Akik szerint az Alkotmányt a Szent Korona-tannal kellene helyettesíteni, tömören hogyan tudnák ezt összefoglalni, hogyan működne?

[link]

- a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944-ben megszakadt, az ún. rendszer-váltás ezen a törvénytelenségen nem változtatott, 1989-ben megalkotott törvényeket sem lehet joghatályosan elfogadni, mert megszállás alatt választott parlament hozta

- a legalapvetőbb alkotmányos alapelv, a népszuverenitás nem vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül. A közvetlen hatalomgyakorlás kimerül a négyévente történő szavazásban, a mindennapi életünket érintő döntésekbe nincs beleszólásunk;

- A mai választójogi törvény számtalan kiskapujával lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy választási csalással jussanak mandátumhoz. A listás választási rendszer is kizárólag a pártkatonáknak kedvez, a valódi választói akarathoz nincs köze;

- A közvetett, választott képviselők útján történő hatalomgyakorlás nem a nemzet, hanem a pártok és a mögöttük álló szűk pénzügyi réteg érdekeinek érvényre juttatásáról szól, a korrupció melegágya;

- A jelenlegi magyar törvénykezés egy, a szerves magyar jogfejlődéstől idegen jogrendre épül, s így a választási ígértetek számonkérésére gyakorlatilag nincs lehetőség.

A megoldás alapelvei:

Alkotmány

- Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható. Magyarországnak vissza kell térnie a Szent Korona tanhoz, a történeti alkotmányossághoz;

- A törvényhozó hatalom nem alkotmányozhat, azaz alaptörvényt nem alkothat;

- Alaptörvényt a népszuverenitás jegyében csak alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat;

- Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat;

- Törvénysértés jogot nem alapíthat;

Népképviselet

- kisebb, kétkamarás parlament

- kötött mandátum (időhöz és programhoz)

- felelős képviselet, visszahívhatóság

- a választási eljárásból a csalás lehetőségének kizárása

- pártoskodástól mentes, a népet képviselő, akaratát érvényre juttató képviselők

- helyi sajátosságok is kapjanak helyet országos szinten, ezért területi alapú választás

- élő közösségekre épül, a közösségek és a képviselők között folyamatos a visszacsatolás

Megoldási javaslat:

Alkotmány

- Ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai a saját maguk által hozott törvényekkel állandósítják hatalmukat, kizárva más társadalmi csoportokat

- A cél legitim alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, mely kimondja a jogfolytonosság helyreállítását, és a magyar történeti alkotmányossággal összhangban lévő alaptörvényt alkot.

- Szükséges, hogy egy új alkotmányhelyreállító-alkotmányozó gyűlés mondja ki a jelen alkotmányos rendszer folyamatosságát a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel, azaz deklarálja a történelmi jogfolytonosságot és nyilvánítsa bűnös rendszerré a kommunista önkényuralmat; mondja ki, hogy Magyarország a Szent Korona országa. Az alkotmányosságot a történelmileg létezett joghoz kapcsolódó alaptörvény és sarkalatos törvények fejezzék ki.

- Épüljenek ki a közvetlen népi hatalomgyakorlás szervezeti formái, különösen az alaptörvény megváltoztatására és az országgyűlés feloszlatására is jogosult népszavazás intézménye.

Választás:

Két kamara összetétele:

Képviselőház:

- Járások / választókerületek 1-1 képviselője kb. 150 fő. A helyi szintről tolmácsolnák a felvetődött szabályozási kérdéseket és azok megoldási lehetőségét, országos ügyekben a döntésnél az általa képviselt emberek akaratának megfelelően szavaz. Ellenkező esetben visszahívható.

- A járás lakosai választják közvetlenül 5 évre. Munkájában a Járásgyűlés segíti.

- Esetleg lehet ülésszakonként teljesen kötött mandátuma: minden országgyűlési ülésszakon az előre bejelentett ügykörökben a Járásgyűlés adna megbízást, hogy az egyes tárgykörökben milyen álláspontot kell képviselnie.

- A Járásgyűlés a Járás lakosai által választott Képviselőből és a helyi közösségek küldötteiből áll.

Felsőház:

- Megyei képviselők, és a társadalom jellemző csoportjai által delegáltak, akik a pártérdekektől, izmusoktól függetlenül, kizárólag a nemzeti érdeknek alárendelten erkölcsi és szakmai szempontok alapján felülvizsgálják az Alsóház döntéseit, vétójoggal. Kb. 100 fő, megyénként (Fővárost is ideértve) 1 - 3 fő a Megye/Főváros lakosságszámával arányban, a fennmaradó létszám pedig a társadalom civil (pártoktól független) rétegződésének megfelelő arányban delegálják.

- Tagjait a Megyék/Főváros lakosai, illetve a társadalmi csoportok tagjai közvetlenül választják 7 évre.

Választási eljárás:

Jelöltállítás:

Képviselőház esetében:

- A Járásgyűlés - a képviselő nélkül megtartott - jelöltállító gyűlés keretében állítja őket. A közösségek vezetői a sejtek javaslatai alapján adják meg 3-3 ember nevét. A gyűlésen legtöbb szavazatot kapott 5 emberből választják ki a képviselőt a képviselőválasztás során a járás lakosai.

Felsőház esetében:

- Megyei jelöltállító gyűlés keretében történik, amelynek tagjai a Járásgyűlések által delegált 3-3 fő. Az eljárás a fentiekhez hasonlatos azzal az eltéréssel, hogy a jelöltek száma 5-10 fő között mozog, igazodva a Megye/Főváros által a Felsőházba válaszható tagokhoz.

Társadalmi szerződés, visszahívhatóság:

- A nemzet, a választók érdekének képviseletére választó és választott között ún. társadalmi szerződés jön létre, melyben a választott képviselő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységét annak érdekében fogja kifejteni, hogy az a teljes ( nem csak a határokon belül élő ) nemzet hosszú távú működése szempontjából a nemzet gyarapodását, egységét segítse.

- Választott képviselő tudomásul veszi, hogy a választója megvonhatja tőle a bizalmat, mandátumából visszahívható;

- a visszahívási jog lényegében alulról jövő kezdeményezés tárgya, amely objektív adatok és ismérvek megállapítására épül. A rendezés keretében általános követelmény: az elvileg-logikailag-szakmailag előkészített eljárásban a hatósági ellenőrzés. Emellett további kötöttség (előírás) lehet egy választási ciklusban a kellő idő megjelölése, pl. csak a választás után – esetleg egy évvel – kezdeményezhető, továbbá: bírói fórum közreműködésével (jogorvoslat lehetősége alapján) érvényesíthető;

- A visszahívás kezdeményezését illetően általános szabály az, hogy indoka a képviselő választási programja és a tevékenysége (állásfoglalása, szavazása), vállalt tevékenysége (bizonyos közéleti gondok megoldásával kapcsolatos ígérete, programja iránti elkötelezettsége) és a mutatott szerepe (állásfoglalásai, föllépései) közti ellentmondás.

szerinted most nincsenek megsértve az alapvető emberi jogok?

pl a biztonságos élet, az önvédelem joga...