létrejött"
Azt látni kell,hogy nyilván ez egy válasz volt egy adott problémára.Amikor a liberalizmust "kitalálták" ott volt a probléma,hogy néhány ember uralkodik a többi felett,ami nyilván nem jó,így ezt meg kell fordítani,erre kerestek megoldást.Ehhez az első lépések nyilván a hatalmi ágak szétválasztása volt,a szabad kereskedelem(nyilván hogy aki tehetséges az feljebb tudjon lépni a társadalmi szintek között).
Az általad említett emberek ezzel foglalkoztak az 1700-as években.
Majd miután ez elkezdet alakulni jött egy új probléma,az hogy az emberek korlátozva vannak,és erre a válasz egy John Stuart Mill nevű emberke volt,aki azt mondta,hogy az embereket nem lehet korlátozni,csak ha másoknak ártanak,de ez már az 1800-as években volt,és 1865-re el is törölték a rabszolgaságot(előbb,mint a konzervatív Ázsiában).
Szóval én ezt cáfolnám:"A liberalizmusba simán belefért az amerikai rabszolgatartás is"
A liberalizmusba nem fér bele,amikor a rabszolgatartás elkezdődött még az általunk ismert liberalizmus nem létezett.
Egyébként osztom egy előző véleményét,hogy max 5 %.
Az emberek képességei nem egyenlőek,lehetetlen őket egy bérszintre beszorítani.
Pl egy Stephen Hawkingtól elvennél minden pénzt,mert társadalmi egyenlőség van,mikor ő többet ad bele a közösbe a kutatásaival?
Inkább a korrupciót kéne visszaszorítani és máris lehetne elfogadható bére mindenkinek.
Annak semmi értelme,hogy megint az ártatlanokat bünteted egy diktatórikus rendszerrel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!