Csak én látom azt, hogy Magyarországon azért vannak problémák, mert a magyar emberek imádják, ha vannak?

"Nem, az a szomorú, hogy így van"

Értem. Csak, azt hittem kérdezed, mert elvégre kérdésként írtad ki és "Csak én látom azt, hogy" kezdettel. Nem tudhattam, hogy ez már egy általad eldöntött tény és hogy egy esetleges önrevízióra esély sincs.

De legalább arról megbizonyosodtunk, hogy ez a kérdés nem a magyarokról szól, hanem saját magadról.

"Csak én látom azt...?"

Igen kérdező, csak te.

Trollkodsz vagy tényleg ezen a szinten vagy?

Véleményem szerint egyszerűen csak az van, hogy a magyaroknak olyan jellegű problémáik vannak, amik egy társadalomban természetesen adódhatnak és ezek a problémák nagyon hasonlóak ahhoz, mint amik 15-20 évvel ezelőtt más egykori szocialista országban is megvoltak. A különbség pusztán annyi, hogy a magyar szeret panaszkodás közepette mástól várni a megoldást és semmit sem tenni, saját magát teljesen inkompetensnek beállítani a témában, hogy "hát ez nem az én dolgom", nekem ehhez semmi közöm", "oldja meg a kormány azért választottuk meg őket!" meg hasonlók. Ezeken kívül úgy állítjuk be a dolgokat, mintha az mind teljesen tőlünk függetlenül, fejünk felett történnének és természetesen mi csak elszenvedő alanyai vagyunk mindennek...vagy áldozatai! Még nem értettük meg, hogy a mi sorsunkat mi magunk alakítjuk!

Ördögi kör ez: amíg panaszkodunk csak, addig nem is lesz jobb semmi, ami miatt tovább panaszkodunk!

ti most a homo kadaricus elnevezésű lumpenproli mentalitásról beszéltek és nem a magyar emberről.

Itt volt 1848, 1956, 2006.

Tíz éve az egész ország megmozdult, nem igaz, hogy ne lenne erő és akarat a nemzetben.

A 2006-os népfelkelést vérbe fojtották és a vezéralakjai ellen még mindig büntetőeljárás folyik.

Aki cselekedni akar, arra börtön vár.

Ez az üzenete a gyurcsány-orbán rendszernek.