Hogyan robbanthatnék ki forradalmat Magyarországon a rossz megélhetés miatt?

Kedves 20-as!

Az "átkosban" valóban minden szép és jó volt, olcsó volt a kenyér meg a fagyi, működtek a gyárak. Miért nem maradt fenn ez a szép világ? Mert valaki megdöntötte? Nem. Azért, mert magától omlott össze. És a mai adófizetőknek kell szívni az a hatalmas államadósság miatt, ami akkor keletkezett. Mi fizetjük meg, hogy akkor veszteségesen is fenntartották a gyárakat. Mi fizetjük meg most, hogy akkor nem piaci áron adták a kenyeret, fagyit, benzint, hanem nyomott áron.

Ami pedig a császárokat illeti: mondj egyet, amelyiket a nép választott meg! Az egy dolog, hogy a beiktatáskor eljátszották a közfelkiáltást, de mégis hogy választotta volna őket a nép? Te magad írod, hogy addigra már a demokrácia összeomlott, mert nem vezetett sehova, hogy a népre volt bízva a hatalom.

Mindig az adott császár jelölte ki az utódját, nem a nép.

"Azt meg nem kell "eldönteni" hogy jó-e az adott politikus tevékenysége. Az látszik. Lehet hogy csak az én szemem rossz, de a két "zemútnyócévben" meredeken romlott Magyarország helyzete, akár LiBajnai, akár a Viktátor volt hatalmon. Egy normálisabb országban már mind a kettő hússzoros halott lenne."

Egy példa, hogy ez nem ilyen egyszerű: Bokrost is mindenki lámpavasra húzta volna a Bokros-csomagért a 90-es években, ami miatt romlott az életszínvonal, utólag viszont sok szakértő jogosnak tartja az akkori népszerűtlen intézkedéseit.

Egy gazdasági válságról pedig nem egy hazai politikus tehet, mégis kivégeznék miatta (ezzel most nem a tényleges hazai politikusokat védem).

Nem hinném hogy az "átkosban" azért ért volna többet a forint, mert az egész rendszer csak kölcsönökön alapult. Akkor pont hogy inflálódott volna a forint. Plusz, akkor még nem volt szarráadóztatva a levegőn kívül minden. Ezek a nagyokosok nem fogják fel, hogy minél inkább emelik az adókat, annál inkább csökken a bevétel, mert az emberek nem bírják kifizetni a terméket. Lassan ott tartunk, hogy olcsóbb lesz netről külföldről intézni az élelmiszer-bevásárlást is, mert idehaza megfizethetetlen a kaja. Ennek meg az lesz a következménye, hogy a pékek, gazdák, földművesek stb. terménygazdálkodásra térnek át, vagy csak simán leállnak a termeléssel, mert egy kanyi bevételük nem lesz. Aztán az önellátó közösségek megtermelik maguknak az élelmiszert (pl. falvak), a városokban meg hangosan kopognak majd a szemek.

Másrészt, ha nincs ez a rendszer, akkor a mostani helyzet még ezerszer pocsékabb lenne. Kb. 300000 forint lenne egy kiló kenyér, és az ember talicskában tolná haza a pénzt, 2 nap múlva meg már csak két tojást kapna érte.

A császárok többségét nem az előző császár választotta, hanem a praetorianus gárda, vagy a nép. Akkor jött divatba, amikor rájöttek arra, hogy császárt nem csak Rómában lehet választani. Alant következik a felsorolás (forrás: "Az Ókori Róma Története")

Galba, Otho, Vitellus, Vespasian, Domítianus, Pertinax, Septimus Severus, Didius Iulianus...iszonyú sok van.

A nép nem "közvetlenül" választotta, hanem ha rossz volt az uralkodó, eltakarította. Rengeteg császár végezte így, Néróval kezdődően, de Vitellust és Elagabalust is az elégedetlen plebs nyírta ki. Demokrácia soha nem is volt Rómában, köztársaság volt, az pedig többek között azért is omlott össze, mert mindig 1-nél több uralkodó volt, és túl sok mindenkinek kellett egyetérteni egy dologban. Ezért ugrott egymásnak Antonius és Octavianus is, valamint Pompeius és Caesar. Sulla diktatúrájában például a legteljesebb béke honolt, ha Perseus makedón háborúját nem számoljuk bele, szóval ez csak az újkor fszsága hogy "minden diktatúra rossz". A diktatúra fogalma már jóval azelőtt létezett, hogy Hitler, Sztálin bátyó, vagy Nicholai Caucescou akár csak egy pajzán gondolatok is lettek volna.

Bokrost pedig valóban lámpavasra kellett volna felhúzni, de a Macskafogó-módszer is jó lett volna (követ a nyakába és a folyóba vele). A sok szakértőnek gondolom jutott a koncból, hogy ennyire ajnározta a politikáját, én elbeszélgetnék pár ellenérdekelt szakértővel is, elvégre aki A-t mond, az mondjon B-t is.

A globális gazdasági válságról valóban nem egy politikus tehet, de a helyiben viszont már benne van a keze. 29-ben se vált csóróvá az egész világ, voltak országok, amelyek tudták kezelni a válságot. Magyarország már akkor sem volt közöttük, mert a hatalmon lévők már akkor is saját zsebre politizáltak.