Sok ember miért várja annyira, hogy nyugdíjas legyen?

Te vagy idióta vagy, vagy provokálsz.

Én 65 évesen még a 25 km-es gyalogtúrákat minden további nélkül megteszem (20-30 évesekkel együtt, nem "nyugdíjas tempóban), éppen tegnap szólt valaki rám, aki mögöttem állt a pénztár elötti sorban, hogy "kislány, engedd elöre az idösebbeket" - aztán, amikor megfordultam, akkor elnézést kért, mert nem gondolta, hogy "negyven körül lehetek" az alakom alapján.

Emellett most nyelvvizsgáztam angolból, és készülök az oroszra is.

A szex sem probléma, söt, hogy valami egész furcsát mondjak, még beteg sem vagyok, az égvilágon semmi gyógyzsert nem szedtem legalább 15-20 éve, orvoshoz csak az éves konrollra megyek, ahol mindig "megtudom", hoyg minden érték egy 30 évesének megfelelö.

SZóval nem minden nyugdíjas rozoga meg beteg meg elhízott - csak aki elhagyja magát.

A legtöbb nyugdíjas már nem éri el testi egészségben ezt a 65 éves kort. Nehéz lesz fel és leszállni a vonatról (pláne alacsony peronról magas vonatra), egyszerűen nyűg lesz sokaknak saját maguk elviselése.

Nagymamám 65 éves korában elfogadhatóbb állapotban volt, mint édesanyám akkor (mama sosem járt orvosnál).

90 körül aztán szívelégtelenség miatt megváltozott minden, még 4 évet élt és valóban hosszú ideig egészségben eléldegélt ami irígylésre méltó, de az utolsó négy év miatt már nem "érte meg", akkori (légzési nehézségek és oxigénellátási zavar miatt nagyon le tud épülni az ember, sokakra rá se lehet ismerni, hogy ő az, akit pár éve egészségesen megismertél). Sajnálom őt.

A kérdésedben említett "bizonyos korlátok közt" nagyon hirtelen kialakulhat és leszűkülhet.

Várhatod a nyugdíjas kort (ha magamfajta 45 alatti generáció tagja vagy nem valószínű, hogy valami alapnyugdíj felett kapsz: gyerekeid fognak eltartani afelett - rosszabb ellátás lesz, mint a mostaniaknak).

A nyugdíjpénztári megtakarításodat meg lehet, hogy előtte már kétszer elQuestorolják (ebben elég pesszimista vagyok).