A pm miért kampányol az alapjövedelem mellett? Teljesen megőrültek?

A szociális háló nem arra lett kitalálva,hogy a gazdagok azon élősködjenek.

Szociális alapon kellene elosztani.

Tehát nem a gazdag 5.gyerekét kell pénzelni,hanem,hogy a szegény egy vagy két gyerek megszülessen.

Akik havi több millliót keresnek,azokat nem kellene adókedvezményben részersítenoi.

42 hózzászólásból végül megfogalmazódott kb. nyolc kritika, hátrányos szempont. Ezekre igyekszem választ adni, de érdemes lenne elolvasni a vitairatot, hogy ne tévhitekből induljatok ki. Itt találhatjátok: [link]

Hogyan szűnne (csökkenne) a gyermekéhezés, mélyszegénység?

Az alapjövedelem egyik tétele, hogy egy kiskorú se kaphatna kevesebbet 25 ezernél, egy nagykorú sem kaphatna kevesebbet 50 ezernél (amiből levonják a TB hozzájárulást), és egy teljes munkaidős bejelentett dolgozó nettó keresete sem lehet kevesebb 100 ezernél.

Elég életszerű a következő példa: az egyik szülő minimálbérért dolgozik, a másik munkanélküli, és van két gyerek.

Jelenleg ennek a családnak mennyi lenne az összjövedelme? Az alapjövedelem által ez a család máris havi 200 ezret kapna. Jelenleg nagyon kéne sakkozni, hogy ne adósodjanak el, de az alapjövedelem segítene rajtuk. Az álláskereső is tudná az álláskeresés költségét fizetni (internet, telefon, utazás…), így lenne esély a felemelkedésre.

Az alapjövedelem bevezetése után senki nem akarna dolgozni!

A munkanélkülieknek járó 50 ezer forint, amiből még levonják a TB hozzájárulást is, szerintem nem igazán versenyképes a 100 ezer forintos nettó minimálbérrel, ami szintén az alapjövedelem koncepció része. Kell-e ezt részleteznem? Komolyan gondolja bárki is, hogy tömeges felmondások lennének, és lemondanának a nettó 100 ezer Ft-os fizetésről, hogy 50 ezerért otthon köldököt nézzenek?! Ha lenne is valaki, aki felmondana, akkora a munkanélküliség és a szegénység, hogy öten ugranának a helyére!

Úgyis elisszák!

Idézek a vitairatból: „Bontsuk két részre a kérdést: szabad-e többletjövedelemhez juttatni azokat, akik eddig az újraelosztás kárvallottjai voltak, illetve jobban járnának-e a jogosultak, ha nem pénzbeli, hanem inkább természetbeni segítséget kapnának. Az első kérdésre az egyértelmű válasz: igen. Minden cselekvőképes felnőtt magyar állampolgárt képesnek kell tartanunk arra, hogy önálló döntéseket hozzon, például arról, hogyan használja fel a jövedelmét. Akik ezt tagadják, azok – ha következetesek – szavazati joguktól is megfosztanák az általuk érdemtelennek minősítetteket; velük nincs miről vitatkoznunk.

A második kérdés már egy reális problémát feszeget: sok állampolgár számára nem csak a pénzbeli jövedelem csökkenése, de a szociális- vagy egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés romlása is súlyos problémát okozott. Természetesen az alapjövedelem bevezetése nem oldja meg egy csapásra az összes társadalmi problémát, de nem is zárja ki a szolgáltatások bővítését és minőségének javítását. Sőt, a jelenleg biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők számára megteremti az egészségbiztosítás anyagi fedezetét. Az alapjövedelem nem vakolja újra a kórházakat, de egy olyan paradigmaváltást hozhat, amely elősegíti a mai több millió szegénységben élő ember felzárkózását és a középosztály megerősödését. Az így megélénkülő fogyasztás pedig az emelkedő adóbevételek útján már közvetlenül is hozzájárulhat az alapvető társadalmi szolgáltatások finanszírozásához.”

Családi adókedvezmény VS. alapjövedelem

Korábban volt ezer féle, és valóban képben kellett lenni annak, aki ezzel jól akart járni, pont a legrászorulóbbak az információ hiánya miatt estek el ettől. 2010 óta a Fidesz egy olyan „szociális rendszert” a régebbiek kivezetése mellett, ami annál jobban jutalmazza a gyereket, minél jobban keres a szülő, magyarán csak a nagyon jól keresők tudnak kihasználni maximálisan, mert infó ide, infó oda, az adójóváírás már csak ilyen, és nem csak a munkanélkülieket, de a minimálbérért gyakran sokkal keményebben megdolgozó emberek gyerekeit is kedvezőtlenül érinti. Az alapjövedelem megszünteti a „zsegillyezős” ügyeskedést, és emellett nem ösztönöz passzivitásra: nem szűnik meg attól, hogy valaki dolgozik, sőt! A nagyon jól kereső szülők gyermekei is ugyanúgy 25 ezret kapnak, nem többet. Ennek az az oka, hogy az adminisztrációs költsége sokkal többe kerülne, mint a célzott támogatás esetén.

Csak a szegények szavazatára pályázik a PM!

