Szerintetek helytálló ez az elemzés a romák helyzetéről?

Bevezetés

Internetes vicc Orbán Viktorról

Orbán Brüsszelben dolgozik, keményen, míg végre eljön az ebéd ideje. Természetesen elit helyre viszik, ahol jól körülnéz.

- Ez a porcelán, gyönyörű. Magyar, ugye? Herendi?

- Nem, ez stájerországi porcelán.

- És a csipke! Pazar. Ez magyar, ugye? Halasi?

- Nem, uram, ez brüsszeli csipke.

Viktor körbenéz, felcsillan a szeme:

- De ott szemben, az a cigány, az magyar, ugye?

- Nem, az velencei. És tükör...

Orbán Viktor és a cigányok

Orbán Viktor és a romák kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. A miniszterelnök egy Felcsút nevű kis faluban nőtt fel, és alaposan ismeri a vidéki életet. Ez a könyv azzal a szándékkal íródott, hogy az Orbán-roma kapcsolattal érdemben foglalkozzon. Ehhez azonban nem elég a miniszterelnök érintettségét boncolgatni, hanem foglalkoznunk kell a romasággal, mint általános társadalmi tényezővel, erőforrással és kultúrával.

A romák magyarországi helyzete

Magyarországon alapvetően kétpólusú kultúra működik. Az ország lakossága valamivel kevesebb, mint 10 millió fő, és ennek a jelentős része magyar. A legjelentősebb kisebbséget a romák teszik ki, akik körülbelül 500-600 ezer főnyien vannak jelen Magyarországon. A romák meghatározó többsége nem a nagyvárosokban, hanem vidéken él, azon belül is a kevésbé fejlett falvakon belül, és azoknak a legkevésbé virágzó utcáin.

A romák túlnyomó többsége mélyszegénységben él. Az életszínvonaluk jóval alacsonyabb, mint a nem-roma lakosságé, amit számos kutatás adatai alátámasztanak. A cigányokra jellemző, hogy sokkal gyakrabban betegszenek meg, mint a hasonló korú magyarok. A halálozási rátájuk is jóval rosszabb, mint a magyaroké. Ezt a szomorú képet némileg ellensúlyozza, hogy a cigányok ugyanakkor sokkal több gyermeket hoznak a világra, mint a magyarok. Miközben a magyar lakosság folyamatosan fogy, a romák aránya egyre növekszik.

A roma kultúra és identitás

A romák Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején érkeztek Magyarországra Ázsiából, és az itteni lakosok tisztelettel fogadták őket. A mai világban ennek a tiszteletnek nem sok jelét lehet látni. Ez elsősorban a képzettség és a megélhetés elemzésének tükrében magyarázható meg.

A romáknak még a fele sem jut el odáig, hogy sikeresen leérettségizzen, az egyetemekre pedig csak a romák 1%-a jut be. Ennek az az oka, hogy az ősi roma kultúrában nem szántak kiemelkedő szerepet a gyerekek képzésének. A régi hagyományok úgy szóltak, hogy a család az első, vagyis sokkal fontosabb, hogy a család (gyerekek, szülők, nagyszülők) sokat legyenek együtt. A képzés mellett a munkavégzés fontossága sem volt soha kihangsúlyozva: nagyon sok roma gyerek úgy cseperedett föl, hogy közben egyszer sem látta a szüleit dolgozni. Ez a hagyomány azonban a romák hosszú távú társadalmi szegregációjához vezetett.

A Kádár-rendszer idején

A negyven év szocializmus idején a magyar társadalom többsége nem foglalkozott érdemben a romákkal és az ő problémáikkal. Kádár idején (is) szigorú cenzúra működött, amely eltitkolta az emberek többsége elől az egész kérdéskört. Bár akadtak dokumentumfilmesek, akik komoly munkával tényfeltárást végeztek az ügyben, az ilyen filmeket a hatalom keményen betiltotta, mert a szocialista rendszer ideológiájával nem fértek össze. A kádári propaganda úgy szólt, hogy megszűntek az emberek között az égbekiáltó társadalmi különbségek, és nagyjából mindenki ugyanazon az életszínvonalon él. Bár a romák rendkívül hátrányos helyzetben voltak, a szocializmus idején ez mégsem vezetett komoly társadalmi szembenálláshoz magyarok és romák között. Ennek az volt az oka, hogy a hatalom a negyven év alatt nagyon rövid pórázon tartotta az embereket. Ha egy rendőr azt látta este 10 órakor, hogy kettőnél több ember sétál végig egyszerre az adott utcán, az már tömegnek minősült és gyanús volt. Ilyen módon a Kádár-rendszerben általánosságban a bűnözési ráták jóval alacsonyabbak voltak, mint a lettek az 1989-es rendszerváltás után. A társadalmi feszültség forrt, viszont legalább sikerült elérni, hogy (még) ne robbanjon a hatalom által időzített bomba.

