Csak nekem tűnik teljesen reménytelennek a magyarországi helyzet?

A rendszerváltáskor pontosan tudtam hogy onnantól az országnak vége. Mert a szocializmusban is élősködés ment például az elvtársak részéről, ezért nem volt nehéz kitalálni hogy a kapitalizmus csak olaj lesz a tűzre, illetve a népen való élősködés erősítésére.

A szocializmusban is tőke koncentrálás történt, csak akkor állami tulajdonba. Meg ma is, csak korrupt milliárdosok magántulajdonába. A közös mindkettőben a "mindent nekem és semmit nektek" elv. Ezért volt halott a harmadik -izmus, a feudalizmus is.

A demokráciában lehet jobban csinálni a dolgokat, ezt tettük mi magyarok is csak a meglévő rosszat csináltuk mégjobban és nem a jót. Vagyis a népen való élősködést és a tőke koncentrálását meg az egymás átverését.

A szocializmusban volt olyan időszak amikor az elvtársak belátták hogy a koncentrált közösben senki sem akar jól dolgozni és képtelenség megoldani még a nép élelmezését is. Ezért a háztáji gazdaságokat és családi vállalkozásokat kezdték ösztönözni, persze nem támogatásokkal ahogy ma divat. Na az működött, még a diktatúra árnyékában is, mert mindenki szívesebben dolgozott otthon a sajátjában és persze önmagának és családjának.

De a mai eszetlenség, a tőke milliárdosok zsebébe való koncentrálása és a nép közmunkás sorba döntése nem más mint feudalizmus.

A másik hiba hogy nem az államosítás károsultjaiból lettek a tőkések.

A rendszerváltás olyan hatással volt az emberekre mint a gazdagság. Mert a gazdagság is felerősíti az ember meglévő tulajdonságait. Például aki szegényként élősködik, az gazdagon mégjobban fog. Vagy aki szegényként padlássöprő tolvaj gazember, az tőkésként mégjobban az lesz legfeljebb más módszerekkel. Aki szegényként elvette a gazdák tulajdonait államosítás címén, az gazdagként privatizálni fog és közpénzeket fog kihordani dömperrel. De a jó tulajdonságú emberek valamiért nem erősödhettek.

"nyugaton már szégyen magyarnak lenni."

Ezt honnan a francból szeditek folyton?

Én az életem nagy részét külföldön töltöm, ott dolgozom, ez nekem mégis újdonság. Sőt, most a migránsbalhé kapcsán mindenfelé csak gratulálnak, meg azt mondogatják, nekik és kéne egy Orbán.

(Persze én azért árnyalom a képet, de azért jólesik a gratuláció)

15.

Az, hogy sokan reálisan látják a borzalmas magyar politikai helyzetet, az nem azt jelenti, hogy mi depressziós 0-k vagyunk. Lehet boldogulni, de azért jó lenne, ha nem szembeszél lenne.

" Mindenki a saját sorsát alakítja, nem kötelező belesüppedni a rosszba. Lehet tanulni, fejlődni, dolgozni, senkinek nem tiltott az ambíció. Csak sajnálni tudom azokat, akik depresszióba rántják saját magukat a pártpolitika alakulása szerint, hiszen másokat hibáztatni a pocsék sorsuk miatt mindig könnyebb. Nagyon rosszul csinál valamit az, akinek attól függ a jóléte, hogy épp melyik párt van hatalmon és mit csinál. Több lábon kell állni, ennyire egyszerű. Mások a követelmények, ma már nem egy munkakörben fogja leélni az egész életét az ember. Az iskola sem ér véget 18-22 éves korban, piacképesnek kell maradni."

Ez egy ilyen, "nesze semmi, fogd meg jól" felfogás. A pártpolitika alakulása alapjában határozza meg ma Magyarországon egy ember életét. Alapjában forgatták fel a piacot, lehetetlenítettek és sajátították ki vállalkozások ezereit, tízezreit.

Alapjában határozzák meg az egészségügyet és oktatást.

Egyébként sokan működnek azon az elven amit a hozzászólásod egy része sugall, azok többsége már külföldön van valamelyik fejlett országban, mert ott tényleg úgy működnek a dolgok ahogy leírtad. "Lehet tanulni, fejlődni, dolgozni" és még eredménye is lesz és nem azon fogod magad kapni, hogy, ha tanulni akarsz akkor egyrészről elavult tudást nyomják a fejedbe, másrészről, ha végzel akkor, ha foglalkoztatnak is maximum annyit keresel amiből pont éhen döglesz.

Tehát szép az ilyen idealista világkép alapján élni, csak sajnos köszönőviszonyban sincsenek a mai magyar valóssággal ezen elképzeléseid.