A jelenlegi politikai helyzetben már egyáltalán nem hisznek el akármit a politikusoknak, a szegénységben élők pedig a legkevésbé aktívak a szavazáskor. Ha valaki el akarja adni a szavazatát, akkor annak adja el, aki megszervezi a szállítást és rögtön fizet, még ha keveset is. Vannak pártok, akik erre mennek. Másik, elterjedtebb az érzelem-alapú szavazás. Manapság mely pártokra jellemző leginkább az érzelmek manipulálása? Csak egy szűk rétegre jellemző az, hogy összetett programmal állnak elő. Aki valóban ismeri a PM alapjövedelem-koncepcióját, azt tudja, hogy ez ilyen.

Az alapjövedelem egy demagóg ígéret csupán.

Ez nem így van. A vitairat 2015-ös számokkal számol egy példaévet” 2.159 milliárd forintba kerülne, és pontosan megjeleníti azt is, hogy hogyan lehetne ennyi pénzt előteremteni. A demagóg ígéretekre nem jellemzőek a fenntarthatóság apróságával való elmélyülés. A munka színvonalát pedig többek között Surányi Péter volt jegybankelnök pozitív kritikája is minősíti. Komoly ember ő ahhoz, hogy öregségére lejárassa a nevét!

Inkább munkahely kellene.

Valóban nagyon fontos a munkahelyteremtés, de sajnos tudomásul kell venni, hogy 100%-os foglalkoztatottság csak a szocializmusban volt, a kapitalizmusban ez elképzelhetetlen. A közmunka nagyon károsan befolyásolja a munkaerőpiacot, lenyomja az béreket, sok munkát főállásúból közmunkásba sorol át az önkormányzat, ill. munkásokat foglalkoztató vállalkozások helyett közmunkásokkal végeztet.

Az alapjövedelem segít abban, hogy a dolgozók tisztességesebb anyagi elismerést kapjanak, és ez nem csak a minimálbéresekre vonatkozik. Ráadásul úgy, hogy a munkáltatónak egy fillér többletterhet nem jelentene. A megnövekvő fizetőképes kereslet pedig fellendíti a gazdaságot, és főleg az elmaradottabb településeken teremt új munkahelyeket.

Szakképzett munkaerő kérdése.

A technikai fejlődés fokozatosan számos munkahelyet szüntet meg, ezt mindenki tudja, és nem csak a gyárakban, hanem a pénztárakban és egyre több területre is kell gondolni. Ezek az emberek sorra munkanélküliek lesznek, és csak kevesek képesek arra, hogy egy teljesen új szakterületre váltsanak, de a mostani mérnökhallgatókkal, stb. soha nem tudják felvenni a versenyt. Az oktatási rendszer, ideértve a felnőttoktatásit is, igencsak korszerűtlen és kis hatásfokú. Tudomásul kell venni azt is, hogy a jelenlegi betanított munkások többségének intelligenciahányadosát, ill. egyéb képességét és készségét is figyelembe kell venni a pályaváltáskor.

Ha van olyan réteg, amelyik inkább az 50 ezres jövedelmet választaná a 100 ezres fizetése helyett, akkor az a szakképzetlen rétegből való, márpedig épp ott lesz egyre kevesebb a munkahelyek száma.

Az alapjövedelem egyik előnye nem mellesleg éppen az, hogy ad némi esélyt az átképzéshez, hiszen az se kevés költséggel jár.

Természetesen csodákra az alapjövedelem se képes, nem ad mindenre választ, de a létminimum alatt élők számát mégis megfelezné, és ez nem kevés!

És itt még csak a pénzről beszéltünk, nincs említve olyan „járulékos haszon”, mint a közbiztonság vagy az általános egészségi állapot javulása, pedig ezeknek is van pozitív hatása a költségvetésre a társadalmi vonatkoztatása mellett.

Nem egészen értem, hogy ez hogy jön ide, nem is ez a tipikus, de ha lelakták, hát le lakták, továbbra is ők laknak benne, az ő dolguk, mint ahogy az is, hogy a cigányok miként élnek az alapjövedelem nyújtotta eséllyel.

Az sokkal érdekesebb, hogy egy kisebbségről többet beszélsz ilyenkor, mint a többségről.

Nem csak a cigányok kapnának alapjövedelmet. Ráadásul a 2159 milliárd nem csak arról szól, hogy minden munkanélküli minimum 50 ezerhez jutna, hanem a nettó minimálbér hatalmas megemeléséről is 105 ezer forintra. Az alapjövedelem bevezetése által tehát nőne a valódi munkaviszony nélküli jövedelmek összessége (ilyen-olyan segély) és a nettó minimálbér közötti különbség a jelenlegihez képest, ami ösztönző hatással van a munkavállalásra.

A 2159 milliárd Ft egyébként 2015-ös adatok szerint a GDP 6,4 %-a. Valóban nagyon sok pénz, viszont a fedezetet is megfogalmazták. A többkulcsos adó visszavezetése, a családi adókedvezmény megszüntetése (minden gyermek ugyanannyit kapna, nem kapnának a gazdag szülők csemetéi többet a minimálbéresek vagy rokkantak, munkanélküliek gyerekeinél).

Megjegyzendő az is, hogy akinek alacsony a jövedelme, azok kb. azonnal Magyarországon költik el a plusz pénzt, tehát annak nem kis hányada visszaköszön ÁFA formájában.

Számos más bevételi javaslat meg van fogalmazva, ha érdekel, olvasd el, hadd ne kelljen mindent ideírnom!