A rendszerváltás után

1989-ben megszűnt a szocializmus, és újra beköszöntött a kapitalizmus. Megnyíltak a lehetőségek: szabadon lehet utazni akár rendszeresen is az Amerikai Egyesült Államokba Magyarországról, az újságírók szabadon megírhatják a véleményüket, és ami a legfontosabb, az adott hatalom nem teheti meg többé, hogy a nép megkérdezése nélkül jut vezető pozícióba, illetve a népakaratra a legkevésbé sem odafigyelve irányítja az országot.

Mivel a gyeplő enyhült, ezért a vidéki bűnözés is egyre jelentősebb mértéket kezdett ölteni. Sajnálatos módon a romák egy része (is) abban találta meg a kiutat a szorult helyzetből, hogy lopni kezdett. Az 1990-es években ez még nem vezetett a magyar-roma viszony erős megromlásához, azonban a 2000-es évek közepére már komoly szembenállás alakult ki a magyarok egy része és a cigányok egy része között. A lopások egyre jobban átmentek rablótámadásokba, melyeknek többször halálos kimenetelük is volt, de legalábbis az áldozatok közül sokan súlyos testi sérüléseket szenvedtek. Ez a folyamat 2007-2010 körül tetőzött, és ebben az időben a válságos helyzet egy politikai szélsőség mindenki számára váratlan és hirtelen megerősödéséhez vezetett, ami még tovább rontotta a romák és magyarok viszonyát.

Orbán Viktor programja

A Fidesz elnöke nehéz helyzetben vette át a kormányzást 2010-ben. Azonban ő nem úgy tekintett a romákra, mint ahogy az előző fejezetben említett szélsőséges politikai erő. Orbán pár évvel az ország vezetésének elkezdése után így nyilatkozott: a cigányok helyzetén a cigányok bevonásával kell segíteni. Ez a politika 2016-ra olyan eredményt hozott, hogy még a korábban a magyar-roma ellentétet meglovagolni igyekező szélsőséges erő is némileg taktikaváltásra kényszerült.

Orbán egyik legfontosabb reformja a közmunkaprogram, hasonlóan, ahogy Franklin Roosevelt amerikai elnöknek is volt az 1940-es években. Olyan emberek, aki korábban hosszú éveken keresztül nem dolgoztak, minden nap lett munkájuk. A kormány döntő fontosságú lépése volt, hogy körülbelül megduplázta a közmunkabért (47 ezer forintra). Sajnálatos módon ebből az emberek zöméhez csak annyi jutott el, hogy a kormány azt mondta volna, hogy meg lehet élni havi 47 ezer forintból, bár ezt valójában senki nem mondta.

A közmunka azért nagyon fontos, mert ennek a révén sok ember bekerül a társadalmi vérkeringésbe, és közelebb jut ahhoz a lehetőséghez, hogy valamivel nívósabb állást is be tudjon tölteni, a gyakorlatba való belejövés után. Orbán másik ötlete az volt, hogy minél több cigányasszonyt kell bevonni óvodai segítőnek.

Megoldódott a probléma?

Az új politika eredményesebbnek bizonyul, mint a régi volt. Csak 2010-2014 között 300 000 ember kezdett közmunkázni. Ugyanezen idő alatt 8000 roma fiatal kapott piacképes munkát, és több mint 1000 cigányasszonyból lett dajka, óvónő vagy idősgondozó. Az érettségi terén szintén jobban teljesítenek a romák, mint az új politika előtt.

Ha a közvélemény-kutatók megkérdezik őket, egyre több roma vállalja fel büszkén és nyíltan a cigány származását. A Kedves Olvasóban most esetleg felmerülhet a kérdés, hogy esetleg Orbán Viktor maga is roma-e…

Amennyiben Orbán Viktor valóban roma származású, akkor bátran kijelenthetjük, hogy nagy karrierjével ő vitte a legtöbbre az összes európai cigány közül, és példát mutat azoknak, akik nem olyan jó sorsúak, mint ő.