Jó volna egy ilyen Magyarországon élni?

Úgy vélem, ma Magyarország túlzottan függ az EU-tól, az EU tagjaitól és más országoktól. Én az európaiság híve vagyok, azonban nem tartanám ördögtől valónak, hogyha Svájc mintájára Magyarország is politikailag és katonailag semleges országgá válna. A világkereskedelemben ugyanúgy Svájc is részt vesz (tehát nem protekcionista a gazdasága), azonban a legtöbb értelemben befelé fordul és ez nagyon jól működik, holott azt gondolnánk, a bezárkózó országokban rossz az élet. Tehát, az én elképzelésem alapján Magyarország - különféle kereskedelmi és gazdasági szerződések megkötése után - lazíthatna az Európai Unióval való kapcsolatain, akár ki is léphetne és különféle szerződésekben rögzítenék hazánk és az EU gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait. Ahogy az már most is történik, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a keleti és déli nyitásra, a kereskedelemre és gazdasági együttműködésre a felzárkózó afrikai és ázsiai országokkal, de nem lenne szabad, hogy Kelet mellett elkötelezzük magunkat, inkább kiegyensúlyoznánk a keleti és nyugati kapcsolatokat. Katonailag semleges állammá válhatnánk egy erős hadsereggel (jelenleg is ez a kormány célja, egy erős hadsereg, de erre most ne térjünk ki ennél jobban); majd osztrák, svájci, és más európai népek mintájára mi is békepartnerséget kötnénk a NATO-val, de nem lennénk a továbbiakban a tagjai. Az egyetlen fájó pont számomra a külhoni magyarság volna. Az EU-ból és a NATO-ból való kilépésünkkel jó eséllyel még ennyire sem tudnánk az érdekeiket képviselni a nemzetközi terepen és - hogyha az EU-kilépéssel egy Schengenből való kilépés is járna, amit egyébként annyira nem tartanék rossz ötletnek, főleg a migrációs válság óta történtek miatt - elszakadnának tőlünk, csak útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal tudnának belépni a saját hazájukba. Ezért - most egy irreális dolgot említenék meg - jogi lehetőségek százait kihasználva, kizárólag tárgyalásos úton kellene kiharcolni az 1920-as magyar többségű területek vagy az 1941-ig visszacsatolt területek autonómiáját (azért 1920-as/1941-es, mert azóta már a külföldi kormányok asszimilálták a magyarságot és egyébként még a szélsőjobboldaliak többsége is megelégedne, majd erről lent linkelek egy cikket), majd ezen autonóm területek (Koszovó mintájára) elszakadhatnának az anyaországuktól, ezek az új országok pedig (az NSZK és az NDK mintájára) egyesülhetnének vagy beolvadhatnának Magyarországba. Erre aligha volna esély, de a nemzetközi jog nem tiltaná meg, hiszen területek elszakadására nem egy alkalommal volt példa (Montenegró 2006-ban vagy Dél-Szudán 2013-ban), ahogy független országok egyesülésére (Vietnam, Jemen, Németország) is az 1945 utáni atlantista-konformista-pacifista világpolitikában. Tehát, hogyha ezek - tárgyalásos úton és legitim módon - megtörténnének, lenne egy tizenötmilliós, 140 ezer négyzetkilométer területű Magyarország, ahol mintegy 12,5 millió magyar, 800 ezer ruszin, néhány százezer román, pár tízezer szlovák és ugyanannyi szerb, valamint 2-300 ezer főnyi egyéb kisebbség élne, a magyarság tehát 83 százalékos többséget alkotna). Úgy volna értelme, hogyha az 1941-es határok visszaállítása után válnánk semlegessé, de nem bezárkózóvá. Ezek után kezdődhetne el egy semleges, svájci típusú Magyarország megszervezése. Első körben, Kárpátalja, Székelyföld, Észak-Erdély, Délvidék és Dél-Felvidék területén autonóm tartományokat szerveznék, ahol a magyar mellett a ruszin/román/szerb/szlovák nyelv is hivatalossá válna. A helyi parlamentben pedig a nemzetiségiek is képviseltetnék magukat, nemzetiségi pártjaikon és nemzetiségi parlamenti képviselőiken keresztül (ami nem olyan lenne, mint most a szószólók helyzete, hanem olyan, hogy minden nemzetiség automatikusan helyekhez jutna, amelyekért a nemzetiségi pártok "megküzdenének"). Az autonóm tartományokból álló, megnövekedett Magyarország számára 300 fős, vegyes választási rendszerben megválasztott állami parlamentet hoznék létre, amelyben a nemzetiségieknek jutna a helyek mintegy 15-20 százaléka (a képviseletük degresszíven arányos módon valósulna meg). Ezek után, az alkotmányt jelentősen módosítanám (de személy szerint nem írnék újat), sokkal több dologban lehetne népszavazást kiírni és könnyebb is volna azt kezdeményezni, tető alá hozni. Kibővíteném a megyei önkormányzatok és települési önkormányzatok jogkörét, a 15 milliós hazánknak egy 50-60 ezer fős hadsereget hoznék létre. Székelyföldön, Észak-Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján magyar nyelvű egyetemeket hoznék létre, de lennének román, ruszin, szerb és szlovák nyelvű egyetemek, főiskolák is. Állami szinten a magyar volna az egyedüli hivatalos nyelv, de a tartományokban más nyelvek is. A mai román, szlovák, ukrán és szerb nemzetiségi politikával ellentétben támogatnám a nemzetiségeket, de nem annyira, hogy idővel akár egy újabb Trianon megvalósulhasson. Azokon a településeken, ahol a magyarság kisebbségben van, a magyarok is létrehozhatnának kisebbségi önkormányzatot. Összességében, jobb volna egy ilyen Magyarország, mint a jelenlegi államunk?