Erted a lenyeget? Oh, ne mondjatok nekem, hogy/ hajnallik hazank felett! Latom en: az ö szamara/ szö a sors szemfödelet. S kerni Istent nem merem, hogy/ nemzetem gyogyitsa fel, Mert e nemzet elhiggyetek/ eletet nem erdemel.

Figyelemmel atforgattam/ a törtenet lapjait,

S fontolora vette lelkem, /amit e hon vegbevitt.

S mit talaltam ott fölirva/ szazadok bötüivel?

Azt talaltam, hogy e nemzet/ eletet nem erdemel.

Jora termett nep honaban/ egy a sziv az akarat,

A közerdek mellet minden/ különerdek elmarad.

Itten oltart minden ember/ Ön balvanyaert emel-

Es az ilyen önzö nemzet/ eletet nem erdemel.

Voltak egyesek közöttünk!/tiszta, hü, nagy szellemek,

Akik mindent, amit tettek,/ A hazaert tettenek.

Hany volt köztük, kiket a hon,/Maga a hon veszte el!

Es az ily halatlan nemzet/ eletet nem erdemel.

Mas hazaban hiven örzik/mindazt ami nemzeti;

Ösi kincset a magyar nep/megveti es elveti,

A magyar magyarnak lenni/Elfeled vagy szegyenel-

Es az ily elkorcsult nemzet/Eletet nem erdemel...

Oh, de miert elösorolnom/E szegeny hon vetkeit?

Lesz-e sors, oh lesz-e Isten,/Aki minket megsegit?

A nagy Isten szent kegyeböl/Jö-e megvaltasi jel?

LESZ-E MEG E NEMZET OLYAN,/HOGY HALALT NEM ERDEMEL?