Mit jelent az, hogy nálunk a munkaerő termelékenysége rosszabb, mint Nyugat-Európában?

A termelékenység attól is függ, hogy mennyi pénzt keres a helyi lakosság. Mert ha például Ausztriában 400-500 ezer forint az átlag nettó fizetés, akkor ha nyitsz ott egy kocsmát, az sokkal termelékenyebb lesz, mert sokkal nagyobb a vásárlóerő, mint Magyarországon, ahol 100-200 ezer nettóból él a legtöbb ember.

[link]

Szerintem nem az autóiparra értik, hanem minden másra. Volt Magyarországon még egy csomó gyár, nehéz ipar, élelmiszer ipar, minden. Ezek a rendszerváltás után megszűntek és valahogy nem itthon nyítódtak újra.

Munkaerő termelékenysége lehet rosszabb attól, hogy elavult módszerekkel dolgozunk. Kis üzembe, kevésbé automatizálva nem éri meg annyira. Lehet azért, mert képzetlen a munkaerő, vagy nincs elég. Arról is lehet szó, hogy itt kevésbé pörögnek a "nagy hozzáadott értékű" ágazatok. Mert ugye tömegével összeszerelni olcsón fognak, de megtervezni valamit, vagy luxuscikkeket gyártani, azt nagy haszonnal csinálják. Tehát olyan munkafolyamatokat is ide kell telepíteni, ahol magasak a fizetések. Ehhez pedig szakértelem kell, meg saját tőke. Nyilván az is probléma, hogy relatív kevés a magyar tulajdonú vállalkozás, amelyik külföldre termel.

A "munkaerő termelékenysége" azt jelenti, hogy egy órányi munkával mennyi GDP-t termel egy dolgozó.

A német munkaerő termelékenysége a duplája a magyarnak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a kőműves kétszer annyi téglát rak egymásra, hanem azt, hogy átlagban a német 1 óra alatt kérszer annyi értéket termel mint egy magyar.

Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy a német értékesebb dolgot csinál.

Csakhogy értsd:

1 órányi programozás sokkal, de sokkal többet ér mint 1 órányi futószalag melletti munka.

Ráadásul még a technológiai színvonal is bekavar, mert a német ipar aránylag sokkal kevesebb élőerőt alkalmaz mint a magyar, tehát adott esetben ugyanannyi érték előállításához fele vagy tizedannyi ember kell.

Pl ismerek egy amerikai "kis" céget akik több mint 120 milliód dolláros ipari termelést oldanak meg mindössze 20 emberrel. Ilyen fokú termelékenység csak magas szintű automatizálással lehetséges, ami a tőkehiány és az olcsó munkaerő miatt Magyarországon gyakorlatilag kizárt.