Valaki elmagyarázná érthetően, értelmesen? A mandátumok kiosztásával kapcsolatban elméleti kérdés.
Értem, hogy van a párt-lista, meg az egyéni választókerületek/körzetek képviselői. S ezekből jönnek össze a mandátumok. Tehát az első fordulóban 2 lapon lehetett szavazni. Viszont ennek csak azt a részét sikerült felfognom, illetve józan eszemmel megértenem, hogy a képviselőjelölt akkor kap mandátumot, ha 50 % +1 szavazatot megszerez.
De a mandátumok többi részét mi alapján számítják és osztják ki? Kik kapják meg, milyen emberek azok, akik nem mint egyéni képviselőjelöltek indultak?
Szóval az egész felépítését ennek a rendszernek szeretném megérteni. Az is jó, ha adtok egy olyan linket, ami ezt világosan leírja, mintegy megtanítva a tudatlannak.
Köszi.
válasza:Be lehet kerülni listáról vagy egyéniként. Az egyénit értetted. A lista meg az, hogy gyakorlatilag a pártok megadnak egy listát, melyen rajta vannak azok az emberek, akiket szeretnének a parlamentben látni a saját színeikben. A listákra adott szavazatok arányában küldhetik a pártok a listán szereplő embereket (pl. ha mondjuk 100 hely lenne, és három párt 50-30-20%-ban kapott listás szavazatokat, akkor az első párt a lista első 50 emberét, a másik az első 30-at, a 3. meg az első 20-at küldheti be oda). Ha valaki egyéniben nyert, és így bekerült a parlamentbe, akkor a listáról lekerül, azaz a következő ember megy helyette.
REmélem érthető voltam.
válasza:Pff... a link még egy 3. listát is bekevert a képbe. Idézem: Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.
szóval már kezdem azt sem érteni, amit eddig értettem... :D
válasza: válasza:megpróbálom kiegészíteni a wikit, hogy értsd
tehát volt az a papír, amin csak pártra lehetett szavazni.
ezt a papírt elöbb a területi listákat veszik elő. (19 megye + budapest, azaz 20 területi lista)
elöbb ezeken osztanak ki mandátumot (ez az első része a wikis szövegnek). minden területen külön-külön.
amikor ezzel megvannak, akkor veszik elő az országos listát és arról osztanak tovább...
remélem így már érthető :)
Oké, értem. Szóval a pártlistára érkezett szavazatokat megnézik százalékos elosztásban, és az amúgy nem nyilvános (bár biztos utána lehet nézni valahol) listán szereplők között elosztogatják.
Tehát ha mondjuk az A pártnak van 100 embere, és rájuk szavazott a választók 40 %-a, akkor kapnak 40 mandátumot, míg a B párt a maga 100 helyéből 20nak ad mandátumot, mivel 20 % szavazott rájuk. :)
Így tehát mondjuk A párt kaphat akár 64 mandátumot is, mert 40-et kapott a százalékok alapján, és 24 helyen nyert az egyéni jelöltje? :)
Amúgy azzal tisztában vagyok, hogy mennyi mandátum van összesen, és mi lett a mostani 1. forduló eredménye. :)
válasza:"Így tehát mondjuk A párt kaphat akár 64 mandátumot is, mert 40-et kapott a százalékok alapján, és 24 helyen nyert az egyéni jelöltje?"
igen.
azzal a csavarral, hogy elöbb megyénként (+ budapest) osztogatnak a listákról, majd az országos listáról osztogatnak.
(ezért van az, hogy a pártok a fontos embereket a területi listák élére rakják, mert elöbb azok a listák kerülnek be, úgyhogy ha egy párt nagyot kaszál a területi listákon, akkor az országosról csak néhány ember kerül be)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!