A kiegyezés után csak Budapest fejlődött rohamtepóban vagy az egész ország?
Jó példa erre a híres Csikágó (Rottenbiller-Thököly-Dózsa-Damjanich-négyszög), mely 1896-98 között mindössze 2 év alatt épült fel.
Egyébként ez miért volt így? Budapestnek egyértelműen ez volt az aranykor, azóta kb. csak hanyatlik. De hogyan lehetne egy ilyen másik aranykor?
"A nagyobb videki varosokra is jutott valamennyi penz bar nem sok, a falvakra meg joreszt semmi."
Ez egyszerűen nem igaz. Ami a vidéki vasútvonalak mentén egyáltalán létezik, az mind az iparosodás aranykorának a terméke. Ezek nem állami költségvetésből, hanem a birtokosok befektetéseiből épültek.
Széchenyi - Hitel megvan?
Budapest pedig Trianon után lett ekkora vízfej, ott vannak a régiós központok a határokon túl. Temesvár, Kolozsvár, Belgrád, Pozsony, Kassa annak idején mind megállták a helyüket Budapest mellett.
Építészeti értelemben rengeteg minden a századfordulóból Budapesten kívül található meg.
Az ipar és a mezőgazdaság sem Budapestre koncentrálódott, hanem más-más régiókra. (Herendi porcelángyár, Zsolnay, Szerencsi édességgyár, Borsodi és Soproni serfőzde, Pick és Herz szalámik, egyik sem Budapesten helyezkedett el).
Temesváron például a New York után két évvel, a világon másodikként kezdték meg a város villanyvilágításának kiépítését 1884-ben.
Ezt érdemes végtekerned:
Budapest nyilván akkor is kiemelt szerepű volt, de nem kizárólagos